Egy baráti társaság közös összefogással oldja meg a friss zöldség-gyümölcs bevásárlást. Kellemes hangulatú, beszélgetéssel, kóstolással fűszerezett szombat délelőttök ezek, melyek alkalmával a társaság beszerzi mindazt, amire a következő héten a családnak szüksége van. A kertben felállított asztalra került gasztronómiai kavalkádban találkozhatunk a legkülönfélébb fűszerekkel, sajtokkal, süteményekkel. A társaság tagjai itt szerzik be a tojást és tejtermékeket, gyümölcsöt, zöldséget, melyek a szivárvány minden színében pompáznak. Lassan mindenkinek megtelik a kosara, és a következő heti rendelések is bekerülnek egy füzetbe. A kóstolóból is csak egy-két morzsa marad.

Mégis, mi ez az egész? Először is baráti társaság, másrészről „kosár-közösség”. Közvetlenül a termelőktől vásárolnak. Miért? Mert fontos a jó minőség, mert így a termelőnek is megéri, mert finomabb. Mert együtt „vásárolni” jó. Honnan tudjuk, hogy ez bio? Nincs szükség tanúsítványra, a bizalmuk a gazdában van, nem a minősítő szervezetben. Miért éri meg a gazdának? Mert nem fizet helypénzt a piacon, nem fizet a tanúsításért. Mert a társaság tagjai elköteleződnek amellett, hogy megveszik tőle, amit megtermel. Mégis, mi ez az egész? Híd város és vidék között.

Íme egy jó példa, mennyivel kellemesebb hangulatban el lehet tölteni a hétvégi bevásárlást a sorbanállás, tolakodás helyett, garantált minőség mellett. Majd a sok nevetés után teli kosár finomsággal mennek haza.