A legnépszerűbb angol napilap, a Daily Mail célja, hogy a kormányt rávegye, vezessen be adót a szupermarketek ingyen osztogatott, egyszer használatos nejlonzacskóira. A lap emellett azt szeretné, ha a teljes lakosság az ügy mellé állna, és leszokna az eszeveszett zacskóhasználatról. A kampány visszhangra talált, teljes a nejlon utálat, már a miniszterelnök is belefolyt az ügybe, és a közvélemény a kereskedőket cselekedetre kényszeríti. Az Egyesült Királyság minden más hasonló - sőt sokkal rosszabb - gazdasági helyzetű ország mögött kullog, ami a "a műanyag mérget", az egyszer használatos műanyag bevásárló szatyrok használatát illeti. A szupermarketek, és a butikok 13 milliárd darab szatyrot szórnak szét évente, ez 9 darab nulla a 13 után. A legtöbbjüket átlagosan 20 percig használják, mielőtt a szeméttelepen kötnek ki, ahol több száz év kell ahhoz, hogy elrohadjanak.

A halál nejlonzacskó képében jár

A műanyag szatyrok és zacskók környezetre gyakorolt hatása letaglózó. Ha csak körülnézünk, zacskót látunk mindenhol. Látjuk őket a vízben úszkálni, vagy fennakadva a csatornarácsokon, az utcán elszórva pedig tele vannak velük a bokrok és a parkok. A szupermarketek körül a fákon lógó zacskóhalmok borzalmas látványa semmi ahhoz képest, amilyen szennyezést ezek a zacskók globális méretekben okoznak. A reklámszatyrokat újrahasznosítani rendkívül drága dolog, és körülbelül minden kétszázadik darab köt csak ki valamelyik zöld telepen. Többségük csak a sima szeméttelepekre kerül, ahol mérgező anyagokká bomlik. Ezek a mérgek aztán a földbe és a vízbe kerülnek, de még mielőtt ide eljutnánk, a zacskók több száz halálos kört futnak.

Megölik őket

Minden zacskó, ami a csatornánkba, netán a folyókba kerül, az előbb-utóbb a tengerben köt ki. Mivel időtlen-időkig bomlanak, a tengerek egyre jobban telítődnek műanyaggal. A tengeri állatok pedig rendszeresen összetévesztik a tengerben úszkáló színes nejlonzacskókat a vacsorájukkal, ami halálos hiba. A környezetvédelmi szakemberek számára mindennapos látványnak számítanak a döglött teknősök, félig lenyelt szatyrokkal a szájukban, vagy a bélelzáródásban elpusztult fókabébik. A legtöbb állattal - ha nem is hal meg egyből - a belében landoló zacskótól végez a lassú éhhalál, mert a nejlon gátolja a táplálék-felszívódást. Aztán ott van az a lehetőség, hogy amikor az úszó állatok belegabalyodnak ezekbe a zacskókba, akkor többet nem tudnak tőle mozogni, úszni, repülni, amely ugyan csak egyenlő a halállal.

Érdektelen illetékesek - a szupermarketek

A három napos Daily Mail kampány lényege az volt, hogy rávegye a kormányt hogy tiltsa meg az eldobható nejlonzacskók használatát a kereskedő hálózatoknak. A fentieket feltárták a lakosságnak és meghökkentő képeket mutattak be a nejlonszatyrokkal tarkított tájakról és halott állatokról. A lap ugyanakkor vászonból készített bevásárló szatyrokat osztogatott, és felkérte a lakosságot csatlakozzon az állásponthoz és ne használjon eldobható nejlonszatyrokat. Ennek ellenére a szupermarketek és a hipermarketek többsége nem akar a kampányhoz csatlakozni, és feladni az ingyen zacskókat.

Kényelmes, ingyenes

A Tesco-nak egyáltalán nem tetszik az ötlet, és azzal takarózik, hogy a pontgyűjtő rendszerébe már bevette a zöld pontokat, amelyeket azért osztogat, ha valaki a saját szatyrával jár vásárolni. Ez a dolog szerintük komoly motivációt ad a vásárlóknak, hogy újra használják a szatyraikat. De minden egyes szatyor 1-4 pontot ér, ami a legjobb esetben mindössze évi 5 font megtakarítást jelent. Ez egy átlagos angol állampolgárnak aligha lehet motiváció. Arról nem is beszélve, hogy már túl vagyunk a környezetszennyezésnek azon a fokán, amikor bárkit is választás elé állíthatnánk ezügyben, vagy saját elhatározásra lehetne bízni ezt a dolgot. A Tesco azzal érvel, hogy a zöld pontokkal gyakorlatilag elérték a kormánnyal megállapodott célt. Mert, hogy a Tesco és a többi angol szupermarket a Sainsbury's, az ASDA, a Waitrose, a Morrisons, és a Somerfield már aláírt egy megállapodást a kormánnyal, arra vonatkozólag, hogy 2008-ra 25%-kal csökkenti az eldobható szatyik használatát.

Ez a halovány ígéret azonban azért bűzlik, mert ez a százalék mennyisége annyira kicsi, hogy szinte ellenőrizhetetlen. A szupermarketek tehát csakis saját maguk dönthetik majd el, betartották-e az ígéretüket. Az angol Tesco 3 milliárd eldobható szatyorért felelős évente, de a weboldalán máris 1,3 milliárd megspórolásával dicsekszik a zöld pontoknak köszönhetően. Ami azt jelentené, hogy minden harmadik ember a saját szatyraival érkezik. Ez pedig nem igaz. A brit kereskedők konzorciuma egyébként, ugyancsak elutasította az ötletet, és populistának nyilvánította Gordon Brown miniszterelnököt, aki ugyancsak a kampány mellé állt. A konzorcium szerint a zacskók betiltására épülő kampány nem hagyatkozik egyetlen tudományos kutatásra sem, és nincs bizonyíték arra, hogy a környezetkárosító hatás olyan mértékű lenne, mint ahogyan azt a Daily Mail állítja.

A természet nyújtja be a számlát

Ezzel szemben Dr. Simon Boxall, angol tengerbiológus - aki az egyike volt azoknak, a kutatóknak, akik az északi sarkon dolgoztak -, meghökkentő mennyiségű szeméthegyre bukkant a társaival. A kutatócsoport több száz kilométerre volt a legközelebbi várostól, a kietlen jégmezőkön, és a szemét között - legnagyobb döbbenetére - ott volt a jól ismert, kék-piros Tesco feliratú zacskó is az amerikai Walmart-os és egy francia darab mellett. "A hely olyan szemetes volt, mintha egy nyaralóhely közepén lennénk. Ekkora tömegű szeméttel találkozni, egy ennyire lakatlan helyen, teljes kétségbeeséssel tölti el az embert" - nyilatkozta a Daily Mail-nek.

A probléma ott van, hogy a szupermarketeket csak az érdekli, hogy a vevők elpártolnak tőlük, amint a megszokott ingyen zacskókért pénzt kérnek. A tény, hogy a kampányt a lakosság 86%-a pártolja, és már 140 város, kerület és falu csatlakozott a teljes betiltás ötletéhez, nem nagyon érdekli őket. A Waitrose élelmiszerlánc, amelyik ráadásul viszonylag a gazdagabb réteg kiszolgálására szakosodott, kijelentette, hogy akkor dobja az ingyen zacskóit, ha a többiek is így tesznek. "Mi teljes együttműködéssel fogadnánk egy megállapodást az összes kereskedelmi egységgel, hogy közösen szálljunk szembe ezzel a fontos problémával, legyen az a zacskók teljes kiiktatása, vagy pedig hogy ezentúl ezek pénzbe kerüljenek" - nyilatkozta a szóvivő.

Valami elkezdődik

Azért akadnak pozitív példák is. A Marks & Spencer és a B&Q (a Bricostore-hoz hasonló hálózat) azonnal csatlakozott a kampányhoz, és boltjaik májustól 5 pennyért adnak majd csak szatyrokat. A bevételt környezetvédelmi célokra fordítják.

Több tucat ország fogyasztói, kereskedői és kormányai már összefogtak, hogy beszüntessék a szatyrokat, amelyek a városi szemetelés szimbólumai lettek. Az egész világ 500 milliárd zacskónál is többet használ el egy évben. Ez a nagy szám lehet, hogy nem mondd semmit, ezért képzeljük el, hogy a föld minden lakója legyen az pasi, nő vagy csecsemő, 83 nejlonszatyrot használ el egy évben.

A francia Auchan tavaly saját magától dobta az ingyen zacskó ötletét. Így a vásárlók, minőségtől függően pár száz forintért újrahasználható típusokat vehetnek. Az Auchan ragaszkodik az álláspontjához, miszerint egy árva vásárló sem bánta dolgot, és a franciák felmérése hivatkozik, amelyben a lakosság 96%-a pártolja az egyszer használatos bevásárló szatyrok teljes eltörlését.

Az Ír kormány zacskó-adót vezetett be már 2002-ben, ami 90%-kal csökkentette a nejlonzacskók használatát. A kormány adatai szerint az adó előtt, egy átlagos vásárló 328 darab zacskót használt el egy évben, most pedig csak 21-et. Az adóbevétellel természetesen a kormány kő keményen elszámol a lakosságnak, és az összeget más környezetvédelmi projektekre költik.

Zacskóadót vezetnek be

Dánia igazi veterán, ami a nejlonzacskókat illeti. Már 1994 óta, adóztatják a kereskedőket ez ügyben. Ám ez a fajta adó a kereskedőkre vonatkozik, és nem passzolható át a vásárlókra. Az adó kétharmadával csökkentette a szatyrok használatát.

A német szupermarketekben fizetni kell a nejlonzacskókért, és viszonylag olcsón árulják a nálunk is elterjedt, fehér, műanyagból szőtt, és rendkívül tartós szatyrokat. A divatboltokban már csak újrahasznosítható zacskókat adnak a ruhanemű mellé.

Hollandiában a nejlonzacskó soha nem volt ingyen, ráadásul nem is olcsó, a lakosságnak még sincsen semmi problémája. A zacskók 40 %-a újrahasznosított műanyagból készül, ám nagy divat a karton doboz újrahasználata, amit a szupermarketek ingyen kiraknak a vevőknek, miután kirakták belőle az árut.

Olaszországban több mint tíz éve fizetni kell a műanyag zacskókért, és az ország kormánya 2010-re teljesen megszünteti a használatukat.

Újrahasznosítják

Svájcban komoly adó van a nejlonzacskókon, amit a vevők fizetnek, de a legtöbb vásárló saját szatyrokkal vásárol a boltokban, ez régi és bevett szokás.

Ausztráliában teljes az egyetértés a vevő-csoportok, a kereskedők és a kormány között. Megalkották a "Mondj nemet a nejlonzacskókra" kampányt, és a kormány most azt fontolgatja, hogy bírságot szab ki a szatyrokat használó kereskedőkre, vagy pedig teljesen eltörli a használatukat. Adó már van az ingyen zacskókon, tavaly június óta, de ezt a kereskedők átpasszolták a vevőkre.

Az USA legtöbb részén a papírzacskó használata az elterjedt. San Francisco tavaly maricustól tiltotta meg a nejlonzacskók használatát. Kalifornia pedig arra kötelezte az összes nejlonzacskót adó kereskedőt, hogy visszavegye a zacskókat. New York-ban ugyancsak kötelesek a kereskedők kukákat kitenni, hogy a vásárlók vissza vihessék a szatyraikat, és a kereskedő dolga megszabadulni a szeméttől.

A kanadaiak teljesen más hozzáállással védekeznek a műanyag hulladék ellen. A szemét elszállítása mellett külön műanyag szemetesek is heti rendszerességgel összeszedik a hulladékot, amibe a műanyag zacskókat is beengedik (az angoloknál a szelektív hulladékgyűjtés mindennapos dolog, de a nejlonzacskó nem újrahasznosítható, ezért nem kerülhet a zsákba).

Mással helyettesítik

Indiában Bombay fennhatósága 2000 óta tiltja a műanyag zacskók használatát, az a kereskedő pedig, aki megszegi a szabályt, egy hónapra lehúzhatja a redőnyt.

Kína legnagyobb nejlonzacskó gyára (Huaqiang Plastic Co) a napokban ugyancsak lehúzta a redőnyt, végleg. Hiszen a kínai kormány júniustól teljesen beszünteti a nejlon szatyrok használatát.

Még a gazdasági problémákkal küszködő Bangladesh is kitiltotta a szatyrokat a fővárosból Dhaká-ból már 2002-ben, mert a zacskók elzárták a csatornákat, és a város rendszeresen úszott a trutyiba.

Kenyában a műanyag zacskók nem használhatóak, és még a vastagabb típusokon is import adó van, ugyancsak ez a helyzet Ugandában Ruandában, és Tanzániában is.

Visszatérve az Egyesült Királyságra a kormány az szeretné, ha a boltokban a nejlonszatyrok pénzbe kerülnének ezentúl, és a szupermarket minden évben nyilvánosságra hoznák, hogy a szatyrokból érkező bevételt milyen környezetvédelmi célokra költötte. A Marine Conservation Society (tenger élővilágának megőrzésere alakult társaság) egyik vezetője, Sue Kinsey így nyilatkozott: "Az emberek nem is gondolnák, hogy egy ilyen szimpla ötletnek szinte azonnali hatása is lehet. Pedig legyen akármilyen az eredmény, ezer és ezer tengeri állat marad életben, csak ennek az egy akciónak köszönhetően.

És Magyarország?

Forrás: www.borsa.hu