,,A Hajtás Pajtás mellett döntő cégek évi 140 tonna szükségtelenül elégetett üzemanyag bűzétől szabadítják meg Budapestet, miközben küldeményük a hívástól számítva 55 perces átlagidővel megérkezik. Nem mindegy, hogy leveled fürge biciklis, vagy benzines futárra bízod! A feleslegesen autózó futár feleslegesen szennyezi a várost, és tovább növeli a mindannyiunkat bosszantó dugót. Csak olyan küldeményekhez kérj autós futárt, amihez szükséges. Természetesen mi ebben is segítünk a Hajtás Pajtás Nehéztüzérséggel.” A biciklis futárok tehát már működésükkel is jelentős mértékű környezetterhelést spórolnak meg számunkra, az alábbiakban azonban az ezen túlmutató kezdeményezéseikről, mindennapi zöld gyakorlataikról lesz szó. A cég egyik leginkább eredeti kezdeményezésének a használt szárazelemgyűjtés számít. Az egyszer használatos, és igencsak környezetszennyező elemek begyűjtéséhez ma már számtalan közintézmény – iskolák, hivatalok, könyvtárak – és üzlet – az ilyenek árusító boltoknak visszagyűjtési kötelezettségük is van. A Hajtás Pajtás azonban továbblépett ezen a mondhatni passzív hozzáálláson. A szolgáltatásaikat igénybevevők figyelmébe ajánlják ugyanis, hogy biztosítják számukra ezek térítésmentes elszállítását. A következő, a honlapjukon - http://hajtaspajtas.hu/ - található felhívásban az elszállítás mellett az egyszer használatos elemek használatának kerülésére is felhívják a figyelmet, ezzel remélhetőleg a megrendelőket is ösztönözve a tudatosabb döntésekre: „Gyűjtsünk használt elemet! A praktikus alkáli elemek agresszív mérgező anyagokat rejtenek. Ne dobd a kukába, add az épp hozzád érkező futárnak! Kis mennyiségben térítésmentesen átvesszük, és hulladékudvarok gyűjtőibe szállítjuk. A Hajtás Pajtás megrendelői már több mint két tonnát hatástalanítottak így, de csak néhány kilót kellett volna, ha mindannyian az 1000-szer is újratölthető akkukat használnánk.” Ez a megelőzésre való felhívás azért is fontos, mivel az elemek külön gyűjtése nem egyenlő a probléma megoldásával. Ártalmatlanításuk - jelenleg az aszódi veszélyeshulladék-lerakóra kerülnek- ugyanis csak annyit jelent, hogy ideig-óráig elszigeteljük őket a környezettől, de egyszer majd - ha a tárolók betelnek vagy szigetelésük megsérül - újra problémaként jelentkeznek. Újrahasznosításukkal, pontosabban a bennük lévő fémek (ólom, cink, nikkel, kadmium, réz, ezüst) visszanyerésével jelenleg is kísérleteznek. A másik nem mindennapi vállalás a cég részéről, hogy az éves CO2 kibocsájtásukat ”megvásárolják” az erre szakosodott CO2NTRA rendszeren keresztül. De mit is jelent ez? 1997-ben a Kiotói Egyezményt aláíró országok vállalták a széndioxid kibocsátásuk csökkentését. A csökkentést ún. széndioxid kvóták bevezetésével hajtották végre. Egy kvóta egy tonna széndioxid kibocsátására jogosít fel, a kívánt csökkentés eléréséhez pedig a kiosztandó kvóták számát évről-évre folyamatosan csökkentik. Európában közel 12000 nagy kibocsátó céget (erőművek, cementgyárak) kötelezett az EU, hogy kibocsátásaikat kvótákkal fedezzék. A Hajtás Pajtás természetesen, mint kis kibocsájtó nincs arra kötelezve, hogy a széndioxid mennyiséget kvótaként megvásárolja, azonban miután a nagyobb csomagok szállítása érdekében rákényszerültek az autós szállítás biztosítására is, köteleségüknek érezték, hogy valamiképpen ellentételezzék azt. Így a CO2 egységek felvásárlásával gondoskodnak arról, hogy azok többet ne legyenek felhasználhatóak. Ezáltal az általuk kibocsátott széndioxid mennyiséget mások, illetve a nagy kibocsátók már nem vásárolhatják meg. A CO2 kibocsátásért azonban nem csak a cégek, de a magánemberek is felelősek. Magyarország minden egyes lakójára átlagosan 7,8 tonna CO2 kibocsátás jut évente. Amint látszik ez is igen jelentős CO2 mennyiség, tehát a sok kicsi sokra megy alapon az állampolgárok saját CO2 kibocsátásuk csökkentésével és megváltásával is nagyban szerepet vállalhatnak a klímaváltozás ellen folytatott harcban. Az egyik munkatárs kezdeményezésére már hosszú ideje szelektív hulladékgyűjtés folyik az irodában, külön gyűjtve a fémet, üveget, műanyagot, papírt – az utóbbi kettő esetében annak fajtája szerint is külön kuka áll rendelkezésére, hiszen így az újrahasznosítás szempontjából értékesebb nyersanyagnak számítanak. A szelektív hulladékgyűjtés jelentős mennyiségű nyersanyagot térít el a lerakóktól, és egyben biztosítja azok környezetbarát módon való „újjászületését” is. Ez például a papír esetében újrahasznosított papír gyártását jelenti, minden tonna újrahasznált papírral - megmentünk 17 fát, - megtakarítunk 4100 kW elektromos energiát és - 26500 liter vizet, valamint 27 m3-rel kevesebb szemét kerül a lerakóba. A Hajtás Pajtás irodájában ennek megfelelően szintén az újrahasznosított nyomtatópapír használatát részesítik előnyben. Az újrahasznosításnál természetesen előrébb való az újrahasználat, így történhet meg, hogy az egyoldalas nyomtatásból származó papírlapok később a munkatársak kisgyermekeinél vagy éppen óvodákban kötnek ki, ahol azoknak jó hasznát veszik még. Az energiatakarékosság jegyében állítható termosztátot szereltek be, aminek segítségével szabályozhatják az iroda hőmérsékletét munkaidőben és azon kívül is. Az első dolgozó érkezése előtt a szabályzó rendszer lassan elkezdi felmelegíteni a helységet, majd a munkaidő lejártával újra alacsonyabb fokra – kb. 15 Celsius fokra - engedi süllyedni azt. Ezzel a mindössze 20.000 Ft-os egyszeri befektetéssel már rövid távon jelentős megtakarításokat értek el. Szintén az ésszerű felhasználást segíti elő a plafonon elhelyezett ventilátor is, ami a felszálló meleg levegőt forgatva visszajuttatja azt arra a területre, ahol a munkatársak dolgoznak, így ez a hőmennyiség sem veszik el számukra. A mosdókban a mozgásérzékelős világítás beszerelésével sikerült megszüntetni a pocséklást, ami az áramszámlán mutatkozott meg. A vízzel való takarékoskodás érdekében perlátorokat szereltek be a konyhában és a mellékhelységekben egyaránt. Ez az apró szerkezet a víz mozgási energiájának segítségével levegővel dúsítja azt, így amellett, hogy lágyabb tapintásúvá teszi azt, egyszerű, és olcsó módja annak, hogy a vízfogyasztásban körülbelül 40%-os csökkenést lehessen elérni. Mivel a cég tevékenysége maga is szervesen kötődik a közlekedés kérdéséhez, ezért a Hajtás Pajtás is ebben látta leginkább a lehetőséget, ahol a maga részéről bekapcsolódhat a társadalmi felelősségvállalásba. A dolgozók magánemberként már a kezdetektől segítették a Critical Mass -kerékpáros közlekedést népszerűsítő - mozgalom létrejöttét, és elterjedését. Az iroda előtti parkolósávban innovatív, praktikus kerékpártárolót valósítottak meg ahol a dolgozók elhelyezhetik munkaeszközeiket. A környéken lakók, biciklizőkre gondolva a saját igényeiknél jóval nagyobbra – 25 kerékpár befogadására alkalmas a tároló – alakították ki azt. Ezzel egyébként a kerületet magát is sikerült arra ösztönözniük, hogy számos hasonló tárolóval lássák el ezt a városrészt. A cég hosszú távú tervei között olyan beruházások szerepelnek, mint a modern, kétoldalas nyomtató beszerzése, illetve a világítási rendszer energiatakarékosabbra cserélése. Kürti Gábor a Hajtás Pajtás munkatársa megjegezte, hogy nem tartja magát nagy környezetvédőnek, a sokak által alkalmazott zöldrefestés módszerét pedig kifejezetten ellenzi, ezért kiemelte, hogy a megvalósított intézkedések nagy részének oka egyszerűen az ésszerű takarékoskodás, a költségek csökkentése volt az oka, nem pedig a föld megmentése, vagy egy zöld marketing felépítése. Ő maga egyébként a legnagyobb társadalmi felelősségvállalást – a konkurens cégek többségével szemben - az adózási szabályok teljes betartásában látja, ami ahogy ő mondja valójában igazi „embervédelem” a részükről. Schmidt Gergő