Munkahelyemen próbálom propagálni a zöld dolgokat: a nyomtatóban csak újrahasznosítható papírra nyomtatok, a fénymásolást is ugyanígy oldom meg. A takarítónénivel összefogva (sikerült rávennem, hogy külön gyűjtse a műanyag flakonokat) a PET palackot összegyűjtjük és egy közeli cég elviszi újrahasznosításra.
L.Sz.

"A bíróság megállapítja, hogy az alperes (ti. a Metro) megsértette a felperes (ti. a HuMuSz) jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy egy, az általa üzemeltetett áruház láncolat szelektív hulladékgyűjtő programja támogatójaként tüntette fel a szervezetet  hozzájárulása nélkül azt a látszatot keltve, hogy a szervezet részt vesz ezen akcióban." Valahogy így kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróság (nem jogerős) ítélete.

Szemét

Az üveghegyen innen

Más nyugati civilizációkhoz hasonlóan, a kanadai nagytestvérek is úgy általában fogyasztási "rendellenességekkel" küszködnek (óriás autók, óriás bevásárlószatyrok), ami jól mérhetõ például az általuk termelt hulladék mennyiségén. Nagy számok jellemzõek erre a városra, jó nagy számok.

Belga, holland, spanyol és cseh vállalatok számára „Hulladékmegelõzési Terv” készítését kötelezõen elõírják. Ugyan az nem derült ki, hogy mennyire ellenõrizhetõek és számonkérhetõek ezek a tervek, de nálunk még ilyen sincs.

A hulladékmegelõzést többféleképpen definiálják, az érintettek általában azt a verziót használják, amelyik számukra éppen a legjobb. Leggyakoribb definíciók:
Hulladékmegelõzés=

…a házkapuk mellett természetesen színes, szelektív gyûjtõ kukák sorakoznak (jól mutatnának egy újonnan forgatott San Francisco utcáin filmben, ahogy repülnek szanaszét az autós üldözések nyomán…).

A házakban (legalábbis ahol én laktam pár hétig) 3 felé kell dobálni a hulladékot: a kékbe a hasznosíthatókat, a zöldbe a komposztálhatókat, a feketébe pedig a maradékot (ld. a keretes információkat).