1. Környezettudatos vásárlás, környezetbarát háztartás (a reklámok befolyásoló ereje, mindennapi praktikák a zöld élethez, energiatakarékosság, ezek megjelenése „pénztárcánkban”, háztartási veszélyes hulladékok kezelése)
2. Hulladékok mennyiségének csökkentése (kiskerti komposztálás, ötletek a tárgyak újrahasználatára, szelektív gyûjtés, mi történik a kukánk tartalmával)
3. Egészséges táplálkozás és kiskerti növénytermesztés (a mesterséges élelmiszerszínezékek és -ízesítõ anyagok hatása egészségünkre, vegyszermentes növénytermesztés lehetõsége, hogyan válhatunk biotermesztõvé)

Belgium is kitiltja az iskolákból a magas cukortartalmú üdítõitalokat és a csipsz-féle „szemétételeket” (trash food). A napokban közzétett intézkedést a túlsúlyos fiatalok arányának rohamos növekedésével indokolták. A probléma ismerõs – miként az intézkedés sem szokatlan azokban az országokban, ahol komolyan veszik az egészséges generációért való felelõsséget.

A magyar a közfelfogás szerint egy nagyon találékony nép. Erre az alkotóképességre számítunk, amikor felvetjük, hogy a számítógépek rendkívül gyors erkölcsi elavulása miatt rengeteg, még tökéletesen használható alkatrész kerül a szemétbe. (Ráadásul, az elektronikai hulladék veszélyes, ugye senki nem teszi a kukába?!) Ezek közül az alkatrészek közül most kiemeljük a tápokat, azokra különösen igaz, hogy általában semmi bajuk, amikor egy számítógéprõl lemondunk, mert nem futnak rajta a legújabb programok.

A Népszabadság cikkében hivatkozott felmérés adatai megerõsítik a „túlsúlyos táska” által okozott, korábbról ismert egészségügyi problémákat. A túlsúly valóban segítheti a helytelen testtartás kialakulását, amihez hozzájárulhatnak a rosszul megtervezett hátitáskák is. Fontos lenne, hogy a divat helyett az egészségvédelmi és környezetvédelmi tényezõk határozzák meg a táskák kiválasztásának szempontjait (ne tartalmazzon PVC-t, legyen tartós, vízhatlan, javítható, a pántja ne legyen szélesebb a gyermek vállánál, legyen állítható, puha betétes, fényvisszaverõs prizmával ellátott).

Kell-e nekünk üveges tej? Kell, hát!
1. szám, 1995. nyár

Végérvényesen elszabadult a fogyasztói társadalom. Külföldi érdekeltségű vállakozások hozzák ide Nyugatról már kiutált szemetüket (legyen az csomagolás vagy maga a termék), mert itt a könnyen kijátsztható gazdasági és környezetvédelmi szabályozás miatt gyakran azt csinálnak vele, amit nem szégyellnek. És semmit nem szégyellenek. Költségvetésük néhány ezrelékéből már építgetik cégük zöld arculatát, amivel minden tájékozatlan fogyasztót meg tudnak téveszteni.
1. szám, 1995. nyár

Hogyan alakult a hulladékügy és a hulladékos civilek sorsa a rendszerváltás óta? Ami az éveket illeti, azok elmúltak.

Sitty-sutty, elmúltak. Ami a hulladékügyet illeti, az szomorú irányt vett.

Ami a mi pozíciónkat illeti, ott vagyunk, ahol voltunk. Sehol.

Mondhatnánk azt is, hogy ez a világ nem a környezetről, nem a fogyasztókról, nem rólunk szól.

Az európai környezetvédelmi iroda (EEB) az EU tagországaiban, társult tagállamában és szomszédos államaiban működő 141 környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet szövetsége. A tagszervezetek különbözőek: helyi szerveződések, nemzeti szövetségek és nemzetközi szervezetek egyaránt tagok.

A következő előadás 2004. január 19-én 18.00 órakor lesz. Témája a szelektív hulladékgyűjtés. Nagy Tamás (HuMuSz munkatárs) beszél a hazai helyzetről, a gyűjtések gyakorlati tapasztalatairól, illetve a fővárosi gyűjtőszigetek megjelenéséről.