Belgium is kitiltja az iskolákból a magas cukortartalmú üdítõitalokat és a csipsz-féle „szemétételeket” (trash food). A napokban közzétett intézkedést a túlsúlyos fiatalok arányának rohamos növekedésével indokolták. A probléma ismerõs – miként az intézkedés sem szokatlan azokban az országokban, ahol komolyan veszik az egészséges generációért való felelõsséget.

Közismert, hogy a gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások egész életre meghatározóak és hogy a modern civilizációs betegségek nagy része a helytelen táplálkozásra vezethetõ vissza (túlsúly, magas vérnyomás, anyagcsere zavarok, fogszuvasodás, cukorbetegség). Közismert az is, hogy a magyar fiatalok egészségi statisztikája a belgiuminál sokkal szomorúbb. Elméletben ugyan nálunk is tisztában vannak az egészséges életmód fontosságával és elhivatott szónokokban sincs hiány – az iskolai büfék élelmiszereinek mégsincs köze az egészséges táplálkozáshoz.

Ennek oka az, hogy a büfék választékát az egészségvédõk elvárásai helyett a vállalkozók érdekei határozzák meg – az õ elsõdleges céljuk pedig a nagy hasznot biztosító kólák, cukrozott „adalékitalok”, édességek, rágcsálnivalók forgalmának növelése. Ezt szolgálják az iskolákba telepített üdítõital-automaták is. Az iskolák ugyan komolyan gondolják az egészséges életmódra nevelést, anyagi nehézségeik miatt azonban a bérleti díjért, vagy a helyette beígért alapítványi juttatásért gyakran kénytelenek megalkudni.

Megalkudnak a környezetvédelemben is. Miközben az iskola pedagógusai a hulladék megelõzésének fontosságát oktatják, a büféik áruválasztéka az eldobó mentalitás nagyszerûségét hirdeti (a szemétdíjat is az iskola fizeti). Betétes csomagolású vagy kimért ital mutatóban sincs. A gyerekekkel helyette kiürült aludobozokat préseltetnek, mûanyagflakonokat zsugoríttatnak, Tetra-dobozokat hajtogattatnak. A környezet nevében – mintha ezzel jóvá lehetne írni az eldobó csomagolásokra pazarolt nyersanyagokat, energiát – mintha így egy dekával is csökkenne az iskola hulladéka.

Alulírott civil szervezetek szerint az egészséges táplálkozás Magyarországon sem maradhat óhaj vagy erkölcsi kategória. Hosszú távon csak ott képzelhetõ el egészséges generáció, ahol az étkezés és a környezet is egészséges. Idõ nincs. Önmagunk és a környezet becsapása helyett végre nálunk is lépni kell az iskolai üdítõital-automaták eltüntetése, a büfék választékának megreformálása érdekében. Akkor is, ha ez – miként most Belgiumban – sérti a nemzetekfeletti italgyártó és csomagolóipari cégek érdekeit. További intézkedéseivel a magyar kormánynak segítenie kell az ipar és kereskedelem fenntartható fogyasztásra való átállítását és a komplex iskolai egészségnevelési programok végrehajtását.

A felelõsség közös. Az iskolavezetés se feledje, hogy a bérlõivel kötött szerzõdésekben lehetõsége lenne érvényesíteni az egészséges táplálkozással és környezetbarát üzemeltetéssel kapcsolatos elvárásokat. A kérdés így is megfogalmazható: vajon van-e jogunk a gyerekeket a fogyasztói társadalom nevében megfosztani attól, hogy legalább az iskolájukban megismerhessék az egészséges életmód alapjait, a környezettudatos fogyasztói alternatívákat? Ez az ország szomorú közegészségügyi statisztikáját ismerve- nem lehet kérdés. Hát, akkor?