Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltató cége környezetvédelmi fejlesztési programot indított el, melynek számos témája közül az egyik a cég hulladékgazdálkodásával foglalkozik. A feladat célja a társaságnál keletkezõ hulladékok átláthatóbb, gazdaságosabb és környezetbarátabb kezelésének, ártalmatlanításának és értékesítésének megvalósításához szükséges állapotfelmérés és javaslat kidolgozása.

7000 fa...

7000 fa, azaz 18 hektárnyi erdõ. Ennyit kell letarolni, ahhoz, hogy a brit gyermekek 3 milliárd darabos évi papírpelenka igényét kielégítse a készséges ipar. A németek gyerekenként 3000 márkát költenek egy év alatt ugyanerre. Nyugat-Európai átlagban egy csecsemõ 1 tonna hulladékot produkál, mire szobatisztává válik. Nem csoda, hogy megkérdõjelezõdött az eldobható pelenkák használatának jogosultsága...

Azóta az új testületbe bejutott 4 olyan képviselõ, akit az ellenzõk állítottak, így joggal reménykednek abban, hogy - szemben a régi testület egyhangú támogatásával - jobban tudják az érdekeiket érvényesíteni.

Megtartották a közmeghallgatást a részletes hatásvizsgálatról, amin kb. 30-an jelentek meg, nagy többségében az ellenzõk. Valószínûleg többen eljöttek volna, ha a felügyelõség nem hétköznapra írja ki az idõpontot, ráadásul nem akkorra, amikor sokan a földeken végzik az õszi munkákat.

A kiválasztott területen lévõ 9 legális depónia közül 1, azaz egy felel meg az érvényben lévõ szigorú környezetvédelmi elõírásoknak (Dunakeszi II.), kettõ úgy-ahogy megfelel (Szõd-Csörög és Dorog-Esztergom kertvárosi, bár ez utóbbi a védett Strázsa-hegy nyílt karsztjának közvetlen közelébe települt). A többi az illetékes hatóságok által elkönyvelt "sajnos nem lehet mit tenni, ezért megtûrjük" kategória, amely a hanyagul mûvelt, sokszor õrizetlen és iszonyatos tájképi hatású, de engedéllyel rendelkezõ szeméttelepeket jelenti.

"A multinacionális nagyágyúk termékeik (eldobó csomagolóanyagaik) bezöldítéséhez a "szûz piacokon" hagyományosan az alábbi kétlépcsõs taktikát alkalmazzák: Elsõ lépés: az ökológiai máz. A gyártók a saját maguk által, vagy megbízásukból és szempontjaik szerint - általában külföldön - készíttetett életútelemzésekkel reklámozzák termékeik (csomagolóanyagaik) "környezetbarátságát".

A Környezetünkért Közalapítvány immár nyolcadik alkalommal szervezte meg Pécs városában a háztartási veszélyes hulladékok begyûjtését.

A négy helyszínen reggel 9.00 és 12.00 óra között adhatták le a lakosok a hulladékokat. A Pécsi Környezetvédelmi Kft. a veszélyes hulladékokat, a BIOKOM Kft. az autógumikat és a hûtõgépeket vette át, az ERECO Rt. pedig autóroncsok begyûjtését vállalta. A begyûjtés eredménye:

Gyõrnek ugyan a mai napig nincs hulladékgazdálkodási terve, de a városi hulladékgazdálkodási koncepció - az EU irányelveinek megfelelõen - kimondta a megelõzés prioritását. Vagyis hogy az újrahasznosítás csak akkor jöhet szóba, amikor a megelõzési lehetõségek már kimerültek és csak azon hulladékok vonatkozásában, melyek értelmesen (gazdasági és környezetvédelmi szempontból ésszerûen) hasznosíthatóak. Ami a megelõzési intézkedéseket illeti: a gyõri városházi garnitúrának 10 év nyilván kevés volt értelmezni ezt a fogalmat.