A HuMuSz ajánlásai
Szemléletformálás, példamutatás
Az elsődleges cél a környezettudatos magatartás kialakítása, a fenntartható társadalom eszméjének terjesztése. Ez elsősorban az anyag- és energiatakarékos, környezetbarát technológiákra, a fenntarthatóság feltételeinek megfelelő termelési formákra, a tartós árucikkek propagálására, a takarékos, mértékletes életmódra terjedjen ki.
1.) Jogalkotás és jogérvényesítés
1. Fogyasztóvédelmi jogok oktatása
(pl. a fogyasztóvédelmi felügyelőségek feladatáról, a bejelentések lehetőségeiről, ezek formájáról, stb.)
2. Állampolgári jogok, kötelezettségek oktatása
A fogyasztóvédelmi és hulladékgazdálkodással kapcsolatos, valamint a környezettudatos életmódra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket meg kell ismertetni a fiatalokkal, de a felnőttekkel is.
3. Környezetvédelmi és természetvédelmi hivatalok feladatának oktatása
2.) Termelés
1. A természeti erőforrások használatának oktatása
2. Helyi üzemek kibocsátásának állampolgári ellenőrzési módjainak oktatása
3. A termelés lehetséges környezetvédelmi hatásainak oktatása
Ezek alapfokú ismerete szükséges ahhoz, hogy az emberek valóban fel tudják mérni, hogy pl. milyen környezeti hatásokkal jár egy-egy, általuk is vásárolt termék elkészítése. Egy-egy gyár, üzem létesítésének engedélyezéséhez bizonyos esetekben a lakosság döntését is figyelembe kell venni. Korrekt döntésük alapfeltétele, hogy alapszinten megértsék az elkészült hatástanulmányok elemzéseit, a lakossági fórumokra meghívott szakértők beszámolóit.
4. Az életútelemzések eredményeinek oktatása
Az iskolai oktatásban és a fogyasztók tájékoztatásában is fontos szerepet töltenek be a gyakorlatorientált példák, amikor egy-egy mindennapi használatban is előforduló terméken (pl. pelenka, zsebkendő, stb.) keresztül szemléltetjük az életútelemzés célját és az eljárást, s ezáltal azt, hogy a fogyasztó vásárláskor tanúsított egyéni döntése mennyiben járult hozzá a természeti erőforrások megóvásához, a környezetterhelés csökkentéséhez.
3.) A reklám → fogyasztás → hulladék összefüggés oktatása
1. Médiafogyasztás
Tanulja meg minden korosztály a médiát kritikával fogadni, és azt nem elsősorban a szórakozás, hanem az ismeretszerzés eszközeként használni.
2. A reklám működésének oktatása
-
Reklámetikai ismeretek oktatására (reklámtörvény gyerekekre és iskolákra vonatkozó részeinek ismertetése) mindenképpen szükség van.
-
Az elvtelenül zöldítő reklámokat le kell leplezni – meg kell tanulni észrevenni a „csúsztatásokat”!
-
A reklámok közvetlen környezetszennyező hatásait be kell mutatni.
-
Meg kell ismerkedni a reklámpszichológia alapjaival.
3. A kereskedelem működésének bemutatása
4. Az ár/érték arány oktatása
Nagyon tanulságos lehet összehasonlítani azt, hogy a megvásárolt termék valójában mennyit ér és hogy mennyit fizetünk közvetlenül érte. De hasznos lenne megismerni azt a folyamatot is, hogy egy termék fogyasztói ára tulajdonképpen hogyan alakul ki („miből áll össze”).
5. A reklám-fogyasztás-hulladék összefüggés megvilágítása
Felkészítés az árucikkek kritikus fogyasztására. Szélesíteni kell a felnőttkori fogyasztói nevelést és az állampolgári ismeretek oktatását (pl. régió-, vidék-, településfejlesztési tervek, ipari létesítmények indokoltságának, minőségének megítélése miatt), javítani kell a minőségellenőrző hatóságok (pl. fogyasztóvédelmi felügyelőségek) hatékonyságát Az anyagi kultúra védelmére hivatott hatósági intézkedéseket modernizálni kell (pl. építési előírások korszerűsítése, ISO szabványok betartása). Fontos volna kidolgozni a hazai minősítési, címkézési eljárásokhoz kapcsolódó szemléletformálási, nevelési, tájékoztatási lehetőségekre építő segédanyagokat.
6. Az ökológiai lábnyom koncepció oktatása
Ma már több olyan honlap is létezik, ahol kiszámolhatjuk saját ökológai lábnyomunkat. Ezek a szemléltető eszközök fontosak lehetnek a környezettudatos viselkedés alapvető fontosságának megértetésében.
7. A környezet és az egészség összefüggései
Tegyük közismertté a környezeti ártalmak és az egészségkárosodás közötti összefüggéseket. Segítsük a tájékozódást a médiatermékek, reklámok világában, hiszen döntéseinknél, választásainknál érdemes az egészséget alapvető, „iránymutató” értékként figyelembe venni.
8. A környezetvédelmileg elfogadható életvitel oktatása
Elengedhetetlen a fenntartható fejlődés és erőforrás-gazdálkodás, valamint a fenntartható fogyasztás megvalósításához szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások bemutatása, oktatása.
9. Hulladékgazdálkodási ismeretek oktatása
Ki kell egészíteni az Óvodai Alapprogramot, a NAT-ot és a Kerettanterveket hulladékos ismeretekkel. A hulladékos tematikájú akkreditált pedagógus-továbbképzéseket el kell terjeszteni. A felsőoktatási alapképzésben (műszaki, közgazdasági, jogi, művészeti stb. területeken) társadalomkritikai alapokra építve, az ökológiai szemléletet és a fenntartható fejlődés gondolatát meg kell jeleníteni.
A fogyasztással kapcsolatos és a hulladékos ismereteknek horizontálisan kell megjelenniük.
4.) Példamutatás: az iskola élete
1. A pedagógusok és oktatók környezetvédelmi továbbképzése
A pedagógusképzés tan- és hálóterveiben kapjon nagyobb hangsúlyt az ökológia, a környezet- és természetvédelem, az épített és társadalmi környezet értékeinek védelme, a környezetgazdálkodás; fordítsanak nagyobb figyelmet a környezetvédelem szociológiai, lélektani, társadalmi és egészségügyi kérdéseire, a környezeti nevelés módszertanára, illetve a szemléletformálásra.
Minden diplomát kapó fiatal részesüljön környezeti oktatásban. A felsőoktatás korszerűsítésével, az intézmények együttműködésének fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy áthallgatás, részképzés formájában ez az oktatás megvalósuljon.
Valamennyi végzős pedagógus (szaktól függetlenül) felsőoktatási tanulmányai során szerezze meg a környezetért felelős magatartás kialakításához szükséges legfontosabb ismereteket, hozzáállást és cselekvési képességeket.
A pedagógusok kapjanak felkészítést a globális problémák társadalmi, gazdasági, hatalmi mozgatórugóinak és kialakulásuknak megértéséhez. A környezettudatos kultúrát és magatartást fejlesztő konkrét módszerek tanításának beindítása és támogatása szükséges a pedagógusképzésben, főként a tárgy- és környezetkultúra, a fogyasztói nevelés, a technika és a kulturális örökség ápolása, a tantárgypedagógia területén.
2. Környezetbarát iskola kialakítása
Az iskolai korosztályok jelentős multiplikátorai lehetnek a felnőtt korosztályok és a települések irányába a környezetmenedzsment előremutató módszereinek terjesztésében.
A környezetkultúra iránti igény kialakításának egyik eszköze az iskola épületének, berendezésének, tárgyainak együttes kultúrája. A fenntartók, pedagógusok és üzemeltetők törekedjenek a használhatóság mellett az egészséges környezet kialakítására, az „otthonosságra”, az esztétikumra, a természeti környezet megfelelő arányú megjelenésére; továbbá vonják be a tanulókat is az iskolai környezet kialakításába és gondozásába, evvel is növelve felelősségtudatukat. Ebben jó példával járhatnak elöl az „ökoiskolák”. Az intézmény saját környezetkultúrája, a környezeti és állampolgári nevelési folyamatok integrálása, a település és a helyi közösségek bevonása példa értékű lehet a többi oktatási intézmény számára.
5.) A Hulladékkezelés terén
1. Iskolai hulladék
-
Érdemes megszervezni a szelektív gyűjtést az iskolában (kizárólag az iskolában keletkező hulladékokra).
-
Kerttel rendelkező iskolák házi komposztálásba kezdhetnek – például biológia óra vagy környezetvédelmi szakkör keretében.
2. Az iskolai reklámok elutasítása
Az iskola vezetésének felelőssége, hogy beengedi-e az iskolába a reklámokat.
3. A környék környezetvédelmi problémáinak feltárása, ezek felszámolására megoldási javaslatok készítése
4. Tartós tankönyvek, tankönyv-börze
Egyes tankönyvek több évfolyamot is kiszolgálhatnak, ennek hulladékos és szociális jelentősége is van.
5. Alternatív iskolai kereskedelem
Az iskoláknak több gyakorlati lehetőségük is van a környezettudatos működés kialakítására. Pl.:
-
biobüfé üzemeltetése
-
iskolai automaták kitiltása
-
csere-bere börzék szervezése
-
újrapapír füzet és környezetbarát irodaszer árusítása