Nulla Hulladék Program

A 2009 nyarán tartott lakossági kérdőívezés eredményei

A kérdőívezést végezte: Zöld Kör - Hajdúböszörmény

A kiértékelést készítette: Hulladék Munkaszövetség

Bevezető

Hajdúböszörmény településen 2009 tavaszán a Zöld Kör összesen 179 helyi lakost keresett fel, hogy felmérjék a lakosság tájékozottságát a hulladék témakörében. A település lélekszáma 31 748 fő (2008). Tekintettel arra, hogy a kérdőív készítését nem közvélemény kutató cég végezte, és a lakosságra vetített kitöltések aránya nem éri el a 10%-ot, a kiértékelés nem minősül reprezentatívnak. Ugyanakkor a kapott eredményeket így is hasznosnak ítéljük, továbbá kiemelnénk, hogy a kérdőív bizonyos esetekben a háztartás egészére (átlag 3-5 személyre) vonatkozó kérdéseket tesz fel.

A felmérés során többféle kérdéskörre kerestünk választ, így többek között arra, hogy az emberek kitől várják a megoldásokat, kiket tartanak a hulladékprobléma okozójának, ismerik-e a szervezett illetve az egyénileg megvalósítható hulladékcsökkentési módokat, látnak-e összefüggést az életmódjuk és a hulladékprobléma között, megvalósíthatónak tartják-e a hulladékcsökkentést háztartásukban és a településükön, milyen hulladékkezelési módokat ismernek, illetve tartanak kívánatosnak.

A diagramok és a szövegben megadott százalékok értelemszerűen mindig a kérdésre választ adók százalékos megoszlását jelzik, illetve amikor a szövegben „hajdúböszörményiek”-et említünk, akkor a kérdőívet kitöltő lakosokat értjük ez alatt.

A vizsgált halmaz

• A HuMuSz által készített lakossági kérdőíveket a helyi civil szervezet (Hajdúböszörmény esetében a Zöld Kör) önkéntesei töltették ki a lakossággal, személyes találkozók során, egy kérdőív elkészítése a személyes megjegyzések és a kérdések nagy száma miatt átlagosan 35-40 percet vett igénybe.
• Összesen 179 lakos működött közre, a háztartások részéről 44% volt a férfiak, 56% a nők aránya.
• Az egy háztartásban élők számát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy magas a háztartásonkénti 3 és 5 fő részaránya (34% illetve 37%)
• A korösszetétel tekintetében az 1946-1995 (azaz a 14-63 év közötti) korcsoportot sikerült egyenletes eloszlással lefedni (átlag 33 év)
• Végzettség szerint: 8% általános, 11% szakmunkás, 22% szakközép, 23% gimnáziumi és 34% egyetemi végzettségű
• A kitöltők 80%-a tudott megnevezni valamilyen helyi civil szervezetet, többségében a Zöld Kört jelölték meg

I. A hulladékprobléma elhelyezése

kérdőív első kérdése arra keresett választ, hogy a környezeti problémák rendszerében a lakosság hova helyezi el a hulladékproblémát. A környezeti problémák súlyosságának értékelésekor a levegőszennyezést tették az első, a klímaváltozást a második helyre, míg a hulladékprobléma csak negyedik helyre került.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy látnak-e összefüggést a hulladék és más problémák között. A kitöltők szerint a hulladékok elsősorban a víz- és talajszennyezést súlyosbítják, míg az erőforrások kimerülésével kevésbé egyértelmű számukra a kapcsolat, noha a nagymértékű hulladéktermelés közvetlenül vezet az erőforrások kimerüléséhez. Fontos volna, hogy a lakosság rendszer szinten is lássa ezeket az összefüggéseket.

Rákérdeztünk arra is, hogy vajon mi a közvetlen (vagy közvetett) oka a manapság jellemző nagymértékű hulladéktermelésnek. Az általunk felsorolt okok közül legfeljebb hármat lehetett megjelölni. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a lakosság elsősorban saját viselkedésében („túl sokat vásárolunk”,”kidobunk hasznos dolgokat”), másodsorban a megfelelő állami szabályozók hiányában („nincs a gyártókon nyomás”), harmadrészt pedig az információk hiányában (milyen hulladékcsökkentő eszközökhöz folyamodhatnak) látják a probléma gyökerét. A fentiek felértékelik nem csak az egyéni felelősség, hanem az állam, a helyi önkormányzat és civilek szerepét is.

II. Szemétdíj, jelenlegi hulladékos helyzet.

III. A hulladék mennyiségének csökkentése

A hajdúböszörményiek 71%-a támogatna egy olyan hulladékdíj rendszert, amelyben csak a megtermelt hulladékmennyiség alapján kellene fizetni (mennyiségarányos v. differenciált szemétdíj). Ezt a rendszert igazságosnak és ösztönzőnek találnák. Az ellenvetések között szerepelt, hogy egy ilyen rendszer nem megvalósítható ill. hogy bevezetése esetén növekedne a házi hulladékégetés veszélye. Ugyanakkor az ellenérvek között nem szerepelt az illegális lerakók számának növekedése, azaz ennek a veszélyét a lakosság nem tartja jelentősnek.

Emellett 80%-uk valamilyen formában jutalmazná a szelektíven gyűjtő háztartásokat, azaz a szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi szerepének elismertsége általános a lakosság körében.

Vizsgáltuk azt is, hogy mi húzódik meg az otthoni szelektálás, vagy épp annak hiányának hátterében. A válaszok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a szelektíven gyűjtők többségének szelektív gyűjtő szigetre kell kivinnie a hulladékát. A szállítással való nehézségek és a közeli gyűjtősziget hiánya okozza a problémát azok számára, akik nem szelektálnak – akár elviszik akár nem, a hulladék díja változatlan marad.

A felmérés során kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok tisztában vannak-e bizonyos speciális hulladékok díjmentes leadási lehetőségével. Míg a gyógyszerek esetében majdnem mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a lejárt szavatosságú terméket a patikában adhatják le, addig ez az arány az elemek esetében a háromnegyedére, a savas akkumulátorok esetében egynegyedére esett vissza. A megkérdezettek csak igen kis hányada tudta, hogy a használhatatlanná vált elektronikai eszközöket a vásárlás helyén kötelesek visszavenni. A használt sütőolaj, a háztartási szerves hulladék (beleértve az ételmaradékot is) és gépjárműolaj kezelését szinte senki nem tudta megoldani, utóbbiakat vélhetően megfelelő lehetőségek és információk hiányában.

IV. Életmód

A kérdőívvel célunk volt felmérni azt is, hogy megjelennek-e hulladékcsökkentést célzó viselkedésminták (illetve ha igen, akkor milyen háttér-motivációval) a mindennapokban. A kapott kép itt is pozitív: egy elromlott elektromos készüléket a többség először szervizbe viszi, ha pedig kisgépre van szükségük, akkor megpróbálnak kölcsönkérni. Ennek hátterében egyrészt takarékossági megfontolások állnak, másrészt többen tapasztalják, hogy a régi eszközök tartósabbak, így megéri a javításukba invesztálni.

A megkérdezettek 64%-a vásárol használt ruhát, ennek hátterében (hasonlóan a gép beszerzés esetében is) elsősorban anyagi megfontolások állnak. Hasonló motiváció van jelen a piacon vásárlók körében (88% szokott piacon vásárolni), de itt szempont az is, hogy ott hazai és friss terméket is kaphatnak.

Amennyiben a lakosoknak valamilyen irányú hulladékos kérdésük van, elsősorban az interneten keresnek információt vagy a helyi civil szervezettől kérnek tanácsot. Ugyanakkor a helyi nyomtatott sajtót és az önkormányzatot nem keresik ilyen ügyben.

V. A kevesebb hulladék felé...

VI. Különböző érintettek, feladataik

Megállapíthatjuk, hogy a lakosság érzi a saját felelősségét a probléma megoldásában, emellett az államtól ill. a helyi önkormányzattól várnak intézkedéseket a témában.

Jó hír, hogy a saját felelősségük felismerése nem csak elvi szintű, hanem ennek megfelelően a probléma megoldásáért tenni is hajlandóak lennének: a megkérdezettek több mint 90%-a vállalna változtatásokat a háztartásában, sőt szívesen segítenének az információgyűjtésben, vagy végeznének más önkéntes munkát a helyi civil szervezetben.

Összefoglalás

- a hajdúböszörményi lakosokról alkotott kép igen pozitív: mind a jelen folyamatok, mind az igények és elvárások terén előremutatóan gondolkoznak, az eredmények alapján nem csak mint passzív, hanem aktív félként vonhatók be egy hulladékcsökkentési projektbe

- az alternatív lakossági hulladékgyűjtési- és kezelési megoldások terén mihamarabb további előrelépések szükségesek, sok esetben a technikai/logisztikai háttér hiánya akadályozza meg ezek általános elterjedését

- a helyi civil szervezet (Zöld Kör) ismertsége általános, a lakossággal való jó viszony és élő kapcsolat megfelelő alapot jelent egy hulladékcsökkentési program lebonyolításához

Hulladék Munkaszövetség
2009. augusztus 15.