Nulla Hulladék Program
A 2009 nyarán tartott lakossági kérdőívezés eredményei


A kérdőívezést végezte: Csóri Alkotó Közösség
A kiértékelést készítette: Hulladék Munkaszövetség

Bevezető
Csór településen 2009 tavaszán a Csóri Alkotó Közösség (CSAK) összesen 71 helyi lakost keresett fel, hogy felmérjék a lakosság tájékozottságát a hulladék témakörében. A település lélekszáma 1850 fő. Tekintettel arra, hogy a kérdőív készítését nem közvélemény kutató cég végezte, és a lakosságra vetített kitöltések aránya nem éri el a 10%-ot, a kiértékelés nem minősül reprezentatívnak. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérdőív bizonyos esetekben a háztartás egészére (átlag 3-4 személyre) vonatkozó kérdéseket tesz fel.

A felmérés során többféle kérdéskörre kerestünk választ, így többek között arra, hogy az emberek kitől várják a megoldásokat, kiket tartanak a hulladékprobléma okozójának, ismerik-e a szervezett illetve az egyénileg megvalósítható hulladékcsökkentési módokat, látnak-e összefüggést az életmódjuk és a hulladékprobléma között, megvalósíthatónak tartják-e a hulladékcsökkentést háztartásukban és a településükön, milyen hulladékkezelési módokat ismernek illetve tartanak kívánatosnak.

A diagramok és a szövegben megadott százalékok értelemszerűen mindig a kérdésre választ adók százalékos megoszlását jelzik, illetve amikor a szövegben „csóriak”-at említünk, akkor a kérdőívet kitöltő lakosokat értjük ez alatt.


1. A hulladékprobléma kapcsolata más problémákkal
A csóriak szerint a levegőszennyezés a legsúlyosabb környezeti probléma, a hulladékképződést a második helyre sorolták. Ugyanakkor az erőforrások kimerülése csak az utolsó előtti a sorban, noha a nagymértékű hulladékképződés az erőforrások kimerüléséhez vezet. Ugyanakkor említésre méltó, hogy a csóri lakosok az összes általunk felsorolt problémát 4-es fölöttinek értékelték az 1-5 -ig terjedő skálán.

A kérdőív célja volt kideríteni, hogy a lakosok mennyire kötik össze a hulladékproblémát más problémákkal. A kiértékelés alapján láthatjuk, hogy a megkérdezettek elsősorban a hulladékártalmatlanításból származó közvetlen környezeti hatásoktól tartanak, a rendszer szintű kapcsolatokat (pl. kapcsolat az erőforrások kimerülésével) nem sokan fedezték fel.

A „Véleménye szerint miért termelünk manapság ilyen sok hulladékot?” - kérdésre az általunk megadott tizenegy okból a három legfontosabbat kellett megjelölni. A többség alapvetően életmódbeli okokat (pazarlás, túlzott vásárlás) és az állami szabályozók hiányát emelte ki. A rendszer működéséből adódó okokra (pl. globalizáció, önellátás hiánya) nem mutattak rá, s az ipart sem tették igazán felelőssé a sok hulladék keletkezéséért. A megkérdezettek szerint a probléma középpontjában az egyén magatartása áll: az érdektelenség és a kényelem.


2. Szemétdíj és mai hulladékos helyzet
A megkérdezett csóriak közül majdnem mindenki tudta, hogy szemétdíjat fizet a szemét elszállításáért, és a többség ennek mértékével is tisztában volt (800 Ft/hó). Csóron a lakosság által fizetett szemétdíj nem egészen fedezi a valós hulladékkezelési költségeket, de ezzel a ténnyel csak a válaszadók 19%-a volt tisztában, a többiek vagy nem tudták felmérni, hogy az általuk befizetett összeg mire elég, vagy soknak találták az összeget. Bár sajnos sokan válogatás nélkül minden hulladékukat egybe gyűjtik, a lakosság kétharmada – saját bevallása szerint - valamilyen rendszerességgel alternatív hulladékkezelési módokat is használ: például szelektálnak, komposztálnak, átvevőhöz viszik, amit lehet.
A csóriak kétharmada tudja, hogy lerakóra viszik a hulladékukat, 24%-uk (!) viszont egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy hova kerül a település szemete.


3. A hulladék mennyiségének csökkentése
A megkérdezettek 83% támogatná a differenciált és arányos szemétdíj bevezetését, mivel igazságosabbnak találnának egy olyan rendszert, amelyben a több hulladékot termelő lakos jóval több szemétdíjat fizet.

A válaszadók 78%-a jutalmazná azokat, akik szelektálják háztartási hulladékukat. A megkérdezettek tehát értékelendő, hasznos tevékenységnek tekintik a hulladék szelektálását.

A felmérés során azt is ki akartuk deríteni, hogy a lakosság ismeri-e azokat a helyeket/lehetőségeket ahol a szelektív szigeten nem gyűjthető hulladékaikat leadhatják. A megkérdezettek többségében tudták, hogy az elemeket az erre rendszeresített gyűjtőládában helyezhetik el, a savas akkumulátorokat a MÉH telep veszi át díjmentesen, a lejárt szavatosságú gyógyszereket pedig a gyógyszertárakban adhatják le. A használt sütőolaj és használt gépolaj leadása kapcsán azonban általános tájékozatlanságot tapasztaltunk (bár utóbbi esetében néhányan tudták, hogy a műhelyekben és a töltőállomásokon kötelező átvenni), ennek oka az lehet, hogy Csóron nincsen ezek számára rendszeresített átvevőhely.

A mellékelt ábrából látszik, hogy a legtöbben az önkormányzathoz fordulnak, ha hulladék témában kérdésük merül fel vagy segítségre van szükségük. Ez egyrészt kedvező, mert ezek szerint élő kapcsolat alakult ki az önkormányzat és a lakosok között, ugyanakkor érdemes lenne a helyi információs lapot illetve a helyi civil szervezetek jelenlétét jobban kihasználni ezen a téren.


4. Életmód és hulladékcsökkentés
Ebben a fejezetben arra igyekeztünk választ kapni, mennyire szempont a környezettudatosság a mindennapi döntésekben. A válaszok alapján a csóriak életében jelen vannak bizonyos hulladékcsökkentő megoldások (pl. sokan vásárolnak piacon, a megkérdezettek kétharmada vásárol használt ruhát) és akadnak szomszédsági együttműködések is (pl. fűnyírót sokan nem vesznek, inkább kölcsönkérnek), de ezeket alapvetően nem környezetvédelmi megfontolásból teszik, hanem pl. anyagi megfontolásokból.


5. A kevesebb hulladékképződésről
A válaszadók 88%-a szerint szükség lenne a háztartási hulladék mennyiségének csökkentésére. 80% elismeri, hogy bizonyos mértékben ez lehetséges is lenne: háztartásokra vonatkoztatva átlagosan 30%,-os csökkentési lehetőséggel kalkulálnak, de az értékek 20 és 80% között szórtak. Ennek megvalósulásához sokan szükségesnek látnák és támogatnák a differenciált szemétdíj bevezetését, a visszaváltható csomagolásokat, a használt tárgyak javításának és leadásának lehetőségét, a szelektálást, azaz többségében olyan lehetőségeket jelöltek meg, amelyeknek megteremtése helyi, önkormányzati hatáskörbe tartozik.


6. Különböző érintettek és azok feladatai
A változtatást a csóriak nagyjából fele a lakosoktól illetve a kormányzati/önkormányzati intézkedésektől várja. Ez azt mutatja, hogy érzik a saját felelősségüket, azonban az állam szerepét is magasra értékelik. Jó hír, hogy a válaszadók több mint fele a hulladékcsökkentés érdekében hajlandó lenne változtatásokat tenni a saját háztartásában (l. lentebb). A civil szervezetekre érkezett elenyészően kevés szavazat arra utal, hogy az önkéntes szerveződésben rejlő lehetőségek terén a település lakóinak még nincs tapasztalatuk.

Ezt a megállapítást támasztják alá azok a visszajelzések amely a „Milyen feladatokat vállalna?” kérdésre érkeztek. Ennek alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a csóriak aktivistása egyelőre inkább csak a saját kertjük végéig terjed, a közösségi jellegű feladatokat, a közösség érdekében végzett önkéntes munkát még kevesen vállalják fel.