1. Stratégiaalkotás, tervkészítés
Nulla Hulladék stratégiát és ehhez illeszkedő tervet lehet önállóan illetve más stratégiák részeként (pl. klímavédelmi) készíteni. Lényege a hosszú távú gondolkodás és tervezés, egy távolabbi cél kitűzésének eléréséhez vezető út fontosabb lépéseinek felvázolása. Ha a stratégiát/tervet a testület is megvitatja és elfogadja, akkor az önkormányzat valóban hosszú távra határozhatja meg a hulladékcsökkentés menetét.  A helyi tervezésnél az országos tervek nem hagyhatók figyelmen kívül.

Jogi vonatkozások

• A Hgt. 35. § (1) bekezdése szerint az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. A törvény háromszintű tervkészítést ír elő: az országos tervet, mely a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik és melynek készítése az Országgyűlés feladata, a területi tervet, amelyet a felügyelőségek-, és a helyi tervet, melyet a települési önkormányzatok készítenek. A törvény meghatározza a hulladékgazdálkodási terv tartalmának alapvető szabályait, illetve előírja, hogy milyen időközönként kell az egyes terveket elkészíteni.
• A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket egy tervnek tartalmaznia kell. Ennek alapján semmi sem zárja ki, hogy egy haladó szellemiségű önkormányzat a Nulla Hulladék koncepciójára építse fel tervét.
• Az Európai Unió 1975-ben született, hulladékokra vonatkozó keretirányelvét a 2000-es évek elején felülvizsgálták és módosították. A módosított irányelvet 2008-ban fogadták el. A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell átültetniük a keretirányelv rendelkezéseit az országos jogszabályokba és a közigazgatási rendbe. A keretirányelv számos rendelkezése közül az egyik azt írja elő, hogy 2013 végére minden tagállamnak külön hulladékmegelőzési tervet kell készítenie. Emellett több olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek a hulladékcsökkentés irányába mozdítják el a jelenlegi, hulladéktermelésre építő hulladékgazdálkodást.

Példa

• Csóron, Várpalotán és Hajdúböszörményben hazánkban úttörőként Nulla Hulladék tervet fogadtak el. A Nulla Hulladék tervek természetesen ezektől eltérő formában is elkészíthetőek. Az országos szintű nulla hulladék tervekhez az Európai Bizottság készített útmutatót, amit a következő években még tovább fejlesztenek. A nulla hulladék tervek lényege, hogy a hulladékcsökkentés igényéből és lehetőségéből indulnak ki, tehát a valódi hulladékcsökkentést szolgálják. A hazai hulladékgazdálkodási tervekkel ellentétben nem tekintik magától értetődőnek, hogy a hulladék mennyisége a következő években fokozatosan növekedni fog.

• Több ország és külföldi település is rendelkezik már Nulla Hulladék (zero waste) tervvel. Ezekhez linkek és dokumentumok a Nulla Hulladék oldalon.

 

2. Általános szemléletformálás
A Nulla Hulladék program nem tud hatékonyan megvalósulni, ha azt az emberek nem értik, nem érzik magukénak, nem látják benne a helyüket, szerepüket. A szemléletformálás és tájékoztatás tehát rendkívül fontos, nagy hangsúlyt kell rá fektetni: iskolában, önkormányzati intézményekben, közterületeken, rendezvényeken, médiában. Ebben együttműködő partnerek lehetnek: civil szervezetek, művelődési házak, iskolák, egyházak, cserkészek, helyi média, cégek, stb.

• Közös kommunikáció. Alapvető fontosságú, hogy helyi szinten jól megtervezett közös médiamunka induljon a három kulcsszereplő (önkormányzat, hulladékos szolgáltató, civilek) együttműködésével. Minden műfaj lehetőségeit érdemes kiaknázni: alapinformációkat közlő cikksorozat, oknyomozó riport, interjú a Nulla Hulladék kampány kulcsfiguráival, társadalmi célú reklámok, kisfilmek helyi jó gyakorlatokról, adatbázisok népszerűsítése, napi tippek, zöld díj, citromdíj, beszámoló külföldi példákról, az eddigi eredmények ismertetése, stb. Ehhez minél több kommunikációs felületet és csatornát kell létrehozni (a lakosság számára is): faliújságok, közösségi hirdetőtáblák, emailes levelezőlisták, közösségi csoportok rendszeres megjelenésének biztosítása helyi tévében, rádióban, újságban, beszélgetős klubok kialakulásának segítése erre megfelelő közösségi terek és helyiségek kialakításával. Gyakori megjelenéssel, az elvek és tények gyakori ismételgetésével lehet célt érni, ha valóban csökkenést akarunk elérni a hulladék kibocsátásban. Mindehhez fel  lehet használni civil és nem civil szervezetek már elkészült anyagait (kiadványok, honlapok, plakátok, matricák, kisfilmek, játékok...stb.),  ezeket adaptálni lehet a helyi viszonyokra – amennyiben ez szükséges.
• A civil önszerveződés, közösségépítés ösztönzése. Ennek érdekében érdemes támogatni az állampolgári csoportok, klubok, stb. működését, vitakörök, filmklubok, sportesemények elterjedését. Ezeknek közvetlen hulladékcsökkentő hatásuk nincs, hatásuk legtöbbször csak közép- és hosszú távon mérhető - ugyanakkor közösségi élet nélkül a Nulla Hulladék program csak igen részlegesen, vagy pedig egyáltalán nem tud megvalósulni. Lakossági fórumok és állampolgári tanácsok szervezésével, ösztönzésével meg kell teremteni a helyi ügyek megbeszélésének kultúráját.
• Helyi civil szervezet(ek) támogatása. Például napi elérhetőségű zöld tanácsadó irodát vagy információs vonalat tudnak működtetni az önkormányzat támogatásával.
• Hulladékcsökkentésben élen járó cégek, civilek, iskolák elismerése díjakkal.
• Az önkormányzati dolgozók továbbképzése Nulla Hulladék illetve fenntarthatóság témakörben. Különösen fontos, hogy a szakhatósági alkalmazottak, a jegyzők, az önkormányzat illetékes alkalmazottjai tisztában legyenek a hulladékcsökkentés elveivel és lehetőségeivel.
• Az önkormányzati működtetésű iskolákban Nulla Hulladék témakör illetve fenntarthatóság oktatásának előírása, támogatása. A pedagógusok ilyen irányú továbbképzésének ösztönzése. Ma már több akkreditált képzés is elérhető ebben a témakörben, többek között a Humusznál is.

 

3. Hulladékcsökkentést eredményező szolgáltatások támogatása: megelőzés és újrahasználat

A lomtalanításkor kidobott anyagok átlagosan 20-40%-a újrahasználható vagy újrahasznosítható! Egyre több olyan eszköz (bútor, hifi-berendezés, távközlési eszköz, stb.) jelenik meg a hulladékban, amely kisebb javítás, felújítás után még használható lenne.
Érdemes tehát arra ösztönözni a lakosságot, hogy a még használható tárgyaitól ne a lomtalanításkor, hanem az újrahasználat lehetőségét biztosító egyéb csatornákon váljon meg. Ezt akkor fogja megtenni, ha ezekről tud és elérhetőségük viszonylag egyszerű. Az önkormányzat ezen feltételek biztosításáért tud tenni (l. lentebb).

Az alábbiakban olyan szolgáltatásokat sorolunk fel, amelyek működtetésével hulladékcsökkentés érhető el. Általában ezeknek a tevékenységeknek egyéb járulékos hasznuk is van (pl. közösségépítés, helyi munkahely teremtése...stb.).

• Több olyan tárgyat is megveszünk, amelyeket tulajdonképpen elegendő lenne alkalmanként kölcsönzőből igénybe venni. A vállalkozói alapon működő kölcsönző szolgáltatások mellett közösségek által fenntartott kölcsönzők is elképzelhetőek, amennyiben ezek működtetését civil szervezetek felvállalják. A gépek (takarítógépek,  aprítógép, barkácsszerszámok, stb.) kölcsönzése a megelőzés felé mutat, hiszen így a ritkán használt berendezéseket nem kell mindenkinek megvennie.  
• Támogatni kell a javító szolgáltatást végző cégeket, helyi mestereket, akik fel tudják újítani, meg tudják javítani a tárgyakat. Segítségükkel a tárgyak élettartama meghosszabbítható, sok mindent újra lehet használni. Így nem kerül a szemétbe olyan sok veszélyes, problémás anyag sem. Ezzel párhuzamosan népszerűsíteni is kell ezeket a szolgáltatásokat.
• A könyvtárak, folyóiratokat járató kávéházak mind segítenek csökkenteni a papírfogyasztást, mint ahogy egy jól működtetett teleház is hozzájárulhat az elektronikai hulladékok mennyiségének csökkentéséhez.
• A közösségi színterek, mozik, színházak, élőzenét szolgáltató vendéglátóipari egységek segítik az emberi kapcsolatok kialakulását, ellenben csökkentik az otthon felhalmozott szórakoztató eszközök és információhordozók mennyiségét, márpedig ezekből hamar hulladék válik.
• Támogatni lehet adományfogadó szervezeteket, amelyek megunt, de használható tárgyakat fogadnak, majd közvetítenek rászorulóknak.
• Ösztönözni lehet adománybolt kialakítását. Az adománybolt lényege, hogy bárki leadhatja megunt, de használható tárgyait, a boltot működtető szervezet pedig ezeket olcsó áron értékesíti. A bevételt a szervezet programjaira forgatják vissza. A bolthelyiség méretétől függően lehet kisebb és nagyobb tárgyakat is fogadni. Egyes nyugat-európai országokban ezeknek már hagyományuk, jól kiépült rendszerük van (ld. pl. a svájci Brockenstube-kat). Az adománybolt működhet pénz nélkül is, amikoris a helyi lakosok meghatározott értékű kuponnal rendelkeznek, amelyért tárgyakat vihetnek el (így kiküszöbölhető, hogy valaki rendszeresen nagyobb mennyiségű tárgyat vigyen el).
• A nagy tömeget vonzó események, rendezvények egyre több hulladékot produkálnak, ezért ezeket kiemelten kell kezelni. A legtöbb problémát az eldobó csomagolások, az egyszerhasználatos evőeszközök, tányérok, poharak jelentik. A rendező vagy engedélyező szerv előírhatja a kivonuló vállalkozóknak ezek kötelező mellőzését. Egyre nehezebb visszaváltható göngyöleges italokat beszerezni, de még mindig nem lehetetlen. Az olyan rendezvények számára, ahová nem lehet üvegpoharakat vagy göngyölegeket beengedni, léteznek (műanyag) poharakat mosó szolgáltatások (repohár), be lehet vezetni a sajátpohár rendszert (mint a borfesztiválokon), lehet komposztálható tányérokat találni a piacon, stb.
• Újrahasználati központok illetve ezek hálózata több európai országban kiépült már. A tárgyakat hagyatékokból, lomtalanításból szerzik meg, illetve adományként fogadják. Közös jellemzőjük, hogy javító szolgáltatást is működtetnek (a beérkezett tárgyakat felújítják, megjavítják, ha szükséges). A javító munkára rendszerint tartós munkanélkülieket képeznek ki, ehhez állami támogatást kapnak. A felújított termékeket olcsóbb áron és/vagy szociális rászorultság alapján értékesítik. Ennek a rendszernek tehát környezetvédelmi és szociális haszna is van.

 
Miben segíthet az önkormányzat?

A lakosságban tudatosítani kell a fenti szolgáltatások értékét (pl. civil szervezetek segítségével), illetve amennyiben lehetséges, támogatni kell az ilyen jellegű szolgáltatást üzemeltetőket. Többek között az alábbiakkal:

• ingyenes helyiség pl. az adománybolt, adományfogadó szervezetek számára
• bérleti kedvezmény vagy más kedvezmény a fenti szolgáltatást végző vállalkozásoknak
• önkormányzati tulajdonú telephely a tevékenységhez (pl. az újrahasználati központ esetében ezt apportként is be lehet vinni a vállalkozásba, ahol így tulajdonrésze lesz az önkormányzatnak)
• munkahely-teremtési támogatás  a vállalkozáshoz
• az önkormányzat közhasznú munkásokat alkalmaz a fenti szolgáltatásokhoz
• az önkormányzat üzemeltetési (normatív) támogatást ad
• marketing segítség megszervezése
• szolgáltatásokról adatbázist készít(tet) és ezeket népszerűsíti (pl. adományfogadó szervezetekről, javító műhelyekről)
• ingyenes hirdetési felület biztosítása
• az önkormányzat a települési rendezvényeken biztosítja a fenti szolgáltatások megjelenését (amennyiben ezek témában odaillenek)
• évente egyszer ingyenes „javító napot” finanszíroz (pl. megadott javító műhelyekben az aznapi „bért” az önkormányzat vagy az esemény támogatói állják, a lakosok pedig ingyen javíthatják meg aznap a tárgyaikat ezekben az üzletekben)

 

Jogi vonatkozások

• Amikor az önkormányzat mint településüzemeltető egy rendezvény kapcsán az árusokkal szerződéses jogviszonyba lép, pl. közterület-használati szerződést köt, akkor a szerződéses feltételek között szerepeltetheti, és az egyes szerződő felek számára egyedileg, de kötelező érvénnyel előírhatja, hogy a szolgáltatásukhoz nem használhatnak műanyag és papír poharakat, tányérokat, evőeszközöket. Betétdíjas rendszerű szolgáltatást nem írhat elő, ezt a vállalkozó maga vezetheti be, ha akarja.

 

Példák

• Budapesten a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat működtet adományboltot. Az adománybolt működéséről film is készült.
• Filmek (adományboltról, újrahasználati központról, repohár szolgáltatásról)
• Cikkek vállalkozásokról és civilekről.
• Adatbázisok: javítóműhelyek és zöld térkép
• Miskolcon a komposztálás előtti gallyaprításhoz használható aprítógép kölcsönző szolgáltatását végzi a Zöld Kapcsolat szervezet (aprítógép kölcsönzés). Az Ökoszolgálat Alapítvány pedig nyílászárók szigeteléséhez ad kölcsönbe ehhez szükséges gépet.

 

 

4. Differenciált és arányos szemétdíj bevezetése

Amennyiben a hulladék keletkezésének csökkentése a célunk, akkor a szemétdíj fizetés rendszerét is úgy kell kialakítani, hogy ezt a  célt szolgálja. A differenciált és arányos díjfizetés lényege éppen ez.  Fő elve: aki több szemetet termel, jóval többet fizet, illetve aki szelektál, az előnyben részesül. Ezzel lehet ösztönözni a lakosságot arra, hogy kevesebb vegyes/maradék szemetet termeljen, a szerves hulladékot komposztálja, az újrahasznosítható anyagokat pedig szelektálja. A teljesítményarányosan és differenciáltan kivetett hulladékdíj egyszerre szolgálja a fogyasztói jogok védelmét és a hulladékok mennyiségének csökkentését, továbbá a hulladék eltérítését az ártalmatlanítás irányából a hasznosítás felé.
Az illegális lerakás elkerülése érdekében azonban a differenciált díjat csak  megfelelő előkészítés után szabad bevezetni: meg kell ismertetni a lakossággal a szemétkezelés valós költségeit, a hulladékcsökkentés kedvező környezeti, társadalmi és pénzügyi hatásait. Emellett széleskörű tájékoztatást kell nyújtani a lakosság számára a hulladékcsökkentés lehetőségeiről, illetve ennek lehetőségeit meg kell teremteni (pl. még használható tárgyak adományozása, cserebere fórumok, javító és kölcsönző szolgáltatások elérhető áron, szelektíven gyűjtött hulladék leadása, komposztálás...stb.).

A differenciált szemétdíj rendszer hátteréről illetve bevezetésének menetéről külön útmutatót készítettünk (Útmutató arányos és differenciált szemétdíjhoz).

Jogi vonatkozások

• A díjakra vonatkozó jogszabályok és alkotmánybírósági határozatok is a keletkezett hulladék mennyiségével arányos díjfizetés mellett törnek lándzsát. A díjat úgy kell meghatározni, hogy az kevesebb hulladék keletkezésére ösztönözzön, magyarul ne érje meg sok szemetet termelni. Az önkormányzatnak arányosság és differenciált díjfizetést mindenképpen érvényesítenie kell a szemétdíj fizetés meghatározásánál, tehát pusztán azért, mert kommunális adóban állapítja meg a hulladékszállítási díjat - nem mentesül az arányosság, a differenciált díjfizetés biztosításának kötelezettsége alól. Az önkormányzat a szemétdíjra vonatkozó kérdéseket az önkormányzati hulladékgazdálkodási rendeletében kell, hogy szabályozza,  a szolgáltatói tenderkiírásban viszont szerepelnie kell az elvárásoknak.
• A szemétdíj meghatározásánál kéttényezős díjat is meg lehet állapítani. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtételek alapján számított ürítési díj és alapdíj (rendelkezésre állási díj) összege. Az alapdíj a költségek éves összegének az ingatlanra számított része, az ürített hulladékmennyiség pedig az edényszám, az ürítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. A rendelet szerint az alapdíj legfeljebb a közszolgáltatási díj 40%-a lehet. Egy ilyen díjszabás sokkal igazságosabb lenne, mint a kommunális adó vagy az ország jelentős részén alkalmazott egytényezős díj.
• A zsákos rendszerű szemétgyűjtés lehetőségeiről itt olvasható jogi összefoglaló.
• A hulladékdíjjakkal kapcsolatos hazai szabályozásról az EMLA állásfoglalást készített  Hulladékdíj reform címmel.

 

5. Helyi kereskedelem ösztönzése, a helyi termelői piac támogatása

Támogatni kell a helyi termelést és a helyi kereskedelmet, mert így minimális illetve újrahasználható csomagolás felhasználásával cserélhet gazdát a helyi piacon tej, méz, tojás és más termékek. Csökken a szállításból eredő környezetszennyezés, az embereknek nagyobb rálátásuk van a termékek előállítására. Direkt eladó-vevő kapcsolat alakul ki, így a helyi közösség gazdagodik, hiszen egymástól vásárolnak az emberek. A bevétel a helyi/hazai  termelők megélhetését segíti.

Az önkormányzatnak nincs konkrét eszköze a helyi kereskedelem árukínálatának befolyásolására, de a telephelyengedélyek kiadásánál, az önkormányzati ingatlanok bérbeadásánál érvényesíteni lehet a hulladékgazdálkodási szempontokat.  Kedvezményt kaphat az a kereskedő, aki hangsúlyosan ügyel az újrahasználható csomagolások forgalmazására, a gyűjtőcsomagolások elkerülésére, a csomagolóanyagok szelektív gyűjtésére, stb.

Az önkormányzatnak arra is lehetősége van, hogy saját maga szervezzen meg zöldségtermesztést a területei, és az így megtermelt zöldséget a közétkeztetésben tudja közvetlenül felhasználni. Erre már van példa Nagykamaráson.

 

Mit tehet az önkormányzat?

• Önkormányzati és/vagy civil segítséggel meg lehet teremteni a helyi piac infrastruktúráját. Nyilvános adatbázisokat lehet fejleszteni, amelyből kiderül, hogy ki mit kínál (ld. lentebb a példáknál). Mindezt természetesen úgy, hogy az adózási és a közegészségügyi követelmények betartása ne sérüljön.
• Az önkormányzat egyéb eszközökkel is támogathatja helyi piac népszerűsítését, például helyi médiában tájékoztató cikkek és interjúk megjelenését segíti, települési rendezvényeken kedvezményes standot biztosít.
• Tudatosítani kell a kereskedőkben, hogy kulcsszereplők a város hulladékgazdálkodásában (is), amennyiben rajtuk múlik, hogy mit kínálnak az embereknek. Érdemes számukra külön fórumokat, beszélgetéseket szervezni.

Jogi vonatkozások

• 2010. július 5-én lépett hatályba a 4/2010. (VII. 5.) VM jelű rendelet, mely újra módosította a kistermelői élelmiszer-előállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat. A jogszabály olyan civil javaslatokat is tartalmaz, melyek a korábbi rendeletmódosításba nem kerülhettek bele. A változás újabb lehetőségeket is nyit a kistermelők számára. Ezekről összefoglaló itt: http://www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1023
• Betétdíjat jelenleg csak a gyártó vagy a forgalmazó vezethet be a termékre, ezt központilag vagy helyileg előírni nem lehet (ld. 209/2005. Korm. r.). Ugyanakkor az önkormányzat egyes esetekben kedvezményeket biztosíthat azoknak a vállalkozóknak, amelyek újratölthető csomagolásban forgalmazzák termékeiket.
• Helyi piac szervezéséhez készítettünk egy rövid útmutatót.

Példák és további információk

• Kisfilmek
• Több internetes oldal működik már, amely nemcsak elemzi ezt a témakört, hanem igyekszik összehozni közvetlenül a  termelőt a vásárlóval. Erről a portálról további más hasonló oldalra is eljuthat.
• A témával a Jövő Nemzedékek Ombudsmani Hivatala is kiemelten foglalkozik. 2010-ben tartott „A fenntarthatóság előőrsei” c. konferenciájuk összefoglalójában jó példák is találhatóak.

 

6. Közösségi kezdeményezések támogatása

A Nulla Hulladék Program kizárólag akkor lehet sikeres, ha az önkormányzat minél több érintett csoportot bevon illetve hagy bekapcsolódni az ezzel kapcsolatos párbeszédbe, tervezésbe és megvalósításba. Ennek egyik módja, hogy közösségi kezdeményezések kialakulását ösztönzi és támogatja, illetve a meglevők működését, fennmaradását segíti. Ezek hatására a programok hatékonysága nagyságrendekkel növekedhet, illetve a konkrét tevékenységek aktivizálhatják a helyi közösség erejét. Ez utóbbi hosszú távon nagy jelentőséggel bír, hiszen egy felelős, aktív állampolgárokból álló lakosság nagymértékben tudja javítani a település életminőségét: csökkenti az egymás iránti bizalmatlanságot, növeli a lakókörnyezetért érzett felelősséget és gondosságot, előhozza az emberekben rejlő kreativitást és ezzel helyi megoldások megszületését. Egy, a település életéért felelősséget érző lakóközösségben az önkormányzatnak is könnyebb dolga van. Az alábbiakban néhány  közösségi kezdeményezésű programot mutatunk be:

• A cserebere börze lényege, hogy emberek gyűlnek össze azért, hogy felesleges, de még használható tárgyaikat -kidobás helyett- elcseréljék egymás között. Ez a program a hulladékcsökkentő hatása mellett közösségépítő is. Börzét sokan és sokféleképpen szervezhetnek: kis, informális csoportok, bejegyzett civil szervezetek, iskolák, de láttunk már példát arra is, hogy egy internetes hírportál alkalmazottai szerveztek több alkalommal is ruhabörzét Budapesten (ld. Cot-cot ruhabörze vagy a Cserepiac lentebb a videótárunkban).
• Internetes cserefórumokat lehet létrehozni, illetve a már meglevőket lehet népszerűsíteni. (ld lentebb)
• Helyi civilek szervezésében közösen kreatív, a tárgyak javítását tanító szakkörök, műhelyek indulhatnak. (Ilyen például a Zöld Fiatalok cserepiaca Budapest VIII. kerületében vagy a Bringakonyha közösségi kerékpárszerelő műhely – l. lentebb a videótárunkban).
• Játszóterek, közösségi terek felújítását lehet elvégezni közösségi munkában: mindenki elhozza a felújításból megmaradt festékeit, ecseteit és lefestik az elkoszolódott padokat, kerítéseket...stb.
• Léteznek már közösségi autóhasználatot szervező és népszerűsítő oldalak, ezeket helyi szinten is meg lehet szervezni (példákat ld. lentebb a telekocsi oldalakat).
• Házi komposztálási program civilek szervezésében, ahogy a várpalotai Egészséges Palotáért Egyesület szervezte a helyi szolgáltatóval közösen (l. lentebb a videótárunkban: Komposztálás Várpalotán)

Miben segíthet az önkormányzat?

• ingyenes helyiség biztosításával
• a tevékenységek népszerűsítésével, hirdetőfelületek biztosításával
• az aktív csoportok munkájának nyilvános elismerésével
• együttműködő hozzáállással
• ha mindenképpen szükséges pénz a tevékenységhez, akkor pályázati lehetőségek felkutatásával

Példa

• Filmek a videótárunkban
• Cikkek a nullahulladek.hu-ról
• Cserefórumok
• Telekocsi oldalak:
  • http://www.oszkar.com/
  • http://utazzolcson.net/
  • http://www.utazzunkegyutt.hu/

 

 

 

10. Szerves hulladékok kezelése

 

 

 

11. Szelektív gyűjtés bevezteése