Kongatják a vészharangokat, hogy pár évtizeden belül a végletekig eltúlzott fogyasztói magatartásunk következtében megfulladunk a saját szemetünkben, aminek legfőbb oka a mértéktelen műanyag hulladékhalmozás. 

De lehet-e, illetve van-e hajlandóság változni, vagy rövid időn belül felzabál minket a szemét?

Honnan ered az az attitűd, hogy használjuk el, igázzuk le a világot? Miért csak taposunk az anyagilag véges anyaföldön, ami az életünk alapfeltétele? 

A fejlemények ébresztőt jelenthetnek a világnak, rávilágítva arra, hogy az újrahasznosítási rendszer eddig igazából nem működött megfelelően, ezért rendszerszintű változásokra van szükség.

Ahogy arról már többször beszámoltunk, igen komoly problémát okoznak a mikroműanyagok, amelyek a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származnak. A hazai folyók is - köztük a leginkább Duna - szennyezettek mikroműanyagokkal, nemrég pedig már emberi ürülékben is kimutatták a mikroműanyagokat, vagyis ezek az apró szemcsék nem csak a környezetet és az állatvilágot, de a táplálékláncnak köszönhetően az embereket is szennyezik.

"A vegetáriánusok és vegánok Európa-szerte küzdenek a megfelelő élelmiszerek azonosításával. Nagy gonddal kell tanulmányoznunk a termékek összetevőinek listáját, hogy megfelelőek-e, sok esetben ráadásul félreérthető, hogy egy összetevő növényi vagy állati eredetű-e" - írták a kezdeményezők, arra szólítva fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nem vegetáriánus, vegetáriánus és vegán címkék kötelező alkalmazására.

Mit lehet tenni ez ellen?

Szórakozóhelyen, fesztiválokon, nagy tömegeket vonzó rendezvényeken, ahol az üvegpohár használata nem megoldható, az újrapohár bevezetése a megoldás. A merevfalú újrapoharak használat után elmoshatóak, és akár csak az üveg társaik, újrahasználhatóak.  Alapanyaguk leggyakrabban PP (polipropilén), élettartamuk hosszú, és anyaguknak köszönhetően elhasználódás után még újrahasznosíthatóak.

Akkor miért nincs minden szórakozóhelyen újrapohár?

A jövő nemzedékek szószólója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó vizsgálata során jogszabályi, szervezeti, finanszírozási és működési aggályokat állapított meg, amelyek az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok elérését, illetve a kormányzati stratégiai tervek (pl. a körforgásos gazdaságra való átállás) megvalósítását nehezítik, emellett olyan alkotmányos alapértékek mint a természeti erőforrásokkal való, a jövő nemzedékek érdekeit szolgáló gazdálkodás, az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését is veszélyeztetik.

Az EU elemekről szóló irányelve 45 százalékos célt határoz meg a visszagyűjtés arányára vonatkozóan, amit a legutóbbi adatok alapján 2016-ban a közösség 16 tagállama ért el - derül ki az Eurostat statisztikájából.

1. A több gyakran nem ésszerű

Sokféle termékből kapható összecsomagolt változat, azaz ha mondjuk fél tucat termék van egy csomagban, azt kedvezményes áron veheted meg. Sajnos ez gyakran vezet túlfogyasztáshoz, mert legtöbben élelmiszert vesznek így, pl. nyolcas csomag túrórudit, amit aztán "Nehogy megromoljon, egyél még egyet!" felkiáltással két nap alatt el is tüntetnek. Ugyanez vonatkozik a hatoscsomag sörre is. Lehet, hogy eszükbe sem jutott volna annyit megenni, meginni.