A szervező Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület célja a visszaváltható rendszer kialakításának előnyeinek, jógyakorlatainak, nehézségeinek, buktatóinak bemutatása/megvitatása, hogy minél több helyszínnek kapaszkodót adjunk a rendszer bevezetéséhez és a helyes működtetéséhez. #váltszöldre

A házigazda A38 Hajó célja, hogy teret adjon olyan kezdeményezéseknek, aminek eredményeképpen nő a környezettudatos szemlélet, mérhető környezetterhelés csökkentés valósul meg. #újrahajó

Meghívott előadóink:

Az Európai Unió betiltja az egyszer használatos műanyag eszközöket. Lesz, amit már jövőre nálunk sem lehet használni. A szigor oka, hogy szó szerint belefulladunk a műanyagba. Nemcsak az óceánok vannak velük tele, de kiderült, hogy az emberi szervezetben is kimutathatók az apró műanyagszemcsék.

Az alanyok egy héten át feljegyezték, mit esznek, majd átadták székletmintáikat a kutatóknak, akik laboratóriumban kilenc különböző típusú, az 50-től az 500 mikrométeresig terjedő műanyagot találtak. Embernél ez újdonság, ám állatvizsgálatok során már sokszor tapasztalták a jelenséget.

A mikroműanyagot ne úgy képzeljétek el, mint egy nagyon kicsi műanyagdarabkát, akkorát, mint mondjuk, egy toll kupakja vagy egy radírdarabka. Nem. Sokkal-sokkal kisebb, egészen pontosan legfeljebb öt milliméteres részecskékről van szó.

Címzettek:

Amint arról környezetvédelmi, laboratóriumi, egyetemi és hatósági szakemberek a WESSLING Tudásközpontban rendezett projektzáró konferencián beszámoltak: az eredmény sajnos nyugtalanító, de a mérés csak az első lépés volt, a globális kihívás összehangolt intézkedéseket sürget...

Hulladékválogatás a vállalkozásokban: 2016 július 1-től törvényi kötelezettség

Az "5 hulladékáram" néven ismert rendelet 2016 július 1-i hatályba lépése óta minden vállalkozás, valamint áruház és közigazgatási hivatal köteles külön válogatni a papír, fém, műanyag, üveg és fa hulladékot [1]. A törvény határozat kiterjeszti a már kötelező lakossági hulladékválogatást valamennyi gazdasági szereplőre.

Szarvason több szereplő összefogásával olyan előremutató gyermekélelmezési modellt hoztak létre, ahol az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik, a felhasznált zöldségek 50-60%-a biozöldség, az élelmiszer-hulladék mennyiségét pedig egyszerű ötletekkel csökkentik. A mintául szolgáló modell működésének alapja az önkormányzat, a helyi gazdálkodók, a helyi  biogazdaság, valamint gyermekélelmezési szakemberek és a pedagógusok összefogása. 

Ausztriában még mindig évente 760.000 tonna élelmiszer landol a szemétben, amiből 577.000 tonnát akár meg is lehetne menteni. A Wiener Tafel és a Danone aktuális felmérése alapján ugyanis az osztrák fogyasztók 52 százaléka azért dobja ki az élelmiszereket, mert nem biztos benne, hogy meg lehet-e azt még enni. További 20 százalék azért kerül a kukába, mert rosszul tárolták, 18 százaléknak pedig lejárt a szavatossága. A felmérés azt is kimutatta, hogy különösen a fiatalabb generáció hajlik rá, hogy kétes esetben inkább kidobja az ételt, mert bizonytalan és kevesebbet tud az élelmiszerekről.