Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak.

A fejletett nyugati világ szemete tavassszal szépen elkezdett tornyosulni a raktárakban és a kikötőkben. A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, azt remélve, hogy az lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének.

A tárca kötelezővé tette a biohulladék gyűjtésére szolgáló barna konténerek bevezetését, fizetőssé tette a könnyű nejlonszatyrokat és keresztülvitte a hulladéktárolási díj emelését is.

Ennek ellenére nem lesz egyszerű 2020-ra elérni az 50 százalékos újrahasznosítási arányt. „Hivatalba lépésem óta mindent elkövetünk a hulladéklerakók visszaszorítása érdekében. Konkrét intézkedéseket fogadunk el azért, hogy Szlovákiában minél inkább megérje osztályozni és újrahasznosítani a szemetet. Ebből nem engedünk” - mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.

Rövid csomagolástörténelem

Az ember mióta létezik, csomagol. A csomagolás legősibb funkciója az összefogás, a tárolás és a szállítás volt. A csomagolóanyag ekkor még természetes anyag volt, elsősorban bőr vagy levél. Egy magyar átlagosan évi 95 kg papírt használ el, ennek fele a termékek, áruk csomagolóanyaga. A globális évi papírfelhasználás mintegy 370 millió tonnára tehető, amelynek szintén felét termékcsomagolások teszik ki. Míg bizonyos áruk esetében a csomagolás sokszor elkerülhetetlen, az ajándékozásnál ez inkább hagyomány, mint szükség.

Ha belegondolunk, egy ilyen közösségi kerékpárgyűjtés több szempontból is jó célt is szolgál. 

Elég szomorú adatokat közölt az Eurostat: kiderült ugyanis, hogy Magyarország az utolsók között kullog az EU-ban az újrahasznosított műanyagok tekintetében. Míg az uniós államokban a műanyaghulladékok átlagosan 42,4 százalékát hasznosítják újra, hazánkban ez az arány csupán 31 százalékos - Írországhoz hasonlóan.

Az adatok a világ minden pontján sokkolóak. Az Egyesült Királyságban csak a decemberben elhasznált csomagolópapírral kilencszer körbetekerhetnénk az Egyenlítőt. Kanadában, az ünnepi szezonban az egy főre eső hulladék mennyisége eléri az 50 kg-ot. Az Amerikai Egyesült Államokban, ha minden család csupán kettő ajándékot újrahasznált csomagolásba kötne, 45.000 futballpályányi papírt lehetne megspórolni (Interneten elérhető adatok szerint).

A városok növekedése jellemzően földhasználati stratégia nélkül történik, ami erősen káros hatást gyakorol az erdőkre, a tájképre, továbbá a városi és környéki zöldövezetekre.

Az urbanizáció kedvezőtlen környezeti hatásait gyakran tovább rontják az éghajlatváltozás, a fokozott környezetszennyezés, a rendelkezésre álló táplálék és erőforrások megcsappanása, valamint a fokozott szegénység és a szélsőséges éghajlati események gyakorisága.

A Föld sorsa azonban ettől nem fordult jobbra, csak ebbe a hitbe ringattuk magunkat az utóbbi két évtizedben. Bármennyire elterjedtté is vált a szelektív hulladékgyűjtés a fejlett világban, az általunk megtermelt egyre több szemét nem tűnt el, nagyobb részét csak elszállították Kelet-Ázsiába.