A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány készítői az Atlanti- és a Csendes-óceánból, valamint a Földközi-tengerből kifogott minden egyes egyed gyomrában kimutattak mikroműanyag szemcséket.

A leggyakoribb a mikroszál volt, ami származhat ruhából, gumiabroncsból, cigarettafilterből vagy hajózási, halászati eszközökből: kötélből, hálóból.

Vírusszerűen terjedő videókon láthatjuk a szemétszigeteket az óceánokban, a műanyag hulladékba gabalyodott madarakat és tengeri állatokat, a szívószálak, műanyag poharak és zacskók borította tengerpartokat. Már az EU és az Egyesült Királyság törvényalkotói is felfigyeltek a problémára: az egyszer használatos műanyag szívószálak, a fültisztító pálcikák és több hasonló termék visszaszorítását, illetve – ahol van helyettesítő – ezek betiltását tervezik a jövő évtől.

Léteznek egyéni szintű megoldások?

A szabályozás a tervek szerint 2020-tól lép életbe, és minden olyan egyszer használatos műanyagzacskót érint, amely valamilyen hordozófüllel rendelkezik.

Csak az ausztriai élelmiszerüzletekben évente jelenleg több mint 400 millió darab műanyagzacskót használnak fel az osztrák környezetvédelmi minisztérium adatai szerint. Ez a mennyiség évi 5-7000 tonnányi műanyaghulladékért felelős. A minisztérium szóvivője kiemelte, hogy különösen sok szemetet termelnek azok a műanyag zacskók, amelyeket az emberek a gyümölcsök és zöldségek vásárlásához használnak.

Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak.

A fejletett nyugati világ szemete tavassszal szépen elkezdett tornyosulni a raktárakban és a kikötőkben. A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, azt remélve, hogy az lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének.

A tárca kötelezővé tette a biohulladék gyűjtésére szolgáló barna konténerek bevezetését, fizetőssé tette a könnyű nejlonszatyrokat és keresztülvitte a hulladéktárolási díj emelését is.

Ennek ellenére nem lesz egyszerű 2020-ra elérni az 50 százalékos újrahasznosítási arányt. „Hivatalba lépésem óta mindent elkövetünk a hulladéklerakók visszaszorítása érdekében. Konkrét intézkedéseket fogadunk el azért, hogy Szlovákiában minél inkább megérje osztályozni és újrahasznosítani a szemetet. Ebből nem engedünk” - mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.

Rövid csomagolástörténelem

Az ember mióta létezik, csomagol. A csomagolás legősibb funkciója az összefogás, a tárolás és a szállítás volt. A csomagolóanyag ekkor még természetes anyag volt, elsősorban bőr vagy levél. Egy magyar átlagosan évi 95 kg papírt használ el, ennek fele a termékek, áruk csomagolóanyaga. A globális évi papírfelhasználás mintegy 370 millió tonnára tehető, amelynek szintén felét termékcsomagolások teszik ki. Míg bizonyos áruk esetében a csomagolás sokszor elkerülhetetlen, az ajándékozásnál ez inkább hagyomány, mint szükség.

Ha belegondolunk, egy ilyen közösségi kerékpárgyűjtés több szempontból is jó célt is szolgál. 

Elég szomorú adatokat közölt az Eurostat: kiderült ugyanis, hogy Magyarország az utolsók között kullog az EU-ban az újrahasznosított műanyagok tekintetében. Míg az uniós államokban a műanyaghulladékok átlagosan 42,4 százalékát hasznosítják újra, hazánkban ez az arány csupán 31 százalékos - Írországhoz hasonlóan.