Okitsut elsősorban neveltetése vitte mezőgazdasági pályára. Anyja gazdálkodott, apja pedig egy befolyásos, helyi politikus volt. A Tokiói Mezőgazdasági Egyetemre ment tanulni, és miután végzett, gyorsan el tudott helyezkedni a Japán Mezőgazdaság nevű állami intézményben, amely a japán mezőgazdálkodás meghatározó szerve. 

Túl környezettudatos a magyar?

Hónap elején, a Global Climate Action Summit keretében, London Breed polgármesterasszony kiadott egy közleményt, amelyben bejelentette a város 2030-as hulladékgazdálkodási céljait. Az új tervben a városvezetés beismerte, hogy San Franciscóból 2020-ra nem lesz „zero waste” város. „Ez egy dátumhoz kötött cél, amit nem valószínű, hogy elérünk” – nyilatkozta Charles Sheehan, a San Franciscoi Környezetvédelmi Hivatal szakpolitikáért és közügyekért felelős vezető tisztviselője – „De számos dolgot teszünk azért, hogy folytathassuk utunkat a hulladékmentesség felé”.

Texas célja, hogy 2040-re elérje a nulla hulladékot. Ezért valamennyi vendéglátóipari vállalkozásnak (étterem, termelői piac és üzlet), amelyben készételeket szolgálnak fel, továbbá minden olyan helynek, amely élelmiszert dolgoz fel vagy állít elő, alternatív megoldást kell találnia, a jövőben nem küldhetik a szerves hulladékot a hulladéklerakókba. Ez azt is megköveteli, hogy az alkalmazottak kellő tájékoztatásban részesüljenek a hulladék kezelését illetően.

1.    Hulladékmegelőzés

Az első és legfontosabb lépés a hulladék termelésének a megelőzése, hiszen a legjobb hulladék az, ami nem is keletkezik. Ezt nagyon sokféleképpen érhetjük el. Ide tartozik a hulladékszegény technológiák tervezése, de az ökodizájn is, tehát amikor úgy tervezünk egy terméket, hogy az minél hosszabb élettartamú legyen. Különféle gazdasági ösztönzők bevezetésével is végső soron a hulladék mennyiségének csökkentését lehet elérni pl. termékdíjak, zöld adók kivetésével.

A sörkészítésnek számos fázisa és alkotóeleme van, de minden a jó minőségű vízzel kezdődik. Ennek hiányában tehát könnyen lehet, hogy kedvenc sörünk is eltűnik. Ezt szeretné elkerülni az a 100 szervezet, akik egy közös kampány keretében hallatják hangjukat Európa-szerte. A WWF és partnerei* által indított kampány célja, hogy az Európai Bizottság a felülvizsgálat során megtartsa a Víz Keretirányelvet (VKI), amely Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását írja elő – beleértve a folyókat, tavakat, vizesélőhelyeket és a talajvizet.

„Egy átlagos embernek 120 dolog található a ruhásszekrényében.”

Ezt Ruth Farrell mondja, majd hatásszünetet tart, amíg szakmai hallgatósága végig tudja gondolni, a saját gardróbjába mennyit is zsúfolt össze hosszú évek áldozatos munkájával.

Az Eastman vegyipari cégóriás textilipari részlegének marketingigazgatója a Modtíssimón, Európa egyik legnagyobb szakkiállításán beszél arról, hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni a ruhavásárlást, ám előtte felmérésük alapján még több adattal sokkolja portói közönségét.

A legszennyezőbbnek a Coca-Cola bizonyult közülük. Világszerte összesen több ezer márkához köthetően több mint 187 ezer – itthon közel 3 ezer – darab, vizeket és óceánokat szennyező, egyszer használatos csomagolást válogattak szét az aktivisták. A jelentés az eddigi legátfogóbb elemzés arról, hogy jelenleg mely cégek termékei szennyezik leginkább a Földünket.