Texas célja, hogy 2040-re elérje a nulla hulladékot. Ezért valamennyi vendéglátóipari vállalkozásnak (étterem, termelői piac és üzlet), amelyben készételeket szolgálnak fel, továbbá minden olyan helynek, amely élelmiszert dolgoz fel vagy állít elő, alternatív megoldást kell találnia, a jövőben nem küldhetik a szerves hulladékot a hulladéklerakókba. Ez azt is megköveteli, hogy az alkalmazottak kellő tájékoztatásban részesüljenek a hulladék kezelését illetően.

1.    Hulladékmegelőzés

Az első és legfontosabb lépés a hulladék termelésének a megelőzése, hiszen a legjobb hulladék az, ami nem is keletkezik. Ezt nagyon sokféleképpen érhetjük el. Ide tartozik a hulladékszegény technológiák tervezése, de az ökodizájn is, tehát amikor úgy tervezünk egy terméket, hogy az minél hosszabb élettartamú legyen. Különféle gazdasági ösztönzők bevezetésével is végső soron a hulladék mennyiségének csökkentését lehet elérni pl. termékdíjak, zöld adók kivetésével.

A sörkészítésnek számos fázisa és alkotóeleme van, de minden a jó minőségű vízzel kezdődik. Ennek hiányában tehát könnyen lehet, hogy kedvenc sörünk is eltűnik. Ezt szeretné elkerülni az a 100 szervezet, akik egy közös kampány keretében hallatják hangjukat Európa-szerte. A WWF és partnerei* által indított kampány célja, hogy az Európai Bizottság a felülvizsgálat során megtartsa a Víz Keretirányelvet (VKI), amely Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását írja elő – beleértve a folyókat, tavakat, vizesélőhelyeket és a talajvizet.

„Egy átlagos embernek 120 dolog található a ruhásszekrényében.”

Ezt Ruth Farrell mondja, majd hatásszünetet tart, amíg szakmai hallgatósága végig tudja gondolni, a saját gardróbjába mennyit is zsúfolt össze hosszú évek áldozatos munkájával.

Az Eastman vegyipari cégóriás textilipari részlegének marketingigazgatója a Modtíssimón, Európa egyik legnagyobb szakkiállításán beszél arról, hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni a ruhavásárlást, ám előtte felmérésük alapján még több adattal sokkolja portói közönségét.

A legszennyezőbbnek a Coca-Cola bizonyult közülük. Világszerte összesen több ezer márkához köthetően több mint 187 ezer – itthon közel 3 ezer – darab, vizeket és óceánokat szennyező, egyszer használatos csomagolást válogattak szét az aktivisták. A jelentés az eddigi legátfogóbb elemzés arról, hogy jelenleg mely cégek termékei szennyezik leginkább a Földünket.

Évente több mint 80 milliárd divatcikket gyártanak világszerte. Ennek 75 százaléka a szeméttelepeken végzi – bár vélhetően zömében a fast fashion, a diszkontdivat termékei.

Már a prémium kategóriás termékeknél is beindult a körforgás: a RealReal tesz róla, hogy semmi se menjen pocsékba és szemétbe, a Louis Vuitton retikült éppúgy el lehet adni náluk használtan, mint a Channel kosztümöt vagy a Gucci nadrágot.

Bevizsgált ékszerek és órák

Zsigó Róbert kiemelte: 2016-ban elindult a Maradék nélkül élelmiszerpazarlás elleni program, amihez a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is csatlakozott. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló kezdeményezés legfontosabb célkitűzése a fogyasztói szemléletformálás. A Maradék nélkül program azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig 8 százalékkal csökkenjen a magyar háztartások élelmiszerhulladéka.

Te mire használod?

A legtöbben a szemétbe dobják, pedig nyugodtan mehet a komposztra is, vagy újrahasznosíthatod a kályhában, kandallóban gyújtósként. A két diófánk miatt nálunk elég sok van belőle mindig, így jut ide is, oda is, míg néhány szép szemet persze én is mindig lefújok azzal az aranysprével és megy a karácsonyfára vagy az asztali díszre. A kályhába általában papírzacskóba vagy újságpapírba csomagolva teszek egy szép adagot a farakás aljára. Szépen gyullad és ég addig, ameddig a farakás is elkezdi a magáét, tiszta haszon.