Hírek vállalkozásoknak

2020. január 09. 18:13

Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek isl. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.

 

 

Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat.

2020. január 09. 17:40

Valószínűleg nem sokat tudnak mesélni a hulladék újrahasznosításról és a környezetbarát anyagokról, pláne a termékek fenntartható életciklusáról, mégis, nagyon inspiráló lehet számunkra az, amilyen hozzáállással és kreativitással közelítik meg a hétköznapi dolgokat. Sőt, az is kiderülhet, hogy az elavultnak vélt házvezetési alapelvek, bár nem rendelkeznek az új környezetvédelmi technológiákkal, valójában a legzöldebb háztartásvezetést rejtik!

 

 

1. Szárítsuk a mosott ruhákat a szabadban

A napon száradt ruha friss illatát semmilyen öblítőszer nem tudja visszaadni, s az sem mellékes, hogy a szárítógép működtetésének mellőzésével energiát spórolunk meg.

 

2. Tartósítsuk a szezonális terményeket

2020. január 08. 10:24

Néhány hete publikálta a The Lancet azt az átfogó jelentését, amely 2019 klimatikus történéseinek viszonylatában vizsgálja a Föld lakosságának egészségügyi tényezőit és annak alakulását. A munkába - melyet a Lancet Visszaszámlálásnak neveztek el - 35 tudományos, a témával foglalkozó szervezet eredményeit vonták be.

 

A The Lancet Countdown egy nemzetközi, szervezetközi szakmai-tudományos együttműködés, amely a klímaváltozás egészségügyi vonatkozásait és hatásait vizsgálja meg világszerte, a Párizsi Egyezményhez tartozó országok vonatkozásában.

2020. január 07. 14:43

A magyarok karácsonyi szokásairól készült felmérés szerint legtöbben 10 – 50 ezer forint között költöttek ajándékokra. 

Minden 5. megkérdezett kapott feleslegesnek tartott ajándékot, és ugyanennyien dobtak ki ételt az ünnepek alatt. A válaszadók 60 %-a vásárolt csomagolópapírt.

2020. január 07. 14:36

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát - közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.

 

A közleményben emlékeztetnek, az Európai Unió 2021-től betiltja azokat a termékeket, mint például a szívószálakat, műanyag tálakat és evőeszközöket, amelyek környezetbarát anyagok felhasználásával megfizethető áron helyettesíthetők. A többi műanyagterméknél pedig a fogyasztás csökkentését, a szelektív gyűjtést, illetve az újrahasznosítás fokozását írja elő, példaként említették, hogy 2025-re célként tűzték ki a PET palackoknál a 90 százalékos újrahasznosítás elérését.

2020. január 07. 14:05

Fenntarthatóbb anyagokból készült termékek váltják fel a szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket és italkeverőket.

2020. január 1-től kivonja választékából az egyszer használatos műanyag termékeket az IKEA – közölte a vállalat.

 

2020. január 06. 11:05

Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy  tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott. 

 A 90 százalékban őslakos származású helyiek önkéntes munkával minden egyes nap 300-400 kiló műanyaghulladékot szedtek össze a parton és a tóból. Olyan mértékben kezdett a vízben elszaporodni a cianobaktérium nevű, mérget termelő moszat, hogy a tó vize lassan ihatatlanná vált, és veszélyes volt a vízbe menni. A lakosok tüntetést szerveztek, levelet írtak a kormánynak, hogy segítsen megtisztítani a tavat a műanyaghulladéktól. Ám mivel nem kaptak választ, úgy döntöttek, a maguk kezébe veszik a sorsukat.

2020. január 02. 10:12

Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.

Építési és bontási hulladék (ÉBH) alatt olyan anyagokat kell érteni, mint a beton, a tégla, a gipsz, az aszfalt, vagy az építkezéseknél felhasznált fa, üveg, fém és műanyag. Bár ezek nagy része könnyen, olcsón és szinte teljes mértékben újrahasznosítható, gyakran egyenesen a szeméttelepre szállítják, ráadásul a bontási törmelékek esetében a veszélyes hulladék (pl. azbeszt) különválasztása is elmarad, miközben az erre kifejlesztett technológia már elérhető.

2020. január 02. 10:04

A Pejo 3000 nevű olasz sípályán január elejétől betiltják a műanyagpalackok, zacskók, evőeszközök és szívószálak használatát, miután egy közeli gleccser jegében jelentős mennyiségű mikroműanyagot találtak. Nem biztos, hogy ez magán a problémán sokat segít, a Milánói Egyetem kutatása szerint a műanyagszennyezés legnagyobb része a műszálas ruhákból származik. 

A korlátozást további környezetvédelmi intézkedések követik majd, Fabio Sacco, a Val di Sole-i turisztikai hivatal vezetője szerint ennek köszönhetően a Pejo 3000 sípálya lesz az Alpok leginkább környezetbarát intézménye. 

2020. január 02. 09:54

A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.

Nagyjából 20 kilogrammnyi mikroműanyagot fogyaszt el egy ember az élete során – derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) közelmúltban megjelent tanulmányából, amelynek eredményeihez a Reuters készített szemléltető ábrákat.

Oldalak

Zöld üzleti hírek