Az elemzés célja a csomagolási alternatívák környezeti teljesítményének vizsgálata és összehasonlítása, támogatva ezzel a cég jövőbeni döntéseit és nem utolsó sorban a sokak által vitatott termékdíj rendszer tükrében szerette volna világosabban látni a vállalat az általuk okozott környezeti terheléseket. Ehhez az életciklus-elemzés módszerét használtuk fel. Az elemzés alapját a funkcionális egység, azaz az elemzés konkrét tárgya adta, amely ebben az esetben a piacon leggyakoribb kiszerelés, a közkedvelt prémium sör fél litere volt.

A HuMuSz Házhoz legközelebbi, Karinthy Frigyes úti CBA-ban kapható volt kb. 2006 májusáig. Legalábbis azon a néhány naptári napon, amikor találkoztam Vele, mert általában gyorsan elfogyott.(Ára itt: 95,-). Igyekeztem én is minden alkalommal vásárolni egyet-kettőt, ezzel is támogatva e terméket!

Pár 100 méterrel odébb, a Honi üzletlánc boltjában szintén kapható, azonban érdemes az árcímkét vizsgálni, mert itt ugyanaz a fél liter már 195,-!!

De legalább reggel fél hattól éjfélig hozzájuthatunk nemes italunkhoz!

Harminc közterületi ponton és a Zöld Udvarokban 35 gyűjtőedény várta a fesztiválozókat és hulladékaikat. Programunkban ötféle frakcióban gyűjtöttük a hulladékot: műanyag palackok, műanyag poharak, üveg palackok, fém italos doboz, papírhulladékok. A program kétlépcsős volt: első lépésben összegyűjtöttük a gyűjtőpontokon felhalmozódott hulladékot, majd Vigántpetenden újraválogattuk.
 

A termoszok értékesítése a nyolcvanas években kezdett élesen felfutni, és 1994-ben már rekord mennyiséget, 9,87 millió darabot adtak el iparági statisztikák szerint. 2003-ban viszont az eladások száma 5 millióra esett vissza az automatákban mindenütt kapható és egyszerűen elhajítható műanyagflakonok térhódítása miatt. 2004-ben az emberek elhatározták, hogy környezetbarát módon viselkednek, és a termoszok eladása ismét emelkedett. 2005-ben 6,32 millió termosz kelt el.

Amint arról már a KukaBúvárban is hírt adtunk, idén nyáron kelt híre, hogy milliárdos beruházással építési hulladék-tárolókat építenének Budapest határában fuvarozási vállalkozók. A raktáraktól egyrészt kiadásaik csökkenését várják, másrészt a főváros útjait is kevésbé terhelnék a többtonnás teherautók. A depókba maradék építési alapanyagokat és hulladékot szállítanának. Az autópályák mentén elhelyezett telepek nem egyszerű raktárak lennének, fel is dolgoznák itt a törmeléket. A sittet zúzás, őrlés után ismét fel lehet használni.

Szektorközi összefogás

A fenti nekirugaszkodásnak persze meg van a maga jogszabályi háttere. Az OKIR (HIR) létrehozását az 1995. évi LIII. törvény írta elő, a hulladékokkal kapcsolatos kötelező adatszolgáltatást és feldolgozást pedig a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet. A közérdekű adatok nyilvánosságát a 1992. évi LXIII. törvény biztosítja, azok elektronikus közzétételéről a 2005. évi XC. törvény rendelkezik.

A bátonyterenyei ipari park első beruházásában az üzem évi 5 ezer tonna háztartási elektronikai hulladékot tud bontani és újrahasznosítani az ipar számára - mondta Pánczél Ferenc. A gyár és a hozzá kapcsolódó logisztikai központ első lépcsőben 50-60, a későbbiekben 80-100 dolgozó számára biztosít megélhetést - tette hozzá.

A beruházást a pénteki alapkőletétel után még szeptemberben megkezdik, a kivitelezés befejezése és a próbaüzem elindítása 2007 elején várható. 2007 végére a beruházók már évi 10 ezer tonna hulladék feldolgozását tervezik.