A „nulla hulladék” elképzelés sem egy megoldási recept, hanem egy út, egy irány, egy cél, egy folyamat, egy gondolkodásmód, egy jövõkép. Kulcsszavai: a forrásmegõrzés, a szennyezés minimalizálása, a munkahelyteremtés maximalizálása, a legmagasabb fokú gazdasági önellátás, közösségépítés. Egy kihívás, de nemcsak technológiai, gazdasági, hanem társadalmi, kulturális szempontból is.

„Az illetékes kormányzati szerveknek erkölcsi kötelességük jövõre is folytatni, és forrásokat biztosítani az illegális hulladéklerakás elleni tevékenységekre.” Így összegezhetõ az az állásfoglalás, amelyet Dióssy László, a KVVM államtitkára mondott a csepeli Tamariska-domb takarítása közben.

Nem szokásunk elvtelenül dicsérni a kormányzati munkát, de minden gyermekbetegsége ellenére a „Tiszta Magyarországért!” program nagyjából úgy mûködött, ahogy egy több szektort, tárcát és érdekcsoportot érintõ programnak mûködnie kell.

A szintén valenciai székhelyû AIDICO Építészettechnológiai Intézet, mint partner volt a felelõs a projekt technológiai fejlesztési részéért, és a katódsugárcsövek üveganyagának az építõiparban történõ hasznosítási lehetõségeinek kutatásáért (www.aidico.es). A nyíregyházi E-misszió Egyesület feladata az volt, hogy projektpartnerként tárja fel a katódsugárcsövek visszagyûjtésének és hasznosításának európai és magyarországi helyzetét.

Csupán takarításra akár normatív alapon is el lehetne költeni a pénzt, a szemétszedés a Nyírségtõl Baranyáig hasonló eszközöket igényel. A nyerésre azok az ötletes programok esélyesebbek, amelyek több garanciát nyújtanak arra, hogy az takarítás után nem, vagy legalábbis lassabban termelõdnek újra a szemétkupacok.

Október 3. Gandhi születésnapja

Szabó Anita – a Humanista Mozgalom tagja