Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bajban az újrahasznosító ipar

Év: 
2008
Szám: 
Tél
Szerző: 
Szilágyi László - Bánki Ágnes

Az újrahasznosítás globális piaca, mely korábban remek teljesítményt mutatott, tavaly õsszel nagyon rossz helyzetbe került. A piaci árak hatalmasat zuhantak (szinte minden hulladékfajta esetében), és ami az érdekeltek számára még ennél is kétségbeejtõbb, a kereslet nemcsak visszaesett, de egyenesen megszûnni látszott. Az Amerikai Egyesült Államokban a piaci szereplõknek még hónapokon át meg kell küzdeniük mind a hazai, mind a kínai piac összeomlásával. A recesszió fõ okai a pénzpiaci válságból következõ termeléskiesés és a kõolaj árának drasztikus csökkenése.


A gazdasági válság következtében számos kisebb településen már bedõlt a szelektív hulladékgyûjtés az Egyesült Államokban. Többéves növekedés után hirtelen lelassult az amerikai újrahasznosítási program. A vegyes papírhulladék ára decemberben 20-25 dollárra csökkent az októberi 105 dollárról. A hulladék bádog tonnája pedig a korábbi 327 dollár után csupán 5 dollárt ér.

A keleti kapcsolat
Hirtelen nyilvánvaló lett sokak számára, hogy milyen sérülékeny a világgazdaság azáltal, hogy már szinte minden Kínában készül, sõt hogy a „fejlett” világ minden hulladéka a Távol-Keletre áramlik. Az amerikai APC Recycling tulajdonosa, Steve Anderson elmondta, „a kínai megrendelések jóformán megszûntek, és az iparágban mindenki, akivel beszéltem, ugyanezt érzékeli.” Más szakemberek szerint a magasabb hozzáadott értéket képviselõ újrahasznosított anyagok, mint például a PET, továbbra is kelendõek, bár jóval alacsonyabb piaci áron, mint eddig, és persze kisebb mennyiségben. A kevert alapanyagból készült újrafeldolgozott árukra azonban jelenleg nincs kereslet. Az Egyesült Államokban és szerte a világon tapasztalható pénzügyi válság hatására a fõleg exportra termelõ vállalatok egyre-másra húzzák le a rolót.
A kínai kikötõkben a mûanyag hulladékot tartalmazó konténerek pedig egyre csak halmozódnak, immár hetek óta, mivel az importõrök nem veszik át a szállítmányokat. A játékokat illetve tartozékokat gyártó, most csõdbe ment cégek nem tudják kifizetni a beszállítóikat, amelyek között viszont számos, mûanyag hulladékot importáló és hasznosító vállalatot találni. Fõleg a kisebb piaci szereplõket sújtják ezek a  problémák, hiszen nincsenek birtokában megfelelõ forgótõkének ahhoz, hogy fennmaradhassanak. Az augusztusi pekingi Olimpiai Játékok idején a kormány közvetetten beavatkozott a piaci folyamatokba azzal, hogy ideiglenesen bezáratott gyárakat. Mindenki arra számított, hogy az Olimpiai Játékok végeztével, õsszel újabb felfutás lesz a piacon. A tõzsdei árfolyam-emelkedésére számító kínai importõrök sokkal nagyobb összegeket tettek kockára, mint az tanácsos lett volna, sokan a házaikat használták biztosítéknak ahhoz, hogy megkapják a banktól a hitelt a teljes kifizetéshez. Azonban mire a hulladékszállítmányok megérkeztek, az értékük már alig érte el a szerzõdéses ár egyharmadát, így a fizetésképtelenné vált importõrök egyszerûen nem vették át a szállítmányokat - maguk mögött hagyták a házaikat, a vállalkozásukat, és elmenekültek.
Steve Anderson szerint a rendkívül alacsony árak az egész mûanyag-újrafeldolgozó szektort károsítják.  Annak érdekében, hogy a mûanyag-újrafeldolgozás tartható és továbbra is megvalósítható maradjon, az áraknak fedezniük kell az újrahasznosítandó mûanyag válogatásának, a bálázásnak és az értékesítésnek a költségeit, a hulladéklerakókba való szállítás költségeivel szemben.
A kínai kormány legújabb intézkedései, melyek révén a gazdaságot akarják ismét fellendíteni, máris éreztetik pozitív hatásukat: a bizalom kezd helyreállni. Az igazi fellendülésre azonban akár a kínai újévig is várhatunk, ami január 26-án kezdõdik. A kínai gyárak az évvégi ünnepekre a szokásosnál korábban hazaengedték az ingázó alkalmazottaikat, hogy a 2008-as felfordulás után az iparág kiheverje a veszteségeket, és tiszta lappal kezdjen jövõre. Ha azonban az Egyesült Államokban tovább mélyül a gazdasági válság, akkor nem sok jót lehet jósolni a mûanyag-újrahasznosító ipar számára.
A piac hazai szereplõi is nehéz heteket élnek át. December végén volt olyan telephely, amely csak akkor volt hajlandó átvenni szelektíven gyûjtött hulladékot, ha fizetett a beszállító. A mai napig is minden telep, raktár csordultig van bálákkal. Egy szakember lapuknak elmondta, hogy reális a veszély, hogy összeomlik a begyûjtési rendszer, pedig foggal-körömmel fenn kéne tartani, mert újra felépíteni évekbe kerül majd.

Negatív ár
Az újrahasznosítható hulladékok piacán óriási árzuhanást okozott a globális gazdasági válság. Mivel kevesebb terméket gyártanak a cégek, kevesebb - hulladékpapírból elõállított - csomagolópapírra van szükség, autóból is kevesebb gördül le a futószalagokról, ezért kevesebb újra hasznosított alumíniumra, fémre van szükség. A következmény az lehet, hogy a szállítással foglalkozó cégek nem fogják összegyûjteni a szelektíven szétválogatott hulladékot. Az ok pedig egyszerû: nem veszik meg tõlük a szemetet, vagy csak olyan olcsón, hogy nem éri meg fuvarozni.
Eddig például a Tesco-lánc vagy a Praktiker összegyûjtötte a felesleges csomagolópapírt, amiért aztán fizettek nekik a begyûjtõ cégek, és elszállították azt. A Duparec például 6-12 forint között fizetett kilónként a különféle cégeknek a papír minõségétõl függõen. Ennek lesz hamarosan vége - állítják a szakmában dolgozók. Valószínû, hogy mostantól azoknak kell majd fizetniük az elszállításért, akiknél keletkezett a hulladék. Haag János (Duparec) szerint ezt közölték is már pár céggel, amelyek „értetlenül állnak elõtte”. (MTI)
Az Öko-Pannon Kht. ügyvezetõje, Viszkei György töretlenül optimista. Szerinte súlyos az iparági válság, de a magyarországi szelektív hulladékgyûjtést az abban részt vevõk szemlélete miatt nehéz lesz megrendíteni. „A magyar rendszert úgy alakítottuk ki, hogy az emberek környezettudatosságára építettünk, nem a pénztárcájukra” - állítja az ügyvezetõ, aki szerint az emberek környezettudatossága a túlélés mellett szól. (MTI) Most majd végre lehet a hulladékot elõállítók pénztárcájára építeni...

Leállt a termelés
A begyûjtött mûanyaghulladékból készülõ regranulátum november óta nem kel el, mert Európában sok helyen leállt a késztermék gyártás. Tavasszal várható csak némi fellendülés, amikor a kerti gépeket kezdik gyártani (pl. sok fûnyíró gyûjtõtartálya újrafeldolgozott mûanyagból készül). A másik oka a válságnak, hogy gallononként 140 dollárról 40 dollárra esett hirtelen a kõolaj világpiaci ára, így senkinek nem kell már begyûjtött mûanyag, amikor olcsón elérhetõ a primer mûanyag is.
Az autóipar leállásával nincs szükség hulladékvasra sem, mert az acélgyártás padlóra került. Értesüléseink szerint az egyik legnagyobb magyar fémhulladék begyûjtõ cég karácsony elõtt 20 alkalmazottat volt kénytelen elküldeni. Lenullázta a lakosságtól begyûjtött fémhulladékok kereskedelmét a válság. Ami rossz hír a tolvajoknak, annál jobb a rendõröknek és közbiztonságban reménykedõknek. A jelenlegi átvételi ár mellett (már csak kilónként öt-tíz forint a vasé, ötven-száz az alumíniumé) nem éri meg fémet lopni - írta többek között a Népszabadság.
Ezt a helyzetet csak a nagyobb cégek bírhatják ki. Kérdésünkre több vállalkozó is azt mondta, hogy akár nyárig is eltarthat ez a helyzet. A hasznosítást koordináló szervezetek is bajban lehetnek (az fel sem merül, hogy nekik esetleg át kellene segíteni a piacot a szûk idõszakon), mert veszélybe kerülhet az ország hasznosítási teljesítése. És, hogy akkor itt mi lesz...
Ahogy telnek-múlnak a válság hónapjai, egyre inkább hiányzik egy hang: a kormányé. Évekig húzóágazatról, robbanásszerû fejlõdésrõl beszélt az aktuális miniszter, miközben a „gyártói felelõsség” hangsúlyozásával lenullázták az állami felelõsséget, így már se pénz, se mozgástér... De mintha nem is éreznék a magas hivatalokban, hogy valamit tenni kellene.