Magyarországon több városban probálkoztak a szelektív hulladékgyûjtéssel vagy önerõbõl vagy pályázati pénzek segítségével, a nyugati rendszereket másolva. Útközben derült ki, hogy nincs hova tovább lépni, ugyanis Magyarországon a feldolgozás, újrahasznosítás feltételei hiányoznak. Közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik Gödöllõ városa is, ahol 1993-ban körülbelül 10 ezer lakost közvetlenül érintõ szelektív hulladékgyûjtési kísérletet indítottak el a PHARE program keretében.

Az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény 1995. június 23-án lépett hatályba. A Törvény 21.§-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány, illetve a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 113/1995(IX.27.)Korm., illtve 10/1995(IX.28.)KTM szám alatt kiadták a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket. Az alábbiakban e rendeletek azon részeinek értékelésével foglalkozunk, amelyek a legtöbb vitát kiváltó csomagolóeszköz termékdíj témakört szabályozzák. Ezek a jogszabályok 1996. január 1-én léptek hatályba.

A hulladékudvar telefonszáma: 1/290-2863

Ebben az írásban a szelektív gyûjtések kábulatába esett magyar városoknak villantanánk fel néhány lehetõséget, melyek a hulladék megelõzése szempontjából bírhatnak alapvetõ jelentõséggel.

Levelet hozott a posta. Rögtön kettõt. "Fõdíj", "Fõdíj extra", "Express prémium díj" - harsog az írás. Feladója a Reader's Digest (magyarul Ridersz Dájdzseszt) Válogatás.

A Tetra Pak Debrecenben és Gyõrben indított akciót nemrégiben. Cél: a dobozolt tej iskolai bevezetése, a kis fogyasztók "megdolgozása", a Tetra Pak és a csomagolóanyag arculatának megteremtése. Mindehez a világcég természetesen bedodta az illõ PR-csomagolást: az akciót önzetlen aggódásból, szociális, egészség- és környezetvédelmi érzékenységbõl font masnival bugyolálta gondosan be.

"A mi környezetvédelmi tudatosságunk, a tejüzemek és felhasználók tudatosságához hasonlóan annyira nyilvánvaló, mint amennyire szükséges."

A