A 2 dl-es dobozban a gyerekek steril homogénre sokkolt tejet kapnak (attól olyan furcsa ízû), mégpedig állítólag önköltségi áron (szívószállal együtt kb. 20.- Ft-ért). A gyerekeknek a szép színes plakáton mutatják be a "Dobozos tejút" csodálatos történéseit, a végén pedig azt kérik, hogy az üres csomagolást ezúttal a szemét helyett a kihelyezett gyûjtõládába dobják. A derék kispajtás fejét pedig imígy simítják laposra: "Most már Te is elmondhatod magadról, hogy környezetvédõ vagy!"

Az iskolatej-akcióval kapcsolatban a HuMuSz az alábbiakra hívja fel az iskolák figyelmét:

1. Magunk is szomorúan észleljük, hogy az iskolás gyermekek egyre kevesebbet fogyasztanak az egészséges életmód nélkülözhetetlen élelmiszerébõl, a tejbõl. A hazai tejfogyasztás csökkenése azonban elsõsorban nem csomagolási problémákra, hanem a családok életmódjában és életszínvonalában beállt változásra vezethetõ vissza. Az öt év alatt háromszorosára nõtt tejárak miatt olcsó iskolatej akciókra lenne szükség - nem pedig olyanra, ahol a csomagolóanyagért annyit fizettetnek, mint a benne lévõ tejért.

2. A büfések állítólag nem szerették a mûanyag poharas tejet, mert az "könnyen törik és kiömlik". Ez az állítás képtelenség - mint ahogy az is, hogy a haszonnal dolgozó büfések vagy csomagolócégek határozzák meg az iskolai büfé áruválasztékát. Sajnos még az egészséges életmódot komolyan vevõ iskolák büféiben is elõfordul, hogy édességekkel, csippekkel, hamburgerfélékkel és kólaitalokkal töltik fel a polcokat, kényelmességbõl csupa eldobó csomagolást használnak. Akad persze jó példa is: ahol a szerzõdést felbontva az iskola maga vette át a büfé üzemeletetését.

3. A hazai hulladékkatasztrófa-helyzet miatt különösen fontos, hogy az iskolai környezeti nevelésben és hulladékgazdálkodásban a megelõzés feltétlen prioritást kapjon az újrahasznosítással szemben. Amíg egy hulladék elkerülhetõ, addig arra kell összpontosítani - márpedig az iskolatej árulható a büfékben zacskóból vagy kannából kimérve is (magasabb tápértékkel, jóval olcsóbban és minimális hulladékkal). A vegykódoboz-akciónál külön probléma, hogy alibi-újrahasznosításról van szó: feldolgozásuk gazdaságtalan, újabb környezetszennyezéssel jár (és a szívószálakon kívül szemétbe kerül a doboz mûanyag- és alumíniumtartalma is).

4. A HuMuSz nagyon fontosnak tartja és szervezi is az iskolai szelektív gyûjtések beindítását - de annak csak az elkerülhetetlen és értelmesen újrahasznosítható hulladékok tekintetében látja értelmét (pl. papír).

Ellentétben a Tetra Pak vállveregetõ reklámszövegével, nem az a környezetvédõ iskolás, aki a drágán vett vegykódobozt a gyûjtõládába tapossa - hanem aki meg sem veszi azt!