Évente nagyjából 12,7 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba, ám ez az adat csupán a szárazföldi forrásokat takarja. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a szakemberek mostanáig úgy vélték, hogy a tengerekben lévő hulladék döntő része a szárazföldről származik, ám a most publikált bizonyítékok másra utalnak.

Amikor tavaly a szigeten jártunk, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy milyen nagy mennyiségű palack halmozódott fel"

- mondta Peter Ryan, a Fokvárosi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.

Róma, 2019. október 14. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megjelentetett új elemzés az elpazarolt élelmiszer problémakörével foglalkozva a hol és miért kérdésekre keresi a választ, illetve egyúttal a megalapozott döntések mellett áll ki a hatékony csökkentésért és új módszereket kínál az adatgyűjtésre.

Ezzel nem csupán az élelmiszerveszteség és –pazarlás mértékét lehet csökkenteni, de számos, az élelmezéshez és környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó Fenntartható Fejlődési Cél megvalósításához is közelebb kerülhetünk.

Trash is for Tossers

Tíz ötlet az induláshoz:

1. Ebédeljünk okosabban

Legyen nálunk evőeszköz, amikor elmegyünk ebédelni a munkahelyünkről – ne használjuk a büfék, kifőzdék eldobható műanyag evőeszközeit! Ha elvitelre vesszük az ebédet, vigyünk saját ételes dobozt.

2. Használjuk ki a divatossá váló megosztás előnyeit

A PFAS néven ismert perfluoralkil ugyanis vízállóságot biztosít, magyarán azzal teszi kényelmesebbé az életet, hogy nem ázik át a csomagolás a terméktől, nem szivárog ki a kukoricamagokat ízesítő olaj.

A vérében van

Egy friss tanulmányban a PFAS jelenlétét vizsgálták az emberek vérében, több mint 14 ezer ember 2003 és 2014 között felvett vérmintája, az Egyesült Államok járványügyi központja (CDC) által elvégzett felmérések alapján.

Valahányszor nylon, poliészter, akril vagy egyéb műszálból készült ruhát mosunk gépben, milliónyi műanyag mikroszál mosódik a szennyvízbe. Márpedig a ruhaipar egyre nagyobb arányban használ műszálas alapanyagot – a textilipar több mint 42 millió tonna műszálas szövetet gyárt évente, ennek 80%-ából ruházati termék készül. Korábbi kutatások kimutatták, hogy amikor műszálas ruhát mosunk, mosásonként 500 ezer-6 millió mikroszál kerül a szennyvízbe.

A portugál fogyasztók minden szuper- vagy hipermarketekbe visszavitt műanyag palack fejében kettő és öt cent közötti visszatérítésben részesülnek.

A visszatérítésre nem készpénzben kerül sor, hanem a vásárlási utalványok vagy kedvezmények formájában.

A Környezetvédelmi Minisztérium nyilatkozata szerint a fogyasztók 100–500 ml-es palackok esetén 2 eurócentet, az 0.5–2 literes palackok esetén pedig 5 eurócentet kapnak. A kompenzáció mértékét a jövőben felülvizsgálhatják.

A lap ismertetése szerint a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet nemrég felmérést készített a magyarországi élelmiszeripari cégek körében. Ennek eredményéből kiderült, hogy az ágazati szereplők alapvetően nem ítélik súlyos problémának a kérdést, a veszteségeket a technológiai folyamatok természetes velejárójaként kezelik. A cégek fele, jellemzően a nagyobb feldolgozók, ugyanakkor nyilvántartja, hogy mennyi hulladék keletkezett a gyártás során.