A helyzet csak átmeneti, de az FKF szerint extrém mennyiségű veszélyes hulladékot adtak le az emberek az utóbbi időben. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. emberei azzal küldték el őket, hogy azért nem tudják átvenni a veszélyes hulladékot, mert a kezelő alvállalkozóval megszűnt a szerződés, és még nem újították meg. Nem tudták nekik megmondani, hogy ez meddig lesz így.

 Az egyszerű eszköz a csatornák vízében lévő hulladékot - különösen a kicsiny műanyag darabokat - a Westerdok csatorna szélére tereli, ahol összegyűjtik és kiemelik a vízből. A próbaüzem azt mutatta, hogy az úszó hulladék mintegy 80 százalékát képes összegyűjteni - adta hírül a The Guardian című brit napilap.

A klímakatasztrófa fenyegetésével szemben a sajtóban és a közbeszédben ma két fő választípus pörög. Az egyik az egyéni fogyasztás visszavágása - ami az egyén számára közvetlenül elérthető terület, de a globális káros kibocsátások visszavágásához messze nem elég. A másik a globális termelés rendszerszintű átalakítása - ami az egyes ember erejét annyira meghaladó feladatnak tűnik, hogy ezzel kapcsolatban csak az államok vezetőihez intézett kérések és politikai nyomásgyakorlás az, ami közvetlenül lehetségesnek tűnik.

Az Egyesült Államokban a csomagolások nagyjából 75 százaléka újrahasznosítható lenne, mégis csak 30 százalékot sikerül szelektíven, helyesen gyűjteni. Jelenleg a szelektív hulladékgyűjtésre felhívó kampányok inkább a bűntudatra játszanak, és negatív érzéseket keltenek a felhasználókban, ami nem feltétlenül pozitívum – ezt mutatja legalább is a Pennsylvaniai Állami, a New York Állami Egyetem, és a Bostoni Főiskola friss kutatása, amely azt vizsgálta, hogy hogyan lehetne rávenni az embereket az aktívabb szelektív gyűjtésre.

A természetalapú megoldások (angolul: nature-based solutions) hatalmas potenciállal rendelkeznek a városi fenntarthatóság és életminőség javítására, de ez a potenciál jobbára kihasználatlan maradt. Katona Attila előadásában röviden összefoglalja a friss tudásanyagot, tapasztalatokat, a megtanult (és meg nem tanult) leckéket a természet városi környezetbe való tudatos integrációjáról Európából és Európán kívülről.

MEGHOSSZABBÍTOTT JELENTKEZÉS: NOVEMBER 13, ÉJFÉL!

Cserebere-börze vagy Használtruha vásár

Mindenkinek van legalább két olyan tárgya otthon a szekrény mélyén/garázsban/padláson, ami jó állapotban van, mégsem használja, vagy már nincs rá szüksége. Keressétek meg ezeket a játékokat/könyveket/eszközöket/lakbarendezési tárgyakat, és szervezzetek csereberét!

Sokszor esik szó a hulladékok szelektív gyűjtéséről, azok újrahasznosításáról, viszont az igazi megoldás az, amikor hulladék nem is keletkezik. A mai fogyasztói társadalomban folyamatosan ránk zúduló árumennyiség miatt a háztartásokban nagyon sok tárgy gyorsan cserélődik, mert mindig van újabb, vagy divatosabb, ami miatt a régiek hulladékká válnak. Emellett természetesen megjelennek leginkább a gyerekekhez kötődő termékek, amit a gyors növekedés miatt már nem tudunk használni.

-Honnan jött az ötlet, hogy Zugló részese legyen egy spanyol kezdeményezésnek? Volt-e korábban bármilyen kapcsolat a két település között?

-Az Urbact támogatású programoknak volt egy „vására”, itt találkoztunk a santiagoi programmal. Kiírtak egy támogatási formát a programhoz való csatlakozásra, ahol sikerrel pályáztunk.

-Hogyan működik a Tropa Verde Spanyolországban és mire számítottak, mennyire lesz adaptálható a magyar viszonyrendszerbe és a polgárok jelenlegi hulladékgazdálkodási szemléletmódjába?