Az Egyesült Államokban a csomagolások nagyjából 75 százaléka újrahasznosítható lenne, mégis csak 30 százalékot sikerül szelektíven, helyesen gyűjteni. Jelenleg a szelektív hulladékgyűjtésre felhívó kampányok inkább a bűntudatra játszanak, és negatív érzéseket keltenek a felhasználókban, ami nem feltétlenül pozitívum – ezt mutatja legalább is a Pennsylvaniai Állami, a New York Állami Egyetem, és a Bostoni Főiskola friss kutatása, amely azt vizsgálta, hogy hogyan lehetne rávenni az embereket az aktívabb szelektív gyűjtésre.

A természetalapú megoldások (angolul: nature-based solutions) hatalmas potenciállal rendelkeznek a városi fenntarthatóság és életminőség javítására, de ez a potenciál jobbára kihasználatlan maradt. Katona Attila előadásában röviden összefoglalja a friss tudásanyagot, tapasztalatokat, a megtanult (és meg nem tanult) leckéket a természet városi környezetbe való tudatos integrációjáról Európából és Európán kívülről.

MEGHOSSZABBÍTOTT JELENTKEZÉS: NOVEMBER 13, ÉJFÉL!

Cserebere-börze vagy Használtruha vásár

Mindenkinek van legalább két olyan tárgya otthon a szekrény mélyén/garázsban/padláson, ami jó állapotban van, mégsem használja, vagy már nincs rá szüksége. Keressétek meg ezeket a játékokat/könyveket/eszközöket/lakbarendezési tárgyakat, és szervezzetek csereberét!

Sokszor esik szó a hulladékok szelektív gyűjtéséről, azok újrahasznosításáról, viszont az igazi megoldás az, amikor hulladék nem is keletkezik. A mai fogyasztói társadalomban folyamatosan ránk zúduló árumennyiség miatt a háztartásokban nagyon sok tárgy gyorsan cserélődik, mert mindig van újabb, vagy divatosabb, ami miatt a régiek hulladékká válnak. Emellett természetesen megjelennek leginkább a gyerekekhez kötődő termékek, amit a gyors növekedés miatt már nem tudunk használni.

-Honnan jött az ötlet, hogy Zugló részese legyen egy spanyol kezdeményezésnek? Volt-e korábban bármilyen kapcsolat a két település között?

-Az Urbact támogatású programoknak volt egy „vására”, itt találkoztunk a santiagoi programmal. Kiírtak egy támogatási formát a programhoz való csatlakozásra, ahol sikerrel pályáztunk.

-Hogyan működik a Tropa Verde Spanyolországban és mire számítottak, mennyire lesz adaptálható a magyar viszonyrendszerbe és a polgárok jelenlegi hulladékgazdálkodási szemléletmódjába?

Ez elég durva, főleg ha belegondolunk, hogy a palackozott vizek gyakorlatilag nagyon-nagyon kevésben különböznek a sima csapvíztől. Leginkább az árukban, ami több ezerszeres is lehet, és persze abban, hogy a műanyag palackok, amiben eladják őket, súlyos környezetvédelmi problémát jelentenek. (Hogy pontosan miben különbözik a palackozott ásványvíz a csapvíztől, arról itt írtunk bővebben.) 

A Hét keretében, a kontinens egészén, önkéntesek saját ötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék keletkezésének megelőzésére, a hulladékmennyiség csökkentésének fontosságára, a termékek újra-használatára, valamint a már hulladékká vált anyagok újrahasznosítására, az ezt segítő szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabb kihasználására.

A Hétről és a csatlakozásról

    Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára közölte: a cím azoknak a köznevelési intézményeknek az elismerésére szolgál, amelyek tudatosan, rendszerszinten, a mindennapos gyakorlat szerves részeként foglalkoznak a környezettudatossággal és kiemelt figyelmet szentelnek a fenntarthatóságra és globális felelősségvállalásra nevelés ügyének.