Pusztazámor

  • 2009. október 01. 02:00
  • Szuhi Attila
Település: Pusztazámor Égető: szennyvíziszap-égető Kapacitás: 20-120 ezer tonna Hulladék: szennyvíziszap Kezdeményező: Utilis Kft. Ellene fellépő: Zámorért Értékvédő Társulat Egy sikeres ügy Február első napjaiban érkezett hozzánk az első e-mail: Pusztazámoron 20-120 ezer t/éves kapacitású szennyvíziszap égetőt akarnak felépíteni. A lakosságot egy héttel korábban értesítette az önkormányzat, amely az ügyben már a népszavazást is kiírta március 4-ére. A képviselő-testületi januárban már többségében elvi támogatásáról biztosította a tervezett művet. Az akkor szántóföldi terület ipari területté történő átsorolása is megtörtént. Meg lehet-e állítani egy ilyen beruházást alig egy hónap alatt? A zámori civilek példája azt mutatja: lehetséges. Az ügyben nem is a technológiával volt a fő probléma, hanem az eljárással. A „néptől” azt várták, hogy mindenféle hatástanulmány és komolyan vehető tájékoztató nélkül döntse el: akarja-e a beruházást. A tájékoztatás egyoldalúan indult, de - hála a helyi civilek szerveződésének - megalakult az Egészséges Zámorért Értékvédő Társulat, amely rövid idő alatt megfordította az események addigi irányát. Több tájékoztató füzetet készítettek, amelyet eljuttattak minden háztartásba. A faluban többé nem lehet eltitkolni, mire is szavaznak valójában március 4-én. Az önkormányzati tájékoztató füzet ugyanis nem volt teljesen egyértelmű. A Zámori Hírek önkormányzati lap februári különszámában (Tervezett szennyvíziszap-kezelő központ címmel) ezt írta Pátrovics Benedek polgármester a település lakosainak: „Sikertörténet, ami Pusztazámoron végbement a rendszerváltozás óta. Ahhoz, hogy ez továbbra is így legyen, ismét az önök bátor és bölcs döntésére lesz szüksége településünknek.” (Sikertörténetnek a Pusztazámoron 1997-ben megépült, elsősorban a főváros szemetét befogadó hulladéklerakó megépülését nevezte.) A tájékoztató anyag nem fogalmazott egyértelműen: nem beszélt egyértelműen égetőről, ugyanakkor a referenciaüzemként megnevezett ausztriai Bad Vöslau-i szennyvízkezelő nemcsak szárítja, hanem nagyban égeti is a szennyvíziszapot. Zámorba állítólag Pest megye és a főváros kommunális szennyvíziszapját hordták volna a kamionok. Az önkormányzati tájékoztató és a civilek kiadványa egymásnak nagymértékben ellentmondott. Az ellentétek feloldására a szavazás előtti lakossági fórumon nyílt lehetőség, ahol mindenki meggyőződhetett arról, kinek is van igaza. A helyszínen, a zsúfolásig megtelt iskolaépületben már nem lehetett kérdéses, miképp fog szavazni a lakosság. A HuMuSz is részt vett a rendezvényen, korábban sajtókapcsolatokkal és szakmai anyagokkal segítette a helyiek munkáját. Az egyik helyi lakos (aki - nem mellékesen - a Műszaki Egyetem docense) titkon ellátogatott az ausztriai referenciaüzembe, ahol felvételeket készített, amit a fórumon be is mutatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az üzem és a technológia közel sem annyira tökéletes, amennyire azt a beruházó állítja. Az üzem kapcsán a kamionforgalom, a kibocsátott légszennyezőanyag és hamu sorsa is szóba került, sőt mivel az üzem akár ipari iszap ártalmatlanítására is használható, felmerült, hogy nem csupán kommunális szennyvíziszapot égetnének el. A légszennyezés jelentős része nem csak Pusztazámort, hanem a szomszédos Tárnok települést is érintette volna, így az ottani képviselő-testület állásfoglalást adott ki, hogy nem támogatják az égető tervét. A fórumot követő hétvégén, a március 4-i népszavazás az ellenzők diadalát hozta. A helyi népszavazáson a választók 65% jelent meg, és 88%-uk az égető ellen szavazott. Óriási siker ez, hiszen a helyi népszavazások során környezeti ügyekben nagyon nehéz elérni, hogy a többség leadja szavazatát. A legnagyobb kihívás az érdektelenség leküzdése. Ez a zámoriaknak egy hónap alatt sikerült. Sikerük nem várt hírnevet szerzett kicsiny falujuknak, gratuláló levelek érkeztek Írországból, Macedóniából, de még a Fülöp-szigetekről is. Ám a legfontosabb elektronikus üzenet a zámoriak Szentendréről kapták: "Visszaadtátok abban való hitemet, hogy egy kis közösség képes a saját sorsát a kezébe venni". A történet végéhez hozzá tartozik az is, hogy a Zámorért Értékvédő Társulat három tagját a kezdeményező Utilis Kft beperelte, jó hírnév megsértéséért. A keresetet a cég később visszavonta.