A legtöbben ma már tudjuk, hogy a dohányzás és a tüdőrák kialakulása szoros kapcsolatban állhat egymással, hiszen a dohányfüst belégzése karcinogén anyagokat juttat a tüdőbe, melyek gátolják a tüdőhörgők és hólyagok optimális működését hosszan tartó, de mérsékelt gyulladásos állapot kialakulásának következményeként. Kevesebben tudják azonban, hogy a különböző háztartásokból származó vegyes hulladék elégetése akár sokkal erőteljesebb mérgeket juttathat a levegőbe és a tüzelő közvetlen környezetébe. Ilyen anyag például a szállópor, a szén-monoxid és a nitrogén-dioxid is, mint közvetlen melléktermékei a hulladékégetésnek.

A szállópor rendkívül sokrétű tevékenységnek a forrása lehet, többek között ilyen a gépkocsik kipufogógázai, talajerózió, ipari tevékenységek, utak kopása, de komoly forrást jelent a kerti és háztartási hulladékok égetése is. A szállópor megnevezés alatt a levegőbe bocsátott 10 mikrométer alatti méretű részecskéket értjük. Tíz mikrométer alatt már az alsó légutakba is képesek eljutni ezek az anyagok és hosszútávon a jelentős mértékben csökkentheti a vele kapcsolatban álló emberek várható élettartamát. A légutakban kifejtett károsító hatás miatti légzőszervi megbetegedések, illetve a tüdőrák kialakulása mellett még a vérünkben szállítva a szív és érrendszeri betegségek – vérrögök képződése által – kialakulásában is nagy szerepe lehet ezeknek az apró részecskéknek. Továbbá felületükön könnyen megtapadnak egyéb szennyezőanyagok is.

A szén-monoxid egy színtelen és szagtalan gáz, amely a szénvegyületek tökéletlen égése során – mint például a kontrollálatlan hulladék égetése során – alakul ki. Mind zárt térben, mind szabad levegőn is veszélyesnek minősülő anyag, azonban zárt térben a feldúsulás lehetősége miatt fokozott kockázati tényező. Habár a rövid ideig tartó szén-monoxidnak való kitétel még nem minősül halálosnak, mégis egy rendkívül potens gáznak számít, ami fejfájással, hányással, idegrendszeri tünetekkel és egy sor egyéb más tünettel jár, azonban 1 térfogatszázalék fölött már perceken belül bekövethezhet halál.

A nitrogén-oxidok (NOx) egészségre gyakorolt hatása a mai napig egy nehezen értékelhető kockázati tényező, mivel mivel általában ez az anyag sohasem elkülönítve fejti ki hatását az emberi szervezetre, hanem társulva a többi jelentős légszennyezővel, mint például a szálló por és az ózon. Azonban a különböző vizsgálatok eredményei arra következtetnek, hogy az anyag belégzése megnövelheti az asztmás betegségek kialakulásának kockázatát, amellett, hogy csökkentheti a szervezet természetes ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

(Az elmúlt 25 évben tízszeresére növekedett az asztmás megbetegedések száma Magyarországon!)

A házi hulladékégetés során a legveszélyesebb egészségügyi kockázatot a műanyagok és a veszélyes hulladékok égetése jelentik. Ezeknek égése mérgező anyagok kombinációját eredményezi, melyekhez egy jellegzetes fanyar szag társul, s melyek belélegzése egyértelmű egészségkárosító hatást, vagy akár hirtelen halált is okozhatnak. A különböző műanyagtípusok között azonban a PVC (poli-vinil-klorid) égésekor keletkeznek a legmarkánsabb toxikus gázok, mint például a egykor háborúkban használatos harcigáz, a foszgén, a rákkeltő vinil-klorid, illetve a egyéb fokozottan veszélyes dioxinok.

Figyeljünk oda, hogy műanyag abban is lehet, amire nem gondolnánk! Pl. magazinok, italoskarton csomagolás, ruhák, bútorlapok

A műanyagokhoz továbbá sokféle adalékanyagot is adnak, így az égetésből származó vegyületek is sokfélék lehetnek.

További egészségkárosító égéstermékek:

- kén-dioxid, savas gázok (kloridok, fluoridok);

- furánok, dioxinok;

- ftalátok, ketonok, aldehidek;

- illékony szerves vegyületek (VOC);

- policiklikus aromás szénhidrogének (PAH);

- poliklórozott bifenil-származékok (PCB).

Fontos megértenünk, hogy a hulladékégetés nem pusztán légúti kockázatot jelent, hanem a szervezetünk egészére hathat sejtszinten, degenerációs elváltozásokkal, melyekre sok esetben az immunrendszerünk semmilyen szinten sem tud felkészülni.

További egészségügyi kockázatok:

- daganatos elváltozások;

- idegrendszeri zavarok;

- szívinfarktus, agyvérzés;

- csökkenő immunreakció;

- keringési zavarok, vérsejtek károsodása;

- meddőség, impotencia, fejlődési rendellenességek, halva születés;

- szem - és bőrirritáció;

- máj- és vesekárosodás;

- hormonháztartás zavarai;

- csökkent szellemi képesség.

Források:

Flickr.com
Levegő Munkacsoport: Ne Égesd El! kiadványa
WHO Air Quality Guideline - Global Update, 2005