A HuMuSz támogatja a környezetvédelmi tárca termékdíjtörvény módosító tervezetét és a betétdíjas kormányrendelet tervezetét, amely sok szempontból követendő példa lehet az EU tagországaiban is. Úgy gondoljuk, hogy a tervezett módosítások kedvező hatással lehetnek a hazai termelésre és foglalkoztatottságra.

A közhiedelemmel ellentétben a többutas visszatérő csomagolás nemcsak hogy nem kedvezőbb, hanem a környezetet jobban terheli, mint az egyutas.  állítja az ÉFOSZ. Ez nem igaz: a többutas csomagolás  mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból kedvezőbb.

Az alábbi interjú a szentgáli és a valkói népszavazás előtt készült. Azóta az eredményeket tudjuk: mindkét település megszavazta, hogy regionális hulladéklerakót építhessenek a településen. Szándékunk az volt, hogy az ISPA-támogatású projektekről (12 ilyen van) általában kérdezzünk, de akkora balhék voltak az Északkelet-Pest megyei lerakó helye körül, hogy lépten nyomon erre terelődött a szó. Mint ismeretes, Püspökszilágy, Sződ, Kosd, Keszeg elutasító magatartása után a beruházás terve Valkóra került, sőt az is felmerült, hogy egyáltalán nem épül nagy regionális lerakó, hanem a gödöllőit és a nógrádmarcalit bővítik. A nagy koncon tőkeerős magáncégek marakodnak, az egyik nyomja a lerakót, a másik minden erővel akadályozza, a civil szervezeteket maga előtt tolva. A referendumok eredményének ismeretében sem tudjuk, mi fog történni, de nagyon hamar ki fog derülni.

A szaktárca koncepciója a temékdíjak változtatásairól a napokban indul egyeztetésre.

A csomagolóipar pénzt, fáradságot nem kímélő elszánt rohamot indított a környezetvédelmi minisztérium tervezett betétdíjas szabályozása ellen. Fizetett hirdetésekben tiltakozik, mozgósítja politikai lobbistáit, sajtókapcsolatait és élelmiszeripari szövetségeseit. Meglebegtetik a multinacionális tőke kivonását, ellátási zavarokkal, élelmiszerhigiéniai problémákkal riogatnak.

Németországban 2003. január 1-től betétdíjas lett több egyutas csomagolás. Konkrétan: a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők esetében a műanyagpalackok, az üvegek és a fémdobozok. A betétdíj-kötelezettség nem vonatkozik a tej és a tejtermékek, a borok, a tömények és kevertjeik, valamint a szénsavmentes gyümölcslevek csomagolásaira  így pl. a Tetra Pak dobozokra sem. Fontos megjegyezni, hogy a betétdíj bevezetése nem az említett egyutas csomagolások többutassá válását (újratöltését) jelenti. Ezek a csomagolások továbbra is egyutasként élik életüket, azaz visszagyűjtésük után hasznosításra (energetikai égetésre) vagy újrahasznosításra kerülnek. A rendszer célja, hogy a magas betétdíj és a visszaváltási kényszer miatt az egyutas csomagolások aránya a kereskedelmi kínálatban visszaszoruljon. Mint alább látni fogjuk, minden nehézség ellenére a kitűzött fő célt a rendszernek sikerült elérnie.

2003. május végén tette közzé a Bizottság azt a vitaanyagot, amelyet egy újonnan megfogalmazásra kerülő hulladékmegelőzési és -újrahasznosítási stratégia alapjául szántak. Egy új stratégia megfogalmazásának részben az is oka, hogy a 1993-ban indított 5. környezetvédelmi akcióprogramban napjainkra vonatkozóan megfogalmazott 330 kg/fő/év települési hulladéktermelési szintet nem sikerült elérni (az aktuális adat 550 kg/fő/év). A hulladék mennyisége továbbra is fontos probléma és jelentős környezeti hatásokkal jár.