A Föld Csúcs a nyilvánvalóan erõtlen Politikai Nyilatkozat elfogadását követõen 2002. szeptember 4-én éjjel feloszlott. A végleges nyilatkozat - a korábban elfogadott Végrehajtási Tervhez hasonlóan - az Egyesült Államok és néhány "csatlósa" folyamatos akadályozó tevékenysége következtében jelentõsen súlytalanabbá vált az eredetihez képest. Az alábbiakban a Föld Barátai, a Greenpeace és a WWF véleményét vesszük sorra a zárást követõen kiadott sajtónyilatkozataik alapján.

A hulladékgazdálkodási törvény elõírja, hogy Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) kell készíteni. Ennek elsõ szakmai tervezete 2001. májusára készült el. Az elõzõ kormány el is fogadta, de az Országgyûlés a választásokig nem tûzte napirendre. Az új környezetvédelmi minisztérium - uniós dorgálás után - idén augusztusra készített egy "aktualizált" változatot, a kormány már el is fogadta, megkezdõdött róla a parlamenti vita. Az alábbiakban az Magyar Természetvédõk Szövetsége, a Levegõ Munkacsoport illetve a HuMuSz véleményét foglaljuk össze az anyagról, ami sajnos nem igazi terv, inkább csak egy stratégia.

Az EU-bõvítés menetrendje szerint az EU azon tíz ország részére, amelyekkel csatlakozási tárgyalásokat folytatott két új, ún. elõcsatlakozási pénzalapot hozott létre, hogy segítse a csatlakozásra való felkészülést. Így jött létre -- miközben megváltozott a PHARE szerepe -- a környezetvédelmi és közlekedési irányultságú ISPA és a mezõgazdaság fejlesztését szolgáló SAPARD. Az alapok célja tulajdonképpen kettõs: elõmozdítani az EU-szabványokhoz való alkalmazkodást és begyakoroltatni a csatlakozásunk után rendelkezésre álló Strukturális Alapok mûködését.

Mégsem lesz termékdíja az információs papíroknak 2002-tõl. A bevezetésére vonatkozó elõterjesztést még télen tárgyalta meg a Kormány, ám a törvényhozási torlódás miatt a törvény megtárgyalására és elfogadására a tavaszi ülésszakban már nem kerülhetett sor. Egy szeptember eleji kormánydöntés szerint pedig már nem is kerülhet elõterjesztésre a javaslat, új termékdíjfajta csak a higítók és oldószerek termékdíja lesz.

Magyarországon a romák várható átlagéletkora 10-15 évvel rövidebb, mint a nem romáké. Különösen így van ez a válságterületek aprófalvai és a cigánytelepek lakói esetében - derül ki a Világbank Magyarországi Regionális Irodájának 1999-es jelentésébõl, mely kiemeli: a cigánytelepek fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az ott lakók, hanem esetenként a környezetük számára is. Noha a korábbi infrastrukturális beruházásokból rendre "kifelejtett" telepek felszámolását a kormány 1997-ben indított középtávú roma programja is tartalmazza, a földmûvelésügyi tárca több éves késéssel, csak pár hónapja készítette el az errõl szóló rendelettervezetét.

Elõzõ számunkban adtunk hírt arról, hogy a HuMuSz konferenciát szervezett a betétdíjas göngyölegeket forgalmazó cégek számára - csekély érdeklõdés mellett. Második körben a kereskedõket hívtuk meg...