Híre ment egy iskolának, ahol sajátos módon ösztönzik a szelektív gyûjtést. Meg is kerestem Patkó Imrét, az ötletgazdát, hogy avasson be a rendszer rejtelmeibe.

Az uniós irányelvek elõírásai alapján 2008-ra az építési hulladékok tekintetében is az 50 százalékos újrahasznosítási arányt kell elérni. Ezt a célt csak új szemléletû épülettervezéssel és piaci magatartással érhetjük el, amit új szabályozóknak kell kikényszeríteniük. Hoz-e új szemléletet az új szabályozás?

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség november 9-én egységes környezethasználati engedélyt adott ki a Duna Dráva Cement Kft. váci cementgyára részére, amely birtokában a klinkergyártáshoz szükséges hõenergia veszélyes és nemveszélyes hulladékok együttégetésével történõ elõállítására nyílik majd lehetõség.

Egyik szemem sír, a másik nevet, amikor arról kell tájékoztatnom az Olvasót, hogy a KukaBúvár elõzõ számában közölt írásom már a megjelenés idõpontjában eléggé elavult volt és azóta sok más forrásból is tájékozódhattak a pénzosztási munka viselt dolgairól. (pl. "Kifizetõdik", HVG 1996. november 9. és "A zöld kassza kliensei", 168 óra 1996. november 19.) Örûlni azért nincs okom, mert a sajtó számára nem a környezet és az erõforrások megóvása, hanem a személyi összefûggéseken való csámcsogás tûnik igazán fontos témának. Nem volt ugyanis olyan lap, amelyik a visszásságokon túlmenõen arról írt volna, miért nincs tulajdonképpen Magyarországon hulladékmegelõzés, miért nem kaphat támogatást az újrahasználati rendszerek mûködtetése. Az sem érdekel senkit hogy nem készûl betétdíjas jogszabály, nincs anyagjelölés a mûanyagoknál, nincs választékbantartási kötelezettség a visszaváltható csomagolásokra, hogy a jelenlegi "ökoszabályozás" éppen csak a kibocsátás szerkezetére és mennyiségére nem hat.

Nyíregyháza azon kiváltságos települések körébe tartozik, ahol a szelektív gyûjtõ rendszert évekkel ezelõtt kialakították. A papír-, mûanyag-, üveghulladék szelektív gyûjtése itt megoldható, hiszen a város egész területén jól megközelíthetõ módon ki vannak alakítva ezen hulladékok gyûjtésére alkalmas „zöldszigetek”.

Indulásakor, 1998-ban, 5 éves lépéselõnyben volt Törökbálint szelektív hulladékgyûjtõ rendszere Magyarország más településeihez képest. Az ezredfordulón mindössze tizenegynéhány hazai településen mûködött folyamatosan szelektív hulladékgyûjtés. A településen mára az önkormányzat és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület – a szolgáltató közremûködésével – elérte azt, hogy az összes szelektíven elhelyezhetõ hulladék leadható a településen. Természetesen reméltük és vártuk, hogy az EU-ba történõ belépésünk nagy változást hoz az ország szelektív hulladékkezelésében. Ez a változás községünket is elérte. Nagyon hirtelen, és nem egészen úgy, ahogy gondoltuk. Lássuk az elõzményeket!