Mégsem lesz termékdíja az információs papíroknak 2002-tõl. A bevezetésére vonatkozó elõterjesztést még télen tárgyalta meg a Kormány, ám a törvényhozási torlódás miatt a törvény megtárgyalására és elfogadására a tavaszi ülésszakban már nem kerülhetett sor. Egy szeptember eleji kormánydöntés szerint pedig már nem is kerülhet elõterjesztésre a javaslat, új termékdíjfajta csak a higítók és oldószerek termékdíja lesz.

Magyarországon a romák várható átlagéletkora 10-15 évvel rövidebb, mint a nem romáké. Különösen így van ez a válságterületek aprófalvai és a cigánytelepek lakói esetében - derül ki a Világbank Magyarországi Regionális Irodájának 1999-es jelentésébõl, mely kiemeli: a cigánytelepek fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az ott lakók, hanem esetenként a környezetük számára is. Noha a korábbi infrastrukturális beruházásokból rendre "kifelejtett" telepek felszámolását a kormány 1997-ben indított középtávú roma programja is tartalmazza, a földmûvelésügyi tárca több éves késéssel, csak pár hónapja készítette el az errõl szóló rendelettervezetét.

Elõzõ számunkban adtunk hírt arról, hogy a HuMuSz konferenciát szervezett a betétdíjas göngyölegeket forgalmazó cégek számára - csekély érdeklõdés mellett. Második körben a kereskedõket hívtuk meg...

A zöld szervezetek is várakozással figyelték e közel 1,5 milliárd forintos, az Európai Unió által finanszírozott program döntési folyamatát. A kb. 2700, központilag nyilvántartott, nagyméretû, szilárd kommunális hulladéklerakó felmérését, rendszerbe szervezését és nyilvántartását kidolgozó tevékenység végrehajtásáért közel 20 konzorcium versengett. A fõként európai uniós cégek által szervezett nemzetközi, így magyar alvállalkozókat is felsorakoztató, csoportok 2001 tavaszára várták a Környezetvédelmi Minisztérium döntését. Erre azonban, a pályázók jelentõs szûkítését jelentõ elõválogatást követõen, csak ez év augusztusában került sor.

Interjú Csepregi Istvánnal, a jogalkotásért felelõs helyettes-államtitkárral, KöM

Marton Miklós, a Környezettudományi Központból azt gondolta, érdemes lenne megvizsgálni a különbözõ pártok "zöld frontembereinek" gondolkodását, véleményét az ország környezeti állapotáról, a környezetpolitika állásáról, stb. Persze nem minden párt rendelkezik markáns, zöld politikussal, de azért mégis talált minden parlamenti pártból interjúalanyt. A beszélgetéseket a nemrég megjelent Zöld Ars Politika c. interjúkötetben foglalta össze, ez alapján készítettük összeállításunkat.

Az EU-val való hosszas alkudozás eredményeként most 2005-ig kaptunk haladékot a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítására, ami legalább 11 milliárd Ft-tal terheli meg a költségvetést (az országos gyûjtési rendszer kiépítése, mûködtetése ennek legalább háromszorosába kerül). Az országot ért erkölcsi és anyagi veszteség nagy részben elkerülhetõ lett volna, ha a szakmai fõhatóság kellõ szakértelemmel és bátorsággal felvállalta volna a csomagolóipari lobby elleni küzdelmet, a környezetvédelem érdekeinek képviseletét.