Az elavult termelési módszerektől a fogyasztókig az ellátási lánc minden eleme felelős az élelmiszerpazarlásért. Az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások vagy az önkényesen megállapított lejárati dátumok csak tovább rontanak a helyzeten.

Magyarországon évente 300-450 millió üdítős- és sörös aludobozt gyűjtenek szelektíven, és ebből mintegy 100 millió darabot már az ország 200 pontján elérhető aludoboz-visszagyűjtő automatákba dobnak be. Az automatahasználók 41%-a azért választja a szelektív gyűjtésnek ezt a formáját, mert környezettudatosan szeretne élni, 46%-ukat viszont inkább a dobozokért kapott pénz motiválja. Tízből nyolc szelektáló kifejezetten büszke arra, hogy másnak is példát mutathat és csökkentheti a környezetterhelést – derül ki a visszagyűjtő automatákat üzemeltető Returpack Kft. felméréséből.

Idén első ízben kerül sor a Circular Hungary konferenciára, amelynek a fő témája a körforgásos gazdaság, és az abban rejlő gazdasági, üzleti és innovációs lehetőségek megvitatása.

Mióta az állam betolakodott a hulladékgazdálkodásba, egyre rosszabbul működik minden. De ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy továbbterjeszkedjen az utolsó néhány területre, ahol még pénzszagot érez: most a szelektív hulladékgyűjtés megmaradt piaca került terítékre, pedig semmi nem látszik igazolni a közérdeket a kiszorítás mögött. A szereplők szerint mindez csak rontani fog az újrahasznosítási arányunkon, ami már most is messze van az elvárásoktól.

Ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati környezetvédelemre.

Ingyen jutnál ruhákhoz úgy, hogy közben a felesleges darabjaidat olyannak ajándékozod, aki még hasznát veheti? Így használd a ruha csere-bere zsákot!

Az önkéntes egyszerűség (vagy tudatosan egyszerű életmód) legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Azok, akik ezt az életmódot választják, különböző személyes okok miatt teszik ezt: mert növelni szeretnék a családjukkal, barátaikkal, szeretteikkel eltöltött ún. “minőségi” időt; hogy csökkentsék öko-lábnyomukat; hogy tegyenek a világban létező egyenlőtlenség ellen; mert stressz-mentesebb életet szeretnének élni; hogy egészségesebben éljenek; mert vallásuk, politikai és/vagy személyes meggyőződésük erre ösztönzi őket...

Társadalmunkban azok tudnak igazán változást elérni, akik nem ülnek ölbe tett kézzel, nem várják, hogy mikor jönnek az újabb választások, mikor érkezik egy új, végre nem korrupt, csodát tévő elnök és kormányzat, hanem - képletesen és ténylegesen is - nekiállnak magot vetni! A kertészkedéssel forradalmat csinálnak: értéket teremtenek, újraépítik a közösségeket, javítják az életminőségüket, miközben a saját függetlenségüket is növelik.