Több, mint negyed évszázaddal ezelőtt készítette az olajmulti azt a tudományos kisfilmet, amelynek kezdő figyelmeztetése így hangzik: „A jégkorszak óta nem tapasztalható olyan gyors felmelegedés, mint most. Mindez olyan gyorsan mehet végbe, hogy az élet ahhoz csak súlyos nehézségek árán lesz képes alkalmazkodni”. A filmben alaposan körüljárták a felmelegedés okait, többek között a cég saját termékeinek káros hatásait is megemlítik.

Először is érdemes néhány alapfogalmat tisztázni, mielőtt belemerülünk a témába. A hulladékgazdálkodáson belül több kezelési mód is létezik, ezeket ún. hierarchiába rendezték annak megfelelően, hogy mely módozatok a legkívánatosabbak környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból. 

Statisztikák szerint a magyar emberek a használt ruhák csak igen kevés százalékát ajánlják fel jótékony célokra, évente fejenként kb. 0,3 kg-ot! Nagy részük sajnos a szemétben végzi, holott máshogyan is megválhatnánk a számunkra már nem szükséges daraboktól. Vagy akár kis újragondolással meg is tarthatnánk őket!

A Bács-Kiskun megyei mintaüzem évi 380 tonnáról a duplájára, közel 770 tonnára növelte gumiabroncs-feldolgozó gyártókapacitását, emellett a hartai telephelyen, 25 százalékkal alacsonyabb fajlagos energiaráfordítással, a korábbihoz képest többféle méretű gumiabroncsot is képesek már feldolgozni. A fejlesztés a Norvég Alap 412 millió forint támogatásával valósult meg. Az AquaJet által használt technológia egyedülálló magyar zöldipari szabadalom, amellyel a hulladékgumi újra alapanyaggá alakítható.

A gumihulladékok ma már globális problémává váltak. Ennek bizonyítására álljon itt néhány alapvető adat:
-   a Föld lakosság nagyjából 7 milliárd
-   1,1 milliárd jármű fut az utakon
-   évente 1,7 milliárd új gumiabroncsot gyártanak világszerte
-   évente kevéssel több mint 1 milliárd gumiabroncs válik hulladékká.

A Greenpeace úgy gondolja, a cég mai bejelentése bizonyítja: az outdoor szektor rövid időn belül át tudna állni a veszélyes PFC-k használatáról a környezetbarát technológiák alkalmazására, amennyiben a túrafelszerelés-gyártók hajlandóak felelősen fellépni a környezetünk és mindannyiunk egészsége érdekében.

Noha nehéz ezt vásárlóként elhinni, de a zöldségek és gyümölcsök szigorú válogatás után kerülhetnek fel a boltok polcaira. Az a rész, amely nem felel meg a normáknak, a kukában köt ki. Az ENSZ adatai szerint a megtermelt élelmiszerek egyharmadát évről évre kidobjuk. Csak Európában kilencmillió tonna élelem köt ki a szeméttelepeken. Ezen nem sokat segítenek az egyéni akciók.
Meglézerezik a zöldségeket - leváltanák a címkéket

Az Ellen MacArthur Alapítvány (EMF) adatai szerint a globálisan felhasznált műanyag csomagolóanyagok mindössze 14 százaléka kerül újrahasznosító üzemekbe, miközben 40 százaléka hulladéklerakókban végzi, harmada pedig a törékeny ökoszisztémákat szennyezi. A várakozások szerint 2050-re a világ óceánjaiban több műanyag lesz, mint hal.