Ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati környezetvédelemre.

Ingyen jutnál ruhákhoz úgy, hogy közben a felesleges darabjaidat olyannak ajándékozod, aki még hasznát veheti? Így használd a ruha csere-bere zsákot!

Az önkéntes egyszerűség (vagy tudatosan egyszerű életmód) legfőbb jellemzője, hogy csak annyit fogyasztunk, amennyi életünk fenntartásához szükséges. Azok, akik ezt az életmódot választják, különböző személyes okok miatt teszik ezt: mert növelni szeretnék a családjukkal, barátaikkal, szeretteikkel eltöltött ún. “minőségi” időt; hogy csökkentsék öko-lábnyomukat; hogy tegyenek a világban létező egyenlőtlenség ellen; mert stressz-mentesebb életet szeretnének élni; hogy egészségesebben éljenek; mert vallásuk, politikai és/vagy személyes meggyőződésük erre ösztönzi őket...

Társadalmunkban azok tudnak igazán változást elérni, akik nem ülnek ölbe tett kézzel, nem várják, hogy mikor jönnek az újabb választások, mikor érkezik egy új, végre nem korrupt, csodát tévő elnök és kormányzat, hanem - képletesen és ténylegesen is - nekiállnak magot vetni! A kertészkedéssel forradalmat csinálnak: értéket teremtenek, újraépítik a közösségeket, javítják az életminőségüket, miközben a saját függetlenségüket is növelik.

Ehető tányérok és jól lakott vásárlók is szolgálhatják a hulladékhegyekkel és -szigetekkel terhelt Föld védelmét. A túlfogyasztás egyik ellenszerét egy budapesti bisztróban lehet elfogyasztani.

Megnyitott az első olyan pláza, ahol kizárólag újrahasznosított termékeket árulnak. Az egyik osztályon leadhatjuk, ami már nem kell, a többi 14 szaküzletben pedig megvehetjük, amire szükségünk van, a bútortól az it-cuccokig.

Jelentős különbségek vannak a magyar városok szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. 38.000 fát mentenénk meg a kivágástól, ha a veszprémiek hatékonyságával szelektálnánk a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. Államosították a hulladékgazdálkodást - hiányzik a szemléletformálás.