Szelektíven Keszthelyen

Õsszel bevezetik a szelektív hulladékgyûjtést Keszthelyen. A Öko-Pannon Kht-val kötött megállapodás szerint elsõ lépésként városszerte tíz gyûjtõszigetet alakítanak ki papír-, mûanyag- és üveghulladék gyûjtésére. Decemberben pedig egy minden frakciót befogadó, komposztálóval ellátott hulladékudvart létesítenek. A beruházás közel 82 millió forintos költségébõl 31,5 millió forintot a környezetvédelmi tárca állt.

Ürömi bajok

Az ürömi kõfejtõben elhelyezett gázmassza további bajokat okozott: veszélyes anyagok szivárogtak át az oldalfalakon. Augusztus közepén az észlelõkútban többek között nehézfémeket, arzént és ciánt mutattak ki, ami veszélyezteti a mindössze másfél kilométerre található észak-budai termál- és karsztvizeket. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tendert írt ki a kárelhárításra, a pályáztatás 2-3 hónapot is igénybe vehet. A munkálatok költségeit a tárca állja, a teljes rehabilitációt azonban a központi költségvetésbõl fedezik. A felszámolás a szennyezõdéstõl függõen akár évekig is eltarthat, s a beavatkozás több mint tízmilliárd forintba kerülhet.

Környezetbarát hulladékudvarok

A Duna-Tisza közén regionális hulladékkezelõ programot készítenek elõ Cegléd irányításával. A negyvenkilenc településre kiterjedõ projekt 2006-ra készül el. A program keretében Cegléd határában egy szigetelt, védelemmel ellátott hulladéklerakót, Nagykõrösön a régió zöldhulladékot komposztáló telepét építik meg. Cegléden és Kecskeméten egy-egy hulladékválogató mûvet létesítenek, Nagykátán pedig egy hulladékátrakó állomást. Az együttesen 6 milliárd forint értékû beruházás költségének 50 százalékát ISPA-támogatás, 40 százalékát kormányzati források fedezik, a fennmaradó 10 százalékot az önkormányzatok biztosítják.

Roncshullám fenyeget

A magyar autótulajdonosoknak is fel kell készülniük arra, hogy nemsokára már az új autó megvásárlásakor meg kell fizetniük a késõbbi roncs szakszerû bontását és újrahasznosítását. A 2,8 milliós magyarországi jármûállományból évente 100-130 ezret vonnak ki a forgalomból, ezt a mennyiséget kellene környezetbarát módon és az európai uniós szabályoknak megfelelõen feldolgozni. Év végéig várhatóan elkészül az autóroncs-feldolgozásról szóló jogszabály. A szabályozás bizonyos szempontból visszamenõleges hatályú. 2007. január 1-jétõl, a gyártás idejétõl függetlenül, az utolsó tulajdonostól díjmentesen vissza kell vennie a gyártónak vagy az importõrnek a húszéves autót is. Jelenleg 250 autóbontó mûködik Magyarországon, de csak 20 százalékuk felel meg a környezetvédelmi elõírásoknak, kapacitásuk évi húszezer tonna roncs szakszerû bontásához elegendõ. Szakértõk szerint 50 kilométeren belüli bontókat magában foglaló országos hálózat kiépítése a cél, mert ebben az esetben nem a lakótelepeken vagy erdõkben hagynák, majd lopásként regisztráltatnák autóikat a tulajdonosok. Rábai Attila, a környezetvédelmi minisztérium környezettechnológiai megbízott fõosztályvezetõ-helyettese a Népszabadságnak elmondta, hogy az évente keletkezõ 150 ezer tonnányi roncs sok veszélyes hulladékot tartalmaz (akkumulátor, hûtõ- és fékfolyadék, olajszûrõ, nehézfémtartalmú alkatrészek, katalizátor, a klímaberendezésekben használt gáz és légzsákkioldó patron).

Népszavazás a hulladéktárolóról

Tiszafüreden a helybeliek véleménynyilvánító népszavazáson arra voksolnak, hogy a település külterületén helyet kapjon-e egy regionális hulladéktároló. Az Európai Unió ISPA-pályázatán nyert támogatással négy megye - Borsod, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú és Heves - negyvenegy települése kommunális hulladékának tárolására készülne a létesítmény. A beruházás teljes összege 2,2 milliárd forint, aminek 90 százalékát európai uniós és kormányzati támogatás biztosítaná. Ha a város polgárai úgy döntenek, hogy ne épüljön hulladéklerakó, az egész beruházást, és az ahhoz szükséges támogatási pályázatokat újra kell kezdeni.

Kötelezõ szemétszállítás

Jövõ januártól minden önkormányzatnak gondoskodnia kell a lakossági hulladék szervezett összegyûjtésérõl és elszállításáról. A kétéves költségvetésben négymilliárd forintot különítettek el a hulladékgazdálkodási feladatokra. A belügyi és a környezetvédelmi tárca az eddigi több mint hatszáz pályázónak csaknem 3,7 milliárd forintot ítélt meg. A települések hulladékszállító autókat, szemétgyûjtõ edényeket vásároltak, illetve a hulladék feldolgozásához szükséges létesítményeket hoztak létre. Az önkormányzatok két esztendõ alatt 295 ezer hulladékgyûjtõ edényt és több mint száz speciális gépjármûvet vásároltak. A legnagyobb támogatás 150 millió, a legkisebb néhány tízezer forint volt, a pályázók között nagyobb város és 27 lelkes település is akadt.

Termékdíjmentesen

A Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint nem terjesztik ki a termékdíjfizetési kötelezettséget az újságokra és a könyvekre. Jövõ év elejétõl csupán azon reklámhordozó papírok után kell termékdíjat fizetni, amelyek hasznos alapterületük legalább 70 százalékában hirdetést tartalmaznak: a kéretlen szórólapokra és ingyenes reklámújságokra, amelyeknél valóban indokolt az összegyûjtés és az újrahasznosítás költségét fedezõ termékdíj költsége.

Kinek lesz jó?

A parlament környezetvédelmi bizottsága szeptember végi ülésén általános vitára alkalmasnak találta az új Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezetét. Orosz Sándor, a bizottság szocialista alelnöke szerint a tervbõl adódó jövõ évi feladatok finanszírozásának meg kell jelennie a készülõ költségvetésben. Illés Zoltán, fideszes alelnök szerint azonban ez a dokumentum a már keletkezett hulladékok kezelésére és nem a megelõzésre vagy a hasznosításra helyezi a hangsúlyt, és inkább a hulladéktermelõ cégek érdekeit tükrözi.

Tiltott PVC-játékok

Nem hozhatók forgalomba a 3 év alatti gyermekek számára elõállított olyan szájba vehetõ, lágy PVC-bõl készült játékok és gyermekápolási cikkek, amelyek összesen 0,1 tömegszázaléknál nagyobb mennyiséget tartalmaznak a ftálsav-észter lágyítókból - közölte a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség. A 2002. július 1-tõl hatályos tiltás egyaránt vonatkozik a gyártókra, importõrökre és forgalmazókra.

Dobozolt püré és kutyatáp

Magyarországon az élelmiszerek több mint kétharmadát tartósítva, csomagolva hozzák forgalomba. A Tetra Pak szeptember elején mutatta be új termékeit, többek között a papírdobozos paradicsompürét és kutyaeleséget. A svéd vállalat már nemcsak folyadékot zár dobozba: állateleséget, száraz magvakat és konzervált zöldségeket is. Elsõként a Globus paradicsomsûrítménnyel rukkolnak elõ a magyar piacon. Thomas Körmendi, a Tetra Pak magyarországi vezérigazgatójának állítása szerint: a hagyományos fém konzervdobozoknál kevésbé környezetszennyezõ papírdobozokba csomagolnak!

Feloldják a tilalmat?

Európa lehet, hogy változtat álláspontján egy október közepi bizottsági ülésen a genetikailag módosított termékeket (GMO) illetõen. David Byrne fogyasztóvédelmi biztos szerint az 1999 óta tartó tilalmat nem lehet a végtelenségig fenntartani, ugyanakkor a biotechnológia hatalmas lehetõségeket ígér a jövõre nézve, hiszen olcsóbb és biztonságosabb élelmiszereket kínál. Byrne véleményét nem osztja a környezetvédelmi biztos, Margot Wallström, aki túl korainak értékelte a GMO-tilalom feloldását. Ráadásul az Eurobarometer tavaly decemberben végzett felmérése azt mutatta, hogy a megkérdezettek 70,6 százaléka elutasítja a genetikailag módosított termékek fogyasztását. Az Egyesült Államok heves nyomást gyakorol Európára a jelenlegi szabályozás módosítására: panaszt emelnek a Világkereskedelmi Szervezetnél, amennyiben október közepéig nem szûnik meg az európai GMO-tilalom. Állításuk szerint az európai bojkott 300 millió dolláros veszteséget okoz a genetikailag módosított gabona amerikai termelõinek.

"Spórolj a vízzel!"