A meghívottak ezúttal nem csupán az önkéntesek és a programban szakemberként résztvevők voltak, hanem a minisztériumból, a Köztisztasági Egyesüléstől, az önkormányzatok szövetségeitől is, sőt még a Vadászati Védegylet is képviseltette magát. A szintén meghívott Turizmus Rt. és a TV2 napló című produkciója sajnos nem képviseltette magát.
Szilágyi László, a Tájsebészet program kezdeményezője őszintén közölte: az ötödik éve tartó mozgalom elfáradt, amit persze lehetett sejteni előre. Ami tőlük telett, megtettek - egyre csökkenő érdeklődés mellett. A program főbb sarokszámain túlesve Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója idézett néhány hátborzongató adatot arra vonatkozólag, mibe kerül egy-egy köbméter hulladék elszállítása, és milyen törvényi vagy lobbilehetőségek vannak az előrelépésre. 11 milliárd forintra volna szükségük az önkormányzatoknak ahhoz, hogy biztosítsák a települések köztisztaságát! A helyzet persze fokozódni fog: az EU-s előírások életbelépésével a „hiány” akár 40-50 milliárdos is lehet – a költségvetés pedig egyre csökkenő mértékben finanszírozza ezt a területet.
Csige Anikó, a nyíregyházi E-Misszió Egyesület programvezetője tartott rövid beszámolót ezután a nyíregyházi hulladék-kommandó munkájáról, majd Török Monika, a HuMuSz sajtóreferense idézte a sajtó tájsebészettel kapcsolatos írásait a kezdetektől máig. Lesújtó az eredmény: 71 jelentős, önálló tájsebészeti eseményből csupán három tudott az országos terjesztésű médiumokon keresztül eljutni a nyilvánossághoz, igaz, az a három többször is, míg a regionális újságok, tévék, rádiók rendre hírt adtak a kezdeményezésekről.
A környezetvédelmi tárca képviselője, Szamos Eszter bemutatta a minisztérium legújabb kampányának videoklipjeit, amelyek annak kapcsán születtek, hogy a törvénymódosítás értelmében akár szabadságvesztéssel is büntethető az, aki illegálisan hulladékot helyez el. A Vadászati Védegylet képviselői arról adtak tájékoztatást, hogy munkájuk révén napi kapcsolatban vannak szinte minden szakma képviselőivel, akik terepen mozognak, így a már létező hálózat kiválóan lefedi az ország területét – illegális szemét felderítetlenül nem marad. A kistelepülések képviseletében Juhász Istvántól, Váchartyán polgármesterétől megtudhattuk, hogy az illegális szemét-ügy elsősorban a nagyobb városokat érinti: falun, kisvárosban lényegesen egyszerűbb a felderítés, szankcionálás, helyreállítás.
A program második részében Szilágyi László ismét a kedélyeket borzolta: újfajta, országos együttműködésre hívta fel a jelenlévőket: alakuljon egy széles társadalmi bázisra épülő gazdasági társaság, amely átvállalhatja a vadlerakók ügyének állami feladatait. Alapítsunk közösen egy gazdasági társaságot; gyűjtsünk adományokat; fejlesszünk adatbázist; koordináljuk a felszámolási munkát; osszuk szét az adományokat; írjunk ki pályázatokat; indítsunk hosszú távú oktatási programot és médiakampányt!
A résztvevők, miután egyáltalán levegőhöz jutottak, úgy döntöttek, jövőre visszatérnek a kérdésre. De akkor már érdemben.