Egy tanulmányút keretében a HuMuSz munkatársai két osztrák és egy német újrahasználati központot látogattak meg. Titkos vágyunk, hogy egyszer nekünk is legyen egy ilyen. De mi is az az újrahasználati központ?

Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.

Előző számunkban már volt szó az Angliában végzett pelenka életútelemzésről. (ld. Az eldobható és mosható pelenkák életciklusának angliai értékelése; KukaBúvár 2005. nyár). Mivel az olvasóink levelezőlistáján is gyakran előfordul a probléma, időről-dőre elővesszük a kérdést. Szerzőnk most tovább árnyalja a képet. Várjuk a hozzászólásokat!

Végsõ elkeseredésemben, valamint a HuMuSz tevékenységeinek propagálása végett született meg e cikk.

A szóda 2004 áprilisában bekerült a hungaricumok közé.  A szikvízkészítõ mesterség történetét és ereklyéit  tavaly, egy - a Várban rendezett kiállításon is megismerhettük. Év végére elfogadta az országgyûlés a termékdíj törvény módosítását, ami esetleg életben tarthatja az újratölthetõ csomagolásokat. Ezek apropóján kerestük meg az Szikvízkészítõk Országos Ipartestületének elnökét, Deák Lászlót, aki március 15-én Kóka János gazdasági minisztertõl kitüntetést vehetett át.

Németországban törvény írja elõ, hogy január elsejétõl bizonyos italok esetében (kóla, üdítõk, sör, ásványvíz) az üvegre, illetve a dobozra betétdíjat kell felszámolni. A borokra és a tömény italokra ez nem vonatkozik.