A kormány néhány hónap alatt akarja lezavarni a Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitáját (ugyanez 3-4 évig zajlott a régi uniós országokban), mert állítólag az Unió csak ennek elfogadása után tudja indítani az elõcsatlakozási alapok támogatásait. Nem fejlesztési terv ez, hanem pénzhozzáférési terv, csak azokon a területeken "fejleszt", ahol az Unió pénzt (technológiát?) kíván adni. Még be sem fejezõdött a Stratégia véleményezése, máris elõhúzták a fiókból a "kész" Operatív programokat, tehát nem igazán volt mód a társadalmi vélemények felelõs figyelembe vételére. Az alábbiakban a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) hulladékos részérõl fejtjük ki véleményünket.

Az OHT nagy érdeme (az elõzõ verzióhoz képest), hogy frissebb adatokat olvashatunk benne az országban keletkezõ hulladékokról. Ez rögtön hátránya is, mert az értékelés mintha a régi adatok alapján történt volna... A számok között nagy a rendetlenség, az alábbiakat az OHT különbözõ oldalairól bogarásztuk össze (a grafikonokat is mi készítettük, mert az OHT-ben nincs egy szál se...). És akkor még nem is vizsgáltuk, hogy honnan származnak, és mennyire megalapozottak! Márpedig rossz adatok alapján csak rossz következtetést lehet levonni, tervezni pedig szinte lehetetlen!

A Föld Csúcs a nyilvánvalóan erõtlen Politikai Nyilatkozat elfogadását követõen 2002. szeptember 4-én éjjel feloszlott. A végleges nyilatkozat - a korábban elfogadott Végrehajtási Tervhez hasonlóan - az Egyesült Államok és néhány "csatlósa" folyamatos akadályozó tevékenysége következtében jelentõsen súlytalanabbá vált az eredetihez képest. Az alábbiakban a Föld Barátai, a Greenpeace és a WWF véleményét vesszük sorra a zárást követõen kiadott sajtónyilatkozataik alapján.

A hulladékgazdálkodási törvény elõírja, hogy Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) kell készíteni. Ennek elsõ szakmai tervezete 2001. májusára készült el. Az elõzõ kormány el is fogadta, de az Országgyûlés a választásokig nem tûzte napirendre. Az új környezetvédelmi minisztérium - uniós dorgálás után - idén augusztusra készített egy "aktualizált" változatot, a kormány már el is fogadta, megkezdõdött róla a parlamenti vita. Az alábbiakban az Magyar Természetvédõk Szövetsége, a Levegõ Munkacsoport illetve a HuMuSz véleményét foglaljuk össze az anyagról, ami sajnos nem igazi terv, inkább csak egy stratégia.

Valamikor réges-régen a kis helyi közösségben valaki -- akinek nagy szüksége lett volna egy új orrkarikára, azonkívül elege volt abból, hogy mindig csak kecskehúst kaphat a szomszéd szigeten élõktõl a fáradságosan kifaragott dárdáiért -- elkiáltotta magát: stipp--stopp, ezentúl egy dárda három kagylót ér, egy orrkarika egy kagylót, egy fél kecske pedig kettõt. Az ötlet jónak tûnt, hiszen így nem volt muszáj másfél kecskét elfogadni egy dárdáért, hanem más dolgokra is beváltható kagylókat kellett csak az ágyékkötõben tárolni. (A kagyló további elõnye, hogy kisebb helyen is elfér, nem romlik meg, és nincsen szaga.) Így alakult ki a pénz.

Mégsem lesz termékdíja az információs papíroknak 2002-tõl. A bevezetésére vonatkozó elõterjesztést még télen tárgyalta meg a Kormány, ám a törvényhozási torlódás miatt a törvény megtárgyalására és elfogadására a tavaszi ülésszakban már nem kerülhetett sor. Egy szeptember eleji kormánydöntés szerint pedig már nem is kerülhet elõterjesztésre a javaslat, új termékdíjfajta csak a higítók és oldószerek termékdíja lesz.