Az ipar másik zsebe

A koordináló szervezet(ek) (egyelõre az Ökopannon az egyetlen, tehát monopolhelyzetben van) feladata, hogy megszervezze, koordinálja a lakossági szelektív gyûjtést, a hulladék elszállíttatását és annak kezelését, anyagában történõ, illetve energetikai (értsd: égetés) hasznosítását. Tevékenysége során el kell érnie, hogy a tagjai által kibocsátott csomagolóanyagok visszagyûjtése és hasznosítása 2005. december 31-ig elérje az Európai Unió és a magyar hulladékgazdálkodási törvény által elõírt szintet. Ez a teljes kibocsátás 25%-ának anyagában történõ és 25%-ának elégetését jelenti átlagosan, de az anyagában történõ hasznosítás minden anyagfajtánál el kell érje legalább a 15%-ot.

A gyártó és kereskedõ vállalatok a törvény által elõírt hulladékhasznosítási kötelezettség átruházása fejében licencdíjat fizetnek a jelenleg monopolhelyzetben lévõ cégnek, így mentesülnek az eddigi környezetvédelmi termékdíj fizetése alól.

A licencdíj mértéke a szolgáltató által deklaráltan lényegesen kevesebb és arányaiban is teljesen más lesz, mint az eddig fizetett termékdíj. Pl. a hasznosíthatóság szempontjából problémás társított anyagú dobozok licencdíja a nyilvánosságra került tervezet szerint alig több, mint a fele a várható termékdíjnak és alacsonyabb, mint a mûanyag csomagolások licencdíja!

Míg korábban az államnak befizetett termékdíj -- egyébként sokat bírált -- újraelosztása nyilvánosan, ellenõrizhetõ módon, pályázatok útján történt, most ugyanezt az elosztási tevékenységet az Ökopannon Kht. fogja végezni csekély állami felügyelet mellett. A nyilvánosság kizárása az újraelosztás folyamatából és a hatékonyság ellenõrzésébõl két okból aggályos. Egyrészt a licencdíj köztartozást (termékdíjat) vált ki, tehát ellenõrzése közérdek, másrészt a csomagolási hulladékok elkülönített visszagyûjtését és hasznosítását a Magyar Köztársaság vállalta az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások és az uniós jogrend átvétele során. Az állami ellenõrzés adminisztratív ellenõrzésre fog korlátozódni, az állam a Kht. munkájában nem vesz részt. Ez magában hordozza annak a kockázatát, hogy a jól meghatározott ipari érdekcsoportok kezében lévõ szervezet fõ célja nem a feladat teljesítése, hanem a lehetõ legkisebb ráfordítással történõ "letudása" lesz. A már létrejött érdekszövetség jól látható célja a licencdíj minél kisebb mértéken történõ megállapítása és az egyes anyagfajtákra vonatkozó díjak arányának eltérítése (torzítása) egyes befolyásos tagok érdekében. Ha nem így volna, nem fordulhatott volna elõ, hogy pl. az újrahasznosítási háttérrel gyakorlatilag nem rendelkezõ italos doboz gyártók és importõrök díjai az új keretek között drasztikusan csökkenjenek.

A csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet Tanácsadó Testület (TT) létrehozását írja elõ, melynek véleményeznie kell a kötelezettség-átvállalási szerzõdés feltételeit, a termékdíjat kiváltó licencdíj számítási módját, mértékét. Megjegyezzük, a jogszabály érdekegyeztetési folyamatában még ellenõrzési jogosítványokkal rendelkezõ szervrõl volt szó, és a zöld oldalról ezt támogattuk.

Már a Tanácsadó Testület megalakulása is vitát robbantott ki a résztvevõ felek között. A Kormányrendelet kimondja, hogy "a legfeljebb 15 tagú tanácsadó testületbe az érintett gyártók, forgalmazók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek, valamint a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek egyenlõ arányban delegálnak képviselõket". Ezt az érdekelt gyártók, forgalmazók és hasznosítók 5 különálló oldalnak értelmezték, míg a környezetvédõ és az önkormányzati delegáltak 3 elkülönülõ érdekcsoportnak tekintik, a rendelet szövegének nyelvtani értelmezése (a szövegben 3 db határozott névelõ van), és a jogszabály elõkészítésekor képviselt álláspontjuk alapján. A gyártók, a forgalmazók és a hasznosítók megalakították a maguk 3 külön csoportját, ezáltal azok kerültek többségbe a Testületben, akik amúgy a Kht-ben tagok és jövedelmet húzó üzleti partnerek is egyben. A kialakult -- a kisebbségben lévõ oldalak szerint -- jogellenes helyzet miatt, a HuMuSz mint a civil szervezetek egyik képviselõje, még október végén jogszabály-értelmezési kéréssel fordult a jogalkotóhoz. Erre a mai napig nem érkezett válasz, Dr. Kóródi Mária miniszterasszony szóbeli támogatása ellenére sem.

A licencdíjak bevezetésének közelgõ határidejére tekintettel (január 1.) az önkormányzati szövetségek képviselõi, illetve a környezetvédelmi szervezetek delegáltjai is elfogadták az ideiglenes ügyrendet, a jogszabály-értelmezési vita lezárultáig. Ez a pozitív hozzáállás a gyártók, forgalmazók oldaláról viszonzás nélkül maradt, és folyamatosan gátolják -- szerintünk egyébként is törvénytelen -- erõfölényüket kihasználva az önkormányzati és a civil szervezetek kezdeményezéseit. Nem hajlandóak például az ülés napirendjére tûzni a Kht. szervezeti és mûködési szabályzatát, a gyûjtõkkel és hasznosítókkal megkötendõ szerzõdések tervezetét, illetve a licencdíj-mérték számítását megalapozó dokumentumokat (exportszerzõdések, hasznosítási megállapodások, stb).

A visszaélések sora késztette az önkormányzati szövetségeket és a környezetvédelmi civil szervezeteket arra, hogy ne jelenjenek meg a Kht. TT ülésén, amikor a licencdíjak mértékérõl volt döntés. A Testület ipari oldalról delegált elnöke obstrukcióval vádolta a kisebbségi oldalak képviselõit, majd az ismételten összehívott ülést az egyes oldalak részvételének hiányában is döntõképessé nyilvánította. A zöld oldal ismételten kérte az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, segítse az áldatlan állapot tisztázását, és aktívan vegyen részt a törvény adta jogok érvényesítésében. Mivel ez nem történt meg, a zöld oldal az ismételten összehívott ülésen a részvételt választotta. A licencdíjak tervezett mértékét a Kht által elõterjesztett formában nem szavaztuk meg. Ez a Tanácsadó Testület eddigi dicstelen mûködése során elsõ ízben kompromisszumra késztette az ipari oldalak képviselõit. A mûködés megkezdése érdekében ismételt szavazáson egyöntetûen támogatták a papírtartalmú társított csomagolások licencdíj mértékének megemelését az eredetileg tervezett 11 Ft/kg mértékrõl 16 Ft/kg-ra. (emlékeztetõül: a társított csomagolások termékdíja jelenleg fajtától függetlenül 16,90 Ft/kg) A papírtartalmú társított csomagolások licencdíjának megemelése fejében a zöld oldal támogatta a többi anyagfajta licencdíjának 2003. évi mértékét (ezek kialakításánál a Kht. a jelenlegi termékdíjak arányait és többnyire azok 85-95%-os mértékét vette figyelembe) azzal a megkötéssel, hogy a Tanácsadó Testület a 2003. év elsõ félévének tapasztalatait meg kívánja vizsgálni és szükség esetén javaslatot tesz a licencdíjak mértékének évközben történõ megváltoztatására.

Mivel a licencdíjak megállapítása révén a Kht. megkezdheti a mûködését, óhatatlanul felmerül a kérdés, nem lett volna-e helyesebb azt a Testület munkájában észlelt - általunk törvénytelenségnek minõsített - jelenségek miatt megakadályozni. Álláspontunk szerint a Minisztérium halogató magatartása, erélytelensége miatt ma már nem volt mód a teljes elutasításra. Azt a vitatható tényt pedig, hogy az ipari oldal az ülést a résztvevõk számától függetlenül döntésképessé nyilvánították, csak egy jogi eljárásban lehetne érdemben kifogás tárgyává tenni. Az ipari oldal által elfogadott kompromisszum lehetõvé tette, hogy a licencdíjak 2003. évi mértékei a jelenlegi termékdíjakkal közel azonos gazdasági hatást kiváltva mûködjenek, tehát nem indítanak el környezeti szempontból nem kívánatos átrendezõdést a csomagolóeszközök piacán.