Még ki sem hirdette a minisztérium a Hulladék Évét (úgy tudjuk, ki fogja), leleményes polgártársaink máris elkezdték ünnepelni: "Közel 600 köbméter hulladékot takarítanak össze az újév reggelén a FKf Rt. munkatársai Budapest utcáiról. Az idei szemétmennyiség messze felülmúlta az elmúlt évekét: a korábbi szilvesztereket követően átlagosan 150 köbméter hulladéktól kellett megtisztítani a főváros közterületét". (index)

Pepó Pál botrányos tevékenysége után öt hónapig sokkal békésebb idõszak köszöntött be a környezetvédelem irányításában. Ligetvári Ferencet elfogadta a környezetvédõ mozgalom, de erõsen beletenyerelt egyes kisgazda körök érdekeibe. A Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) háza táján "túlzásba vitte a rendcsinálást" (lehet ilyet?!), ezért távoznia kellett. Az új miniszter, Turi-Kovács Béla, alapvetõen szimpatikusan lépett fel, azóta a HuMuSz-vezérkart személyesen is fogadta. Várjuk a további vizsgálatot, de még jobban a szakmai munkát!

Válogassunk össze gondosan egy tucatnyit nimfomániás libák, idétlen exhibicionisták, üresfejű macsók és szívtipró aranyifjak közül, zárjuk be őket egy jól bekábelezett helyre néhány hétre, figyeltessük őket két-három millió kukkolóval napi huszonnégy órában (adjunk el közben sok-sok reklámidőt), és hirdessük azt: ez a Valóság.

Hosszan sorolhatnánk, mi mindent kellene tenni a hulladékgazdálkodás területén, hogy sok-sok vállalat átálljon tisztább és takarékosabb termelésre; hogy ne a hajléktalan kukabúvárok legyenek kénytelenek a mocsokból kigyűjteni a még hasznosíthatót; hogy biztosak legyünk abban, hogy az országban keletkező veszélyes hulladék szabályosan lett ártalmatlanítva; hogy elmondhassuk, az erdő, a mező és a patak mentesül végre az illegálisan szétdobált szeméttől, és így tovább.

Ezt ma reggel olvastam a metrón egy utastárs bulvárlapjában. Megnyugtató mindenesetre ez. Lehet tovább folytatni, amit csinálunk. Reklámot zabálni, megasztározni, aranybányát nyitni, lokátort építeni meg szemétégetőt. Ha feléltünk mindent, van hova menekülni. Három ilyen hely is van.