Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a ruhaipari cégek többsége ma a fast fashion üzleti modellt követi, melynek célja, hogy a vevők minél hamarabb unjanak rá saját ruháikra, és akarjanak egy újat, az aktuális divatrendeknek megfelelő ruhát venni. Az üzletekben pedig igen gyakran változik a trend, a cégek évente akár 6-8 új kollekciót is piacra dobnak. A spanyol Zara üzletlánc például évente 850 millió darab ruhát gyárt.

A videó itt tekinthető meg:

forrás: index.hu

A Starbucks nemrégiben jelentette be különleges – és nemes lelkű – kollaborációját: az éhezés ellen küzdő Feeding Americával karöltve küzdenek azért, hogy minél több rászoruló jóllakhasson.
Ennek értelmében a Starbucks a megmaradt élelmiszer 100 százalékát élelmiszerbankoknak adományozza Amerika-szerte, több mint 7000 helyszínre. A kávéházlánc azt reméli, hogy éhes emberek milliót tudják megetetni adományaival.

A Starbucks vezérigazgatója itt számol be a jótékony törekvésekről:

Petíciót írtak a hulladékgazdálkodási szakmát képviselő szervezetek a belügyi, a földművelésügyi és a fejlesztési tárcának, valamint a nemzeti kukaholdingként emlegetett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-nek. A szakma ugyanis megvalósíthatatlannak tartja a kormányzat szemétszállítás központosításával kapcsolatos terveit.

Az ÚjraSzedve negyedévente jelenik meg 24 oldalon, színes kivitelben, újrapapíron, környezetbarát festékkel nyomtatva.

Lapunkhoz többféleképpen is hozzájuthat:

Szerencsés és egyáltalán nem ritka helyzet, ha a gazdasági és környezeti érdekek egybeesnek. Lekapcsoljuk a villanyt, kevesebb papírt és energiatakarékosabb eszközöket használunk, és a vállalat zsebében is több marad. A költségek ésszerűsítése kézenfekvő motiváció.

A Maradékbazár összeköti a vállalatokat és az adományfogadókat. Célja, hogy a termelés és a mindennapi működés során keletkező anyagmaradékokat eljuttassa oktatási intézményekhez, kézműves csoportokhoz, amelyek kreatívan újrahasznosítják azokat. A gyártók ezzel pedig csökkenthetik a képződő hulladékukat. Angolszász országokban ilyen kezdeményezések évtizedek óta nagy sikerrel működnek “scrapstore” néven.

Az élelmiszerbank fő tevékenysége, hogy a kereskedőktől és a gyártóktól begyűjti a feleslegessé vált lejárat előtti élelmiszereket. Az élelmiszer több módon válhatnak feleslegessé, az egyik ilyen, ha közel van már a lejárati dátumhoz és tudják, hogy nincs idő eladni. Az eseteket egy részében olyan termékek kerülnek ide, amelyek akár hónapokig is elállhatnak. A raktárból az élelmiszereket 3-4 nap, vagy esetleg pár hónap után osztják ki, szem előtt tartva a szavatossági időt.