Megennéd a répát a képen? És ha ezzel támogatnád a klímaváltozás elleni harcot? A répák 25-30 %-a – szabálytalan formája miatt – soha nem jut el a boltok polcaira. 

A ipari szimbiózis együttműködések csökkentik a gyártáshoz szükséges elsődleges nyersanyagok iránti igényt, illetve a lerakóban elhelyezett gyártási hulladék mennyiségét, így közvetlenül támogatja a környezet védelmét. A másodlagos nyersanyagok használata a körforgásos gazdaság alapeleme, és a zöld növekedés egyik fő hajtóereje.

A Hulladékbörzén a hulladékot termelő vállalatok rátalálhatnak olyan partnercégekre, amelyek azt nyersanyagként tudják hasznosítani.

Szakemberek eszeveszetten kutakodnak, hogy olyan fehérjeforrásokra leljenek, melyek előállítása nem jár akkora ökolábnyommal, mint a hagyományos állattenyésztés. Nemcsak az emberiségnek van szüksége fehérjére, hanem az étrendjébe tartozó állatoknak, vagyis a haleledel- és takarmánygyártás is roppant fehérjeigényes.  Amint nő a hústermelés, hatványozottan emelkedik a takarmányfogyasztás. Egy font (0,45 kilogramm) csirkehús előállításához dupla ennyi (0,9 kg.) takarmány kell. A sertéstenyésztésnél négyszeres ez az arány. (És akkor a vízlábnyomról nem is beszélünk most.)

– Jó reggelt, kérek szépen egy túrós táskát, egy brióst, egy sajtos croissant-t és két kiflit. Nyugodtan teheted mindet egy zacskóba.

Átlagos budai pékség, reggelivásárlás. Az eladó lány keze megáll a levegőben, mert mire ezt kimondom, már bele is húzta a brióst és a túrós táskát két külön zacskóba. Kicsit tétovázik, aztán a briósos zacskót beledugja a túrós táska zacskójába. Fog egy harmadik zacskót, beleteszi a sajtos croissant-t.

– Nem férnek bele egybe? – kérdezem lemondón.

Egy közelmúltbeli tanulmány rávilágított arra, hogy a világ összes műanyagának 91%-át nem hasznosítják újra. Egy teherautónyi műanyag szemét kerül a tengereinkbe és az óceánjainkba minden egyes percben.

Az Európai Parlament által az előző héten elfogadott új szabályok értelmében 2025-től évente egy százalékponttal emelkedik az újrahasznosítás arányára vonatkozó célszám, így 2035-re már 65 százalékban kellene újrahasznosítani az EU-ban keletkező kommunális hulladékot. A tervezet végső jóváhagyását az Európai Tanács adhatja meg.