_{© Renewable Energy Magazine}

A műanyag gyakorlatilag már teljesen beivódott mindennapjainkba, azonban egyre több a bizonyíték arra, hogy hulladékká válásukkor mennyi problémát okoznak. Óceáni műanyag szigetek, műanyag darabkák az élőlények gyomrában, sőt, már az ételeinkbe is bekerülnek a műanyag szennyezők. A műanyag ellenálló és évszázadokig fennmarad, mégis olyan egyszer használatos eszközöket gyártunk belőle, amiket átlagosan 25 percig használunk. Arról nem is beszélve, hogy előállításuk javarészt fosszilis erőforrásokból történik.

A bioalapanyagok arányát a kormány is 30%-ra növelné a közétkeztetésben 2020-ig  − ehhez azonban hatékonyabb intézkedésekre van szükség a döntéshozók részéről. A Greenpeace Magyarország ezért petíciót indít, melyben azt kéri: a vegyszermentes bioalapanyagok aránya 2018-ra legalább a 10%-ot érje el az óvodai, iskolai közétkeztetésben. Erre azért is van különösen nagy szükség, mert a növényvédőszer-maradványokra a kisgyermekek a legérzékenyebbek, tudományos vizsgálatok szerint bizonyos rovarölő szerek például mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetükben.

A kutatók az Indiai-óceán déli részének középső térségéből, a déli szélesség 45,5 fokánál gyűjtöttek mintákat egy kutatóhajóval a Volvo Ocean Race nevű vitorlás földkerülő verseny keretében – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

A minták elemzését végző Sören Gutekunst, a németországi Kielben működő Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársa szerint a vizsgálatok 42 mikroműanyag-szemcsét mutattak ki köbméterenként, ami a terület távoliságát tekintve igencsak meglepő eredmény.

A török kukások könyvtárat alapítottak a munkájuk során talált kidobott kötetekből. A kölcsönző a pihenőhelyükként szolgáló téglagyár épületében elérhető, egy ideje már a nyilvánosság számára is.

Sanghajban, a világ egyik legnépesebb városában gyakorlatilag ismeretlen fogalom az újrahasznosítás. A városban a 2015-ös adatok szerint naponta 22 ezer tonna szemét keletkezett.

A dokumentumfilmesek tíz országot keresnek fel, hogy bemutassák azokat a különböző módszereket, amelyekkel aktivisták, szervezők és egyszerű polgárok arra törekednek, hogy a világ jobb, zöldebb, fenntarthatóbb – egyszóval élhető legyen.

A 18-30 hónap közötti életkorú gyerekek számára a kutatók négy kategóriába sorolható játékokat válogattak: volt köztük oktató jellegű (például formákat vagy számokat tanító), utánzó (foglalkozásra utaló), cselekvésre ösztönző (építhető, nyitható stb.) játékok, illetve kerékkel rendelkező, tologatható járművek.