Hazánkban még mindig elmarad a megújuló zöldenergia aránya az uniós átlagtól. A zöldenergetikai beruházásokat az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozza az Új Széchenyi terv. A biogáz üzem Solt külterületén, a Kossuth Mezőgazdasági Zrt. állattartó telephelyéből leválasztott telken épül. A telepen évente 11 000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz. Ezt fogja kiegészíteni a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági hulladék, például kukorica szilázs, konzervgyári kukoricamaradék,

A Szappankocsma nem egy egyszerű "zöld" vagy "bio" bolt, hiszen a környezetvédelmet sokkal átfogóbb, teljesebb módon próbálja támogatni. Az itt kimérve vásárolt mosószerek olcsóbbak, mert nem kell újra és újra kifizetni a csomagolást, segítik a hulladékmegelőzést, mert a sok csomagolási hulladék meg sem termelődik, és annyit vehetünk meg belőlük, amennyire épp szükségünk van.

Annak érdekében, hogy minden érintett előtt egyértelmű legyen a szabályozás és elejét vegyék a további hamis információknak, az OHÜ az alábbaikban foglalja össze a tényeket.

Az OHÜ a vele hulladékgyűjtésre és annak részfinanszírozására kötött szolgáltatás-vásárlási szerződések alapján, minden olyan partnerének teljesíti az esedékes díjfizetést, amelyik a kölcsönösen elfogadott feltételeknek megfelel. Ehhez alapvetően arra van szükség, hogy az adott cég/szolgáltató által begyűjtött termékdíj-köteles termékekből

Hazánkban az első bolt 2008-ban nyílt meg a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány (KÖSSZA) jóvoltából. Az alapítvány kórházban fekvő betegek mellé – legyen az gyermek vagy idős – toboroz és képez segítőket. A bolt a VIII. kerület Üllői út 6. szám alatt működik. (http://www.adomanybolt.net/)

A programnak a „Nulla hulladékot!” címet adtuk.

A terv az információs stratégia mentén készült, első két pontját már megvalósítottuk. Éppen a napokban juttatjuk el a vörösvári családokhoz a „Törekedj a nulla hulladékra!” c. kiadványunkat, melyben hasznos információkat találhatnak a környezettudatos szemlélet gyakorlatba való átültetéséhez.

    A program egyik fő célkitűzése a környezettudatos szemléletformálás volt annak érdekében, hogy az elhasznált elektronikai hulladékot - ezen belül a neoncsöveket és az izzókat - ne a kommunálisan gyűjtött szemétbe dobják ki a felhasználók - mondta Simon Zsolt, a programban magyar részről érdekelt Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. felelős menedzsere.

A pet it mozgalomban résztvevő éttermek vállalják, hogy a konyhájukon keletkezett vagy az oda visszakerülő maradékot különböző, a maradék fajtájától függő feliratú, dátummal ellátott, környezetbarát dobozokba rakják, melyek az étteremben vagy az étterem előtt felállított zárt hűtőbe kerülnek. A hűtőből a gazdik ingyen elvihetik a nekik tetsző, kedvencük kedvenc eledelét tartalmazó (hmm, egy jó rántotthús blökinek) dobozt, amit aztán gondosan elmosogatva az étterem újrafelhasználásra visszavár. A hűtőben helyet kap a kávézacc is, ami kíváló táptalaj növényeinknek. Az éttermi maradék

A Greenpeace kutatás – tudomásunk szerint a világon először – kimutatta, hogy a textilgyártás során használt veszélyes vegyszer-csoport, az ún. nonil-fenol-etoxilátok (vagy NPE-k) (3) a hagyományos mosási körülmények között kimosódnak a ruhából (4). A kutatás szerint például Ralph Lauren vagy a Calvin Klein vásárlók tudtukon kívül még azokban az országokban is szennyezik a vízbázisokat, ahol a szóban forgó toxikus anyagok használatát már korlátozták, betiltották.

Simon Gergely, a Greenpeace közép-kelet-európai vegyianyag-szakértője elmondta: