Október 3. Gandhi születésnapja

Szabó Anita – a Humanista Mozgalom tagja

Az ENSZ Közgyûlése május végén Mahatma Gandhi születésnapját, október másodikát az Erõszakmentesség Világnapjává nyilvánította. Mindaz, amit Mahatma Gandhi politikai és spirituális vezetõként üzent és tett, ugyanolyan aktuális a ma fennálló rendben, mint az õ idejében. Így a rá való emlékezés nem merülhet ki egy egykor volt vezetõ elveinek és érdemeinek üres dicséretében. Számunkra sem õ, sem Martin Luther King nem halott. Mindketten élnek, és világszerte milliókat erõszakmentes tevékenységekre ösztönöznek.

Október 10. Az információ szabad – csak nehezen megszerezhetõ

Dr. Schiffer András – ügyvéd, környezetvédõ, emberjogi aktivista

Átláthatóság, titkok, demokrácia. Dr. Schiffer András ügyvéd évek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Nem elsõsorban elméleti síkon, hanem a Védegylet és a Társaság a Szabadságjogokért aktivistájaként. Most perrõl perre haladva ismerteti meg hallgatóit a napfényre kényszerített hatalom természetével. Lehet-e titkolni a közpénzek sorsát? Lehet-e titkolni, hogy mi van az ételünkben, vizünkben? Mit tudhatunk a készülõ titoktörvényrõl? Titok?

Október 17. Zöldet a tetõkre!

Bellavics László – a Zöldtetõépítõk Országos Szövetségének elnöke

Talán nincs messze az idõ, amikor kivirulnak a sivár lakótelepek. A tetõkre árnyas kertek költöznek, a fullasztóan száraz felsõ emeleti lakásokat betölti a madárcsicsergés, a nyírt pázsit és a lombok illata. Ne tessék hitetlenkedni – a világ számos részén már ez a helyzet! Az Egyesület építész, szigetelõ, épületfizikus, kerttervezõ, kertész, tájépítész szakemberei La Corbusier, francia építésztõl vették kölcsön mottójukat: „Nem hagyhatjuk, hogy épületeteink tetõfelületei csak a palák és csillagok párbeszédjére legyenek fenntartva.”

Október 24. Az anyám kenyerénél, az apám boránál jobbat ki látott?

Agócs Gergely – népzenész, néprajzkutató

A helyi kultúrában élõknek helyiek az igényei is, ezeket a milliós tételekben elõállított tömegtermékekkel nem lehet kielégíteni. Az ilyen ember konfekció helyett maga készítette, és csak saját magára jellemzõ ruhában: népviseletben jár, a saját maga termelte élelmiszerben bízik. A közösségi ember személyes felelõsséggel tartozik a kulturális és természeti környezet állapota iránt is. Ezzel szemben a fogyasztói gazdaság a közösségi életforma lerombolásában érdekelt. Többrõl van itt szó, mint zenérõl és táncról.

Október 31. E-számokról a guargumi-botrány után

Tóth Gábor – élelmiszermérnök

Mit tudhatunk néhány hónap elteltével a guargumi-botrány hátterérõl? Mik a tanulságok? A magyar lakosság eddig is tonnaszámra ette a guargumit, és így lesz ez ezután is. Vagy talán változtatni kellene étkezési szokásainkon? Elfogadható-e, hogy az élelmiszeripar portékáit adalékanyagokkal próbálja széppé, kívánatossá, és ezáltal jól eladhatóvá tenni?

November 7. Helyi? Bio? Környezetbarát? Ismerd meg az élelmiszered!

Szilágyi Ákos – Nyitott Kert Alapítvány

A gödöllõi Nyitott Kert Alapítvány 2000 óta mûveli 7 hektáros biozöldség kertjét. A terményeket egy ideig a Nyitott Kert Futárrendszer értékesítette, aztán 2006-tól az értékesítést másra bízta, hogy még inkább az oktatásra és szemléletformálásra koncentrálhasson. A Kert a Szent István Egyetem tangazdaságává vált. Munka van bõven: helyi bográcsmenü készítése a Mûvészetek Völgyében, biogazda látogatások szervezése, egészségmenü összeállítása a gödöllõi menzán. De mik a hosszú távú célok?

November 14. Pazarló életmód és fenntartható fogyasztás

Dr. Pomázi István – geográfus, környezetpolitikai szakértõ

Létezik-e a világban fenntartható fogyasztás vagy mindenhol csak pazarló életmódot találhatunk? Mi adhat reményt a változásra? Elõadónk nemcsak budapesti irodájában elemezte az OECD (Gazdasági és Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet) és az EU gazdaságpolitikáját, de személyes tapasztalatokat is gyûjtött többek között az USA-ban, Kínában, Koreában és Japánban.

November 21. Gyermekeid 21. századáért harcolsz – pokolba a szabályokkal!

Tömöri Balázs – a Greenpeace magyarországi munkatársa

A címben idézett mondatot David McTaggart, a Greenpeace egyik alapítója mondta. Sokak számára vonzó a szervezet radikalizmusa, mások idegenkednek tõle. De hogy néz ki mindez belülrõl? Tömöri Balázs – aki a HuMuSz-tól került a Greenpeace-hez – azóta sem szakadt el a hulladékok témájától. Levetít egy-egy filmet az elektronikai termékek „újrafeldolgozásának” kínai és mexikói egészségi hatásairól, és egyéb meglepetésekkel is készül.

November 28. Tótmegyer, a hulladékgazdálkodási csoda

Rátz Judit és Gadó György Pál – a HuMuSz munkatársai

Palárikovo, magyarul Tótmegyer Érsekújvár közelében elterülõ 4400 lakosú község. Igazán nincs messze Magyarországtól, hulladékgazdálkodását mégis egy világ választja el a magyarországi gyakorlattól. Pedig amibe belefogtak, nem bonyolult dolog. Mikor 1999-ben bezárták a szeméttelepüket, elhatározták, hogy amit csak lehet szelektíven gyûjtenek, és újrafeldolgozásra értékesítenek. Ehhez persze az is kellett, hogy az ipar átvegye szétválogatott hulladékaikat. A rendszer Szlovákiában mûködik. Mit tudnak õk, amit mi nem?

December 5. Mirõl árulkodnak az ókori közel-keleti szemétgödrök?

Nagy-Tyukos Ádám – történész

Mit találtak a régészek az ókori közel-keleti ásatásokon a feltárt szemétgödrökben? Mire lehet ebbõl következtetni? De ne mindig csak a hulladékokkal foglalkozzunk! Mit tudhatunk meg a közel-keleti népek természethez való viszonyáról az ókori leletek alapján?