Hajtógázos (aeroszolos) palackok

Dezodorok, légfrissítők, hajlakkok, borotvahabok, tisztítószerek, gyógyászati készítmények, festékek, stb. kaphatók ilyen kiszerelésben. Ezek a palackok sokáig freon (CFC) hajtógázzal működtek, melyről megállapították, hogy nagymértékben felelős az ózonréteg elvékonyodásáért. A földfelszínen kiengedett CFC származékok ugyanis 10-15 év alatt elérik az ózonréteget, ahol az ibolyántúli sugárzás hatására klórgyökök hasadnak le róluk. A klórgyökök hatása szintén évtizedekben mérhető, ez idő alatt akár százezer ózonmolekulát is elpusztíthatnak. Szakemberek szerint a freon előállításának és felhasználásának azonnali, teljes leállítása esetén is (amiről pillanatnyilag szó sincs) további 30 évig folytatódna az ózon bomlása. Időközben már a freon helyett bevezetett dinitrogénoxidról, lágy freonokról (HCFC), propán-butánról(!) is kiderült, hogy hasonló problémákat okoznak (üvegházhatás, felmelegedés fokozása). Érdemes tudni, hogy a flakonokban 90 százalék hajtó- és mindössze 10 százalék hatóanyag található. Mivel az aeroszolos palackok újratöltésre, újrafeldolgozásra nem alkalmasak, alapanyaguk és az előállításukra fordított energia egyaránt a szemétben végzi. A vegyszerekkel, tisztítószerekkel, szigetelő habokkal, festékkel teli vagy félig telt palackok veszélyes hulladéknak számítanak.

Tipp: Lehetőleg kerüljük az ilyen kiszereléseket és használjunk hajtógáz nélküli, újratölthető (pl. tisztítószerek), golyós vagy pumpás (pl. dezodorok, illatosítók, lakkok) terméket! Ne használjunk CFC felhasználásával készült vagy CFC-t tartalmazó termékeket!

Papír

Látod? Ebben az évben túlélt egy nagy erdőtűzet!

Növényi rostból (általában fa) készült, értékes nyersanyag. Előállítása sokba kerül mind a környezet, mind a gazdaság számára: egy kg papír készítéséhez 2-3 kg faanyag, 350-700 liter víz és 8 kilowattóra energia szükséges. A fákat természetes erdőkből termelik ki (ez esetben számos állat- és növényfaj élőhelye pusztul, romlik a levegő minősége, borul a vízháztartás), esetleg ipari ültetvényekről nyerik (talajra, vízre, táplálékláncra negatív hatással lévő vegyszerhasználat, csökkenő biodiverzitás). A papírgyártás a világ energiafelhasználásának 4 százalékáért felelős, előállítása ezen kívül mintegy 2 ezer segédanyagot (vegyszerek, fehérítéshez használt klór, stb.) igényel, melyek a papírmalmokból a bizonyos fokig megtisztított szennyvízzel együtt az élővizekbe kerülnek. Minél fehérebb, fényesebb vagy színesebb a papír, előállítása annál nagyobb környezetkárosítást okoz. A színes lapok újrafeldolgozását ráadásul igencsak megnehezíti a bennük lévő festékanyag. Ma a teljes papírfogyasztás 48 százalékát világszerte a csomagolás(!) emészti fel, nyomtatás és írás céljára pedig 30 százalékot használunk el. A papírhulladék szelektív gyűjtésével és újrafeldolgozásával a fakitermelés, gyártás, hulladékképződés, stb. okozta környezeti ártalmak jelentős mértékben csökkenthetők, ám az elsődleges tennivaló a megelőzés, azaz a meggondolatlan és felesleges papírhasználat csökkentése marad.

Tipp: Ha takarékoskodni szeretnénk a papírral, írjunk, nyomtassunk, fénymásoljunk mindkét oldalára. A kis betűkarakter és a szövegkicsinyítés szintén papírtakarékosság! A félig használt papír másik oldala jó óvodai rajzpapírnak is. Irodai ügyintézés alkalmával (fax, belső levelek, stb. helyett) térjünk át az e-mail használatára! Ne fogadjuk el az utcán kínált szórólapokat, a reklámpostát lehetőség szerint mondjuk le vagy küldjük vissza a feladónak (lásd Dr. Kalas: Szemétposta c. kiadványa, KukaBúvár 2001. tavasz)! Újság, magazin vásárlására szövetkezzünk ismerősökkel, munkatársakkal: ha csereberéljük egymás közt a számokat, egyetlen példány több embernek is elegendő és még spórolunk is. A felesleges számokat adjuk tovább (pl. környékbeli nyugdíjasok, idősek otthona, könyvtár)! Könyvet vásároljunk antikváriumban, vagy járjunk könyvtárba! Papír törlőkendő helyett jó a textil konyharuha is. Keressük az újrahasznosított papírból és a klórmentes eljárással készített termékeket! Minél több elhasznált papírterméket juttassunk gyűjtőhelyre!

Elektronikai eszközök

Az EU-ban évente 10-12 millió tonna elektronikai hulladék (számítástechnikai és telekommunikációs eszközök, adattároló lemezek, telefonközpontok, stb.) termelődik. Ezek általában nehézfémeket tartalmaznak, ezért veszélyes hulladéknak minősülnek, ráadásul fém illetve műanyag alkotórészeik kinyerése és feldolgozása sem megoldott. Külföldön elvétve már léteznek olyan szétszerelő üzemek, ahol hasznosítható (leginkább nemesfém) részeket nyernek ki, például tönkrement számítógépekből, ám ezek az anyagok a berendezések alkotóelemeinek csak töredékét jelentik. Magyarországon, becslések szerint 1,2 millió darab számítógép van használatban és a nemzetközi tendenciáknak köszönhetően a hazai kínálat is őrületes iramban ontja az egyre újabb és újabb modelleket. Emiatt egy-egy gép túlságosan hamar "évül el" és kerül a szemétbe. Bár már Magyarországon is létezik néhány újrahasznosító cég, ezek többnyire csak nagy tételben vásárolnak fel elektronikai hulladékot (min. 200 kg), és míg az általuk kinyert anyag külföldön kerül újrafeldolgozásra, addig a maradék szemét a hazai lerakókat gazdagítja.

Tipp: Elektronikai eszközeinket használjuk a lehetõ legtovább! A felesleges, kiöregedett, de még használható gépeket vigyük bizományi boltba, esetleg ajándékozzuk iskoláknak, családsegítõ szolgálatoknak vagy a Pro Hungaris Alapítványnak (lásd Börze című keretes írásunkat). A javíthatatlan eszközöket próbáljuk felajánlani szervizeléssel foglalkozó vállalkozóknak, akik egyes darabokat tovább használhatnak cserealkatrészként! Vásárláskor tartsuk szem elõtt, hogy a nagyobb gyártók többnyire már rendelkeznek ún. "zöld modellel"! Ezen gépek az alapanyag-felhasználás, súly és energiaigény tekintetében a régi típusoknál valamivel környezetkímélőbbek. Ha van rá lehetőség, vásároljunk olyan boltban, ahol beszámítják a régi berendezést!

Képeslap

A kereskedelmi kínálatban több változat is létezik. Kerüljük a hulladékos szempontból talán legproblémásabb "zenélõ" képeslapot, hiszen hamar tönkremegy, ráadásul felesleges elektronikai hulladék marad utána vissza! Igyekezzünk celofánborító nélkülit vásárolni, illetve olyat, ami újrahasznosított papírból (többnyire barnás, szürkés vagy sárgás színű) készül! Kerüljük a "laminált" felületűeket, ezeket a festékanyagok és a képre préselt fólia miatt nehezebb újra feldolgozni!

Tipp: Olcsó, ötletes megoldás a saját készítésû képeslap. (Pl. a csomagolóanyagokból visszamaradó) karton egyik oldalára rajzolt, ragasztott ábrák kerülhetnek, a másikat címzéssel, bélyeggel és üzenettel lehet ellátni. Kreatív játéklehetőség a család apraja-nagyja számára.

Textil

Hazánkban néhány cég foglalkozik textilhulladék átvételével. Jobbára csak nagy mennyiségű pamuthulladék érdekli őket, amit általában géprongyként adnak tovább gyáraknak, üzemeknek.

Tipp: A háztartásokban természetesen ennél kisebb mennyiségű textilhulladék termelődik. A még jó állapotú maradék anyagokat óvodáknak, művelődési házakban működő kézműves köröknek vagy patchwork tanfolyam szervezőinek lehet felajánlani, ahol azokat foglalkozások alkalmával hasznosíthatják. A rosszabb anyagokat próbáljuk meg géprongyként beadni a környékbeli autószerelő műhelyeknek, vagy használjuk el saját garázsunkban, műhelyünkben!

Festékkazetta (nyomtató, fénymásoló)

A bennük található festékanyag miatt veszélyes hulladéknak minősülnek, tehát külön gyűjtendők. Veszélyes hulladék-gyűjtő udvarokban vagy lakossági veszélyes hulladék gyűjtés alkalmával adhatók le. A vállalatok a náluk keletkező üres kazettákat kötelesek veszélyes hulladék ártalmatlanításával foglalkozó cégekhez juttatni.

Tipp: Néhány hazai cég, vállalkozás felvásárolja a használt festékkazettákat, majd újratölti és eladja azokat. Érdemes ilyen irányú szolgáltatás után érdeklődni, illetve vállalkozókat keresni (lásd Börze). Csak azokat a típusokat vigyük hulladékudvarba, amelyeket nem lehet újratöltéssel hasznosítani!

Börze

Pro Hungaris: könyveket, folyóiratokat, lemezeket, CD-ket, filmeket és hangkazettákat, illetve ezek lejátszására szolgáló berendezéseket fogad adományként. Tel.: (1)2642354, 20/9438210. Az alapítvány határon túli magyar közösségek kulturális segítése mellett kötelezte el magát, könyvtárakba, iskolákba, stb. juttatja el a magyar nyelvű irodalmat.

Családsegítő Szolgálat: ruhaneműt, játékokat, konyhai eszközöket, könyveket, táskákat, háztartási eszközöket fogadnak. Cím: 1203 Bp., Lajtha L. u. 5-7. Tel.: (1)2830283, 2830227. Általában minden kerületben van szervezet (érdeklődni a helyi/kerületi önkormányzatnál). Feladatuk a környéken élő kiskeresetű, szociális problémákkal küszködő családok segítése, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátása.

Magyar Vöröskereszt: gumicsizma, ruhanemű, takaró, tartós élelmiszer, tisztító és tisztálkodási szerek, világító eszközök, sátrak, háztartási berendezések. A központi iroda folyamatosan fogad adományokat, amelyeket a portán lehet leadni naponta 6-19 óra között. Cím: 1051 Bp., Arany J. u. 31. Tel.: (1)3313950

Baggio: használt műszaki cikk adás-vétel. Cím: 1152 Bp., Rákos út 24. Tel.: (1)3060192

Mindenker: kartondoboz adás-vétel. Cím: 1214 Rákóczi út 195. Tel.: (1)4253672

A-tól Z-ig: használt CD adás-vétel. Cím: 1085 Bp., József krt. 49. Tel.: (1)2670803

Tangó: használt CD, LP adás-vétel. Cím: Bp.,VII. Klauzál u. 9. Tel.: (1)3521146

Használt és hibás hűtőgépek, konvektorok, gáztűzhelyek vásárlása Tel.: 30/9624290

Fénymásoló gépek kellékanyagainak, lézerkazetták, tintapatronok vásárlása. Tel.: 20/3392750