Február 15-én délelõtt a Deutsche Umwelthilfe nevû környezetvédelmi szervezet munkatársa a HuMuSz Házban elõadást tart a német betétdíj rendszer tanulságairól. Nem véletlen, hogy éppen most. A téma Magyarországon ismét aktuálissá vált, mióta környezetvédelmi minisztériumunk (KvVM) verbálisan elszánta magát a kötelezõ betétdíjak bevezetésére. A KvVM nemes nekirugaszkodását a Hulladék Munkaszövetség fenntartással támogatja, a problémát okozó (évi kb. 840 ezer tonna hulladékot termelõ) csomagolóipari lobbi fenntartás nélkül támadja. A Népszabadságban is zajlik a vita arról, hogy a kötelezõ betétdíj tönkreteszi-e a szelektív gyûjtést. A vitatkozók - pro és kontra - a német példára hivatkoznak. Érthetõ, hiszen ott 2003-ban vezették be a kötelezõ betétdíjakat, azóta együtt él a két rendszer. Kalas György jegyzete.

Tegnap este a HuMuSz Házban elkezdõdött a szerdai esték idei sorozata. A félelmetes cím ellenére - vagy éppen azért - megint pótszékeket kellett hozni az oktatóterembe. Benda Judit gyógyszerész, egészség-tanácsadó Halál a konyhában címû elõadásáról Földesi Dorkát, az este házigazdáját Gadó György Pál kérdezte.

Könnyû megjegyezni: 1517 a lutheri reformáció kezdetének éve. Néhány hete egy technikai szám is. Ezt kell ráírni a rendelkezõ nyilatkozatukra azoknak, akik személyi jövedelemadójuk „második" 1 %-át az illegális hulladéklerakók felszámolására ajánlják fel. Reméljük, hogy sokan lesznek. Perneczky László és Gadó György Pál írása

A magyar újságolvasók 2006. novemberében értesülhettek arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisban peren kívül több mint 7,5 milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt-nek. A céggel még 1998-ban bontották fel a garéi veszélyes hulladék lerakó felszámolására vonatkozó szerzõdést. Az ebbõl származó veszteségek miatt az AGM Beton Rt. eredetileg 1,9 milliárd forint kártérítést kért az államtól. A Pécsi Zöld Kör szeretné megtudni, hogy a magyar állam miért bánt ilyen nagyvonalúan a közpénzekkel. A régi történetet és az újabb fejleményeket Pánovics Attila foglalta össze.

Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.

EU-polgárok véleménye a környezeti ügyekrõl

Az Európai Unió 1973 óta elemzi polgárainak véleményét. Mára oda jutottunk, hogy az Eurobarometer-nek nevezett nagy uniós közvéleménykutató a 27 tagállamban havonta végez felméréseket. A polgárok környezethez való viszonyát 2002-ben 15 tagállamban, 2004 õszén 25 tagállamban vizsgálták. Könczey Réka megkereste a 2004-es kutatás eredményeit, és a hulladékos kérdésekre koncentrálva komoly terjedelmû elemzést írt. Ajánljuk a részletekre nyitott olvasók figyelmébe! A többiek kedvéért röviden összefoglaltuk a legfontosabb megállapításokat.

Ötvös Zoltán a Népszabadság tudományos témákkal és környezetvédelemmel foglalkozó újságírója. Környezetvédõ barátaimtól már egy ideje hallom, hogy valami baja lehet a zöldekkel, néhány éve cikkeiben, ha teheti „odapörköl" a környezetvédõknek. Aki naponta kap lehetõséget erre, megteheti, hogy a civil környezetvédõkkel szembeni ellenszenvét terjeszti, de biztos-e, hogy ezzel a közjót szolgálja? Gadó György Pál írása

Kocsis Kenéz, az Öko-Gum Gumiabroncs Begyûjtõ és Hasznosító Kht. ügyvezetõ igazgatója

Magyarországon a rendszerváltás idején az út menti árkokban, elhagyott területeken és erdõszéleken rengeteg gumiabroncsot láthattunk. Ma már sokkal kevesebbet. Országszerte szaporodnak a gumiborítású futópályák, ami azt mutatja, hogy a gumiabroncsok újrafeldolgozása is megindult. Sikertörténet a hulladékgazdálkodás terén? Na nem, a helyzet azért nem ennyire szívderítõ. A szívós környezetvédelmi munka mellett más is van a piacon. Csempészet, átpapírozás, indokolatlan szállítások, a hasznosítást veszélyeztetõ új égetõ. Kocsis Kenéz a legnagyobb koordináló szervezet munkáját vezeti, helyzetébõl adódóan jól látja a kritikus pontokat.