A nyári szünet elõtt megszületett az 1997. évi LVIII.-as tv. a gazdasági reklámokról. Aki ismeri a HuMuSz-t, olvassa a KukaBúvárt,- az tudja, hogy tényleg sokat dolgoztunk rajta (érte). Nem túl lelkesen, de azért számbavesszük, hogy mivé is lettek fõbb követeléseink:

Amikor kinyitottam a levélszekrényt, rögtön észrevettem. Pedig nem volt ám egyedül: számtalan szórólap társaságában ott feküdt postaládánkban egy EUROPARK Magazin! Szívem nagyot dobbant és rádöbbentem: tudat alatt mindig is egy ilyenre vágytam. Gyorsan a ...

Lapunk idei elsõ számában írtam arról, hogy milyen erõfeszítéseket tesz egy átlagos hollandiai város, Wageningen a hulladék-megelõzés terén, s hogyan épül fel a szelektív gyûjtés rendszere. Lássuk, hová is kerülnek a fegyelmezetten elkülönített és a hulladékudvarba szállított, jobb sorsra érdemes erõforrások, nyersanyagok!

Szeptemberben forgatják a Napóleonról szóló tévéfilm-sorozatnak egyes részleteit a Szigetközben. A magyar helyszíneken a legtöbb statisztát és legnagyobb díszleteket igénylõ jeleneteket veszik fel. André Szõts "kis botrányocskának" nevezte a szigetközi forgatással kapcsolatos eseményeket, sõt hozzátette, hogy már sehol a világon nem lenne ilyesmibõl botrány, csak Magyarországon.

"A XX. század második felének eldobó kultúrája fölött tovább már nem lehet szemet hunyni!" - olvashatjuk Írország Környezetvédelmi Felügyelõségének 2000-es kiadványában. A Felügyelõség, továbbiakban EPA (Environmental Protection Agency), 1992-ben alakult a környezetvédelmi felügyelõségrõl szóló írországi törvény keretében. E szervezet felelõs a nagyobb cégek, gyárak mûködésének ellenõrzéséért, valamint az országos szintû hulladékfeldolgozó üzemek és égetõk számára kiadandó mûködési engedélyek odaítéléséért.

Az Öko-fórum Alapítvány és a svájci OeHH által közösen szervezett, igencsak emlékezetesre sikeredett tanulmányút során, az irigylésre méltó komposztálási rendszereken túl (lásd KukaBúvár 2004. õsz), láttunk azért mást is Svájcban. A helyi hulladékgazdálkodás jellegzetességeit többek közt hulladékégetõben, hulladékudvarban, utcai gyûjtõpontoknál, civil környezetvédõ szervezetnél, boltokban és szelektív gyûjtési programban részt vevõ háztartásoknál tett látogatások során térképezhettük fel.

Az ember alapvetõen úgy kerül Dániába, hogy odaszületik. Ezenkívül leginkább bevándorol, mert tudja, hogy itt a mássággal szembeni ultratoleráns bánásmódban részesül. Az egyszerû kelet-európai pedig szövetkezik a helyi zöld erõvel, és szakmai útra ruccan ki, tanulni a nyugati jólétbe erõsen gyökeret eresztett környezetvédõ szemlélet gyakorlati példáiból. A gasztronómiát tekintve azonban ne legyenek illúzióink, a dánok nemzeti étele: a vajas kenyér.