Bár ez egyáltalán nem szokatlan, a HuMuSz-házban november 30-án ismét megtelt az előadó. Ezúttal az illegális lerakók elleni programok értékelése és a hogyan tovább kérdése volt napirenden.

A magyar geocaching mozgalom -- követve az amerikai ötletet -- 2001 júniusában indult. A téma idõvel egyre több érdekelt fantáziáját mozgatta meg, értõ kezek elkészítették az internetes megjelenést, és a fejlesztés azóta is folyamatos. Ma már 500-nál is több játékos vesz részt a ládakeresésében és -elrejtésben. A Tájsebészet önkéntes segítõi lehetnek, hiszen rengeteg adatoto küldhetnek az illegális szemétlerakók koordinátáiról.

Befejeződött a szennyező-forrás felmérési és felszámolási programunk  első és második szakasza. 2004. december 1-én indítottuk el szennyező-források felmérésére és részbeni felszámolására irányuló programunkat az Ipolymente kistérség 13 településén. Célunk az volt, hogy elősegítsük a kistérségben a tiszta környezet megőrzését, felhívjuk a lakosság és a döntéshozók figyelmét azokra a rejtőzködő problémákra, melyek gátolhatják közép és hosszú távú terveik megvalósítását, vagyis a falusi és ökoturizmus kialakítását, a biotermények, -termékek előállítását.

A szentendrei polgárõrök az Országos Polgárõr Szövetség és a Környezetvédelmi Minisztérium közötti megállapodás alapján környezetvédelmi járõrözést végzett 2001. év õszén és telén, együttmûködve a szentendrei Közterület Felügyelettel. A járõrökkel illegális szemétlerakó telepeket, valamint egyéb környezetszennyezõ anyagokkal terhelt területeket derítettünk fel, melyekrõl az alábbi fényképes dokumentációt állítottuk össze a készített fényképek töredékének felhasználásával -- kiemelve a két fõ tájvédelmi körzetet, Pismány, valamint Izbég-Kõhegy, melyek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal határosak.