Újraszedve

2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30

Lassan fél év telt el a kampány kezdete óta, de a KAC "f"-keretébõl még 2001 júniusában megnyert összegek egy része februárig sem érkezett meg a régióközpontokhoz. A dél-dunántúli régió ebbõl a szempontból különösen kedvezõtlen helyzetben volt . Ettõl függetlenül jelenleg kb. 150 Tájsebész-csoport mûködik szerte az országban. A legtöbb jelentkezõt a gyõri székhellyel mûködõ régióközpontban regisztráltuk: három megyébõl -- Vas, Komárom-Esztergom, Gyõr-Moson-Sopron -- összesen 33 csapat vesz részt a programban. Az õszi tapasztalatok alapján levonható az a következtetés, hogy a Tájsebészet fõként kistelepüléseken népszerû. Sem Budapestrõl, sem vidéki nagyvárosainkból nem érdeklõdtek túlzottan a Tájsebészet iránt, ezekrõl a helyekrõl csupán egy-két jelentkezõt regisztráltunk. Ez is bizonyítja, hogy a kisebb települések lakossága, a helyi közösségek sokkal inkább magukénak érzik lakókörnyezetüket, figyelemmel kísérik annak állapotát és ami a legfontosabb, tenni is hajlandóak érte. Ezzel szemben a városi lakosság gyaníthatóan leginkább a közszolgáltatókra számít. A csoportok nagy része általános iskolák osztályaiból, szakköreibõl szervezõdött, de akadnak cserkészcsapatok, középiskolák, nyugdíjas klubok, helyi civil szervezetek is. Az elmúlt idõszak nagy elõrelépésének tekintjük, hogy elkészültek a közhasznú reklámklipek, amelyeket a TV- és rádióállomások már március elejétõl sugároznak.

2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30
2010. január 26. 03:30

Az Életfa Környezetvédõ Szövetség (Heves Megye) mellett komoly szakértõi háttér működik, felölelve szinte minden szakterületet. Gyakran fordul hozzánk a megyei és az egri rendőrség hulladékkal, veszélyes hulladékkal kapcsolatos ügyekben. Az Egererdő Rt. (helyi erdőgazdaság) például megunta, hogy folyton a saját költségén kénytelen eltakarítani a szemetelők után a hulladékot, s ezért a jelentősebbnek tűnő ügyekben feljelentést tesz a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. (Jelentősebb ügy: 1-2 m3-tõl felfelé.) A rendőrség sem szereti a lezáratlan ügyeket, mert rontják a statisztikát, így komolyan kezdenek foglalkozni a dologgal. A helyszíneket szakértőként bejárva általában kilencven százalék biztonsággal megbecsülhető az elkövető, mert mindig hagy maga mögött valami jelet. Egy képeslapot, egy befizetett csekket, stb. Az alábbiakban néhány érdekesebb esetről számolunk be.

Oldalak