München harca az eldobható poharak, tányérok és evőeszközök ellen

Bajorország fővárosában régóta rendeznek nagyszabású rendezvényeket. Ezek közé tartozik a világ legnagyobb sörfesztiválja, az Oktoberfest, a Müncheni Vásár és a Müncheni Nemzetközi Marathon. 1991-ben a város megelégelte, hogy a sok evés és ivás mennyi hulladékképződéssel jár, és a nagyszabású nyilvános rendezvényeken egyszerűen betiltotta az eldobható poharak, tányérok és evőeszközök használatát. Azóta elmosható, többször használatos eszközöket használnak, amelyekért a vásárlóknak betéti díjat kell fizetniük. Az intézkedés rendkívüli mértékben csökkentette a rendezvényeken képződő hulladék mennyiségét. A sörfesztiválon 1990-ben még 11 000 tonna háztartási hulladék képződött, 1999-ben már csak 550 tonna, vagyis 9 év alatt a hulladék mennyisége huszadrészére csökkent. Az eseményt ma határozott környezetvédelmi elvek alapján rendezik, ezeket a rendezésben érdekelt cégek kivétel nélkül magukévá tették. Ennek köszönhető, hogy 1997-ben az Oktoberfest megkapta a német szövetségi kormány kiemelkedő környezetvédelmi díját, az Öko-Oscart.

A kisebb rendezvényeken a szervezőknek sokba kerülne elegendő mennyiségű többször használatos étkészletet és evőeszközt vásárolnia. München városa elismerte, hogy ez valóban problémát jelenthet, és a MobielSpiel céggel együttműködve elfogadható áron étkészleteket és evőeszközöket kölcsönöz, amely 2-300 személy részére elegendő. A rendezők a készlethez 2 mosogatógépet is kölcsönöznek. Az egész felszerelés egy jókora utánfutóban összecsomagolva szállítható. A piros ponyva felirata: München város mosogatókocsija.

Ez a megoldás a rendezők részére jó néhány előnnyel jár:

• A többször használatos eszközök olcsóbbak, mint az eldobósak.
• Az üveg és a porcelán elegánsabb, mint a műanyag.
• Nincs szükség kézi mosogatásra
• A hulladékkezelés sokkal olcsóbbá válik.
• A helyszínt nem csúfítják el az eldobott tányérok és poharak.

Mióta a kölcsönzési lehetőség működik, a rendezvényszervezők sokkal jobban elfogadják és tiszteletben tartják az eldobós eszközök tilalmát.

Katalónia is kölcsönzéssel küzd

Katalónia Spanyolország északkeleti sarka. A tartomány neve az elmúlt évtizedekben Magyarországon is közismertté vált. Katalóniáról egyeseknek Salvador Dali, másoknak a barcelonai olimpia vagy az FC Barcelona focicsapata jut eszébe, de a sajtóból sokat hallunk arról is, hogy a katalánok egyre nagyobb autonómiát vívnak ki maguknak. A hulladékgazdálkodás terén is vannak fontos eredményeik. Nyolc önkormányzat megelégelte a nagy rendezvényeken kidobott poharak hatalmas mennyiségét. Ezeken a településeken újrahasználható műanyag- és üvegpoharakat kölcsönöznek a rendezvények szervezőinek. A kölcsönzést és mosást vagy nem-kormányzati szervezetek vagy maguk az önkormányzatok intézik. A bérleti díj általában rendkívül olcsó. Az is előfordul, hogy az önkormányzat csak letétet kér, amit a hiányzó poharak árának levonása után visszafizet a rendezvényszervezőknek.

A fesztiválok látogatói italvásárláskor a pohárért letétet fizetnek, amit csak akkor kapnak vissza, ha visszahozzák a poharat. A letét összege több mint a pohár ára. A poharakat általában valamilyen szlogen vagy rajz díszíti, ezért sok vásárló megtartja őket, de ebben a pénzügyi konstrukcióban ez nem okoz veszteséget.

Nürnbergben ingyen

Nürnberg félmilliós nagyváros Bajorország északi részén, amely még Münchennél is tovább ment a papírpoharak és műanyag tányérok elleni harcban. A városban nemcsak cégek, de magánszemélyek is ingyenesen kölcsönözhetnek tányérokat, poharakat és evőeszközöket a Vöröskereszttől. Csak letétet kell fizetniük, amit a készletek visszaszállítása után visszakapnak. Gondoltak azokra is, akik nagy mennyiséget kölcsönöznek vagy szabadtéri ünnepséget szerveznek, ezért Nürnberg városnak van két teljesen felszerelt lakókocsija is, amelyben nem csak az edények szállíthatók, de a bennük lévő mosogatógépek is könnyen üzembe helyezhetők. Teljes sörsátor készlet is bérelhető. A szolgáltatás igénybevételére a városi újrahasznosító telepeken lehet szerződést kötni. A városi rendezvényeken vagy közterületen lebonyolított eseményeken kizárólag újrahasználható, visszaváltható csomagolást és üvegeket szabad használni. 1992 óta a városi szabadtéri uszodákban, az állatkertben a vásárközpontban és a stadionban újrahasználható műanyagpoharakat használnak, melyekre a látogatóknak letétet kell fizetniük.

A Városháza azt is előírja, hogy a szervezőknek külön kell válogatniuk hulladékaikat. Megkívánhatják tőlük, hogy az esemény előtt hulladékkezelési tervet nyújtsanak be. Ebben ki kell fejteniük, hogy mit tesznek a hulladékképződés megelőzése érdekében, és az elkerülhetetlen hulladékok szelektív gyűjtését milyen módszerrel valósítják meg. A nagyszabású rendezvények szervezői ehhez a munkához igénybe vehetik a hulladékügyi tanácsadók segítségét.

Bécs meg akarja változtatni polgárai életstílusát

Bécsben a hulladék mennyiségének csökkentése került az első helyre. Nem csak szavakban, a költségvetésben is. 2000 és 2010 között évente 3 millió eurót költenek a hulladékképződés megelőzésére. A politikai döntést a város tudományos munkákra alapozta. A tanulmányok szerint sikeres hulladékmegelőzési és újrahasznosítási program nélkül 2000 és 2010 között a városban keletkező hulladék tömege 40 %-kal nőne. A legjobb esetben is csak annyi várható, hogy a megelőzés hatására a növekedés 6 %-os lesz. Az egyik lehetséges stratégia, hogy az egyre növekvő hulladékmennyiséget új égetőművek építésével próbálnák ártalmatlanítani, de a tanulmányok szerint a város számára pénzügyileg előnyösebb, ha inkább a hulladékmegelőzésbe fektetnek pénzt. Ezért a város úgy döntött, hogy az eredetileg tervezett új égetőművek beruházási költségének felét (25 millió eurót) a következő 10 évben hulladékmegelőzési akciókra költik.

Európában a hulladékmegelőzési tervek ma általában a termékekre koncentrálnak, megpróbálják elérni az újrahasználatukat, az élettartamuk meghosszabbítását, és persze azt is, hogy a termékekből hasznosítás vagy ártalmatlanítás előtt vonják ki a veszélyes anyagokat. Bécs egy lépéssel tovább megy, és a hulladék mennyiségét az emberek életmódjának megváltoztatásán keresztül kívánja csökkenteni. A tapasztalat ugyanis az, hogy a különböző keresetű emberek hulladéktermelése is különböző. A hulladékmegelőzés szempontjából az osztrák társadalom két csoportra osztható:

- Ausztria lakosságának 50 %-a keresi az ország összjövedelmének 80 %-át (ezen belül 25 % az összes pénz 53 %-át)

- A másik 50 % kapja kézhez a maradék 20 %-ot.

A 2. csoportba tartozó, alacsony jövedelmű polgárokat arra kell bíztatni, hogy környezetvédelmi és gazdasági szempontból is kifizetődő termékeket vásároljanak. Ez azt jelenti, hogy tájékoztatással is segíteni kell őket abban, hogy a tartós, javítható, minőségi árukat válasszák. Ebbe a körbe tartozhatnak a miniatürizált és többfunkciós termékek is.

A gazdagabbaknak alapvető igényeik kielégítése nem jelent gondot, őket arra kell ösztönözni, hogy életstílusukat megváltoztatva a termékek helyett a szolgáltatásokra költsék pénzüket. A népszerűsített új életstílus lényege, hogy a jómódúak a kultúrára, társadalmi ügyekre, oktatásra és pihenésre költsenek, hiszen ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez nagyon kevés materiális termékre van szükség. Ez azt jelenti, hogy mivel egy adott körzetben a vásárlóerő állandó, az immateriális fogyasztás növekedése automatikusan az anyagi fogyasztás, az erőforrás felhasználás és a hulladéktermelés csökkenésével jár. A jövőben az anyagi fogyasztásnak az alapvető igények kielégítésére kell koncentrálódnia.

Bécs városa a szórakozás területén is határozott álláspontot képvisel. A szórakozás ma a többség számára tévénézést jelent, ami passzivitással és elszigetelődéssel jár. Bécs arra buzdítja polgárait, hogy ne a szórakozás passzív befogadói legyenek, hanem forduljanak a művelődés és az aktív tevékenységek felé. Bécsben nagyon sok koncert és színházi előadás közül lehet választani, de az otthoni társasjátékok is hasznosabbak, mint a tévézés.

További információk:

http://www.awm.muenchen.de/gewerbe/igewerb.html

www.nuernberg.de/schluessel/referate/ref3.html

www.asn.nuernberg.de

Voluntary actions supported by local authorities to encourage waste prevention in Europe (ACRR, IBGE-BIM) (Brüsszel, 2004)