Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A környezetvédõk is ellenzik?!

Környezetterhelési díj
Év: 
2000
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Bödecs Barnabás

Cikkünk szerzõje, a HuMuSz elnöke, tagja az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak (OKT). Ez a testület szeptemberben tárgyalta meg a környezetterhelési díjakról szóló koncepciót. A Tanács a díjak bevezetését lényegében aggályosnak, a koncepciót a társadalmi-gazdasági hatások tekintetében megalapozatlannak találta és annak megtárgyalását a HuMuSz képviselõjének ellenszavazata és különvéleménye mellett elutasította.

Környezetterhelési díjak

A környezetterhelési díjak, mint gazdaságot befolyásoló eszközök bevezetésének lehetõségét még a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény határozta meg 1995-ben a termékdíjakkal és a betétdíjjal együtt. Ezek közül a termékdíjak kidolgozása és bevezetése történt meg 1996-tól, a betétdíjas szabályozás azóta is várat magára, a környezetterhelési díjra pedig csak a szöveges koncepció készült el 1996-ban. Ennek további kidolgozását és bevezetését a Kormány akkor nem támogatta. A KöM-ben az idén bekövetkezett vezetõváltás után vették elõ és dolgozták át a még Baja Ferenc idején kidolgozott tervezetet. Megõrizve annak logikáját, a mostani viszonyokhoz alakított, több idõbeni és értékbeni változatot tartalmazó elképzelés kerülne a Kormány elé.

Információink szerint az elõterjesztést a pénzügyi és a gazdasági tárcák helybõl ellenzik, így ennek elfogadása kétséges lehet. Tekintettel azonban arra, hogy a tervezet egyik változata 2003-as bevezetéssel számol, nem zárható ki, hogy a Kormány azt mégis elfogadja, hiszen a Miniszterelnök nyilatkozatai arra utalnak, hogy a bevezetést csak ebben a kormányzati ciklusban tekinti korainak. Megjegyezzük továbbá, hogy a koncepció elfogadását követõen egy hosszú, kodifikációs, majd érdekegyeztetési folyamat veszi kezdetét, melynek gyors és eredményes végigvitele esetén is a legkorábbi bevezethetõség 2002 lenne.

Levegõ, víz. talaj

A környezetterhelési díjak három környezeti elem terhelésére (kibocsátásra) terjednének ki, a koncepció levegõ-, víz-, és talajterhelési díj bevezetésével számol.

A levegõterhelési díj az SO2, NOx, CO és a nem toxikus szilárd anyag emisszióra vonatkozna, de - egyelõre - 0 Ft értékkel már tartalmazza a CO2 kibocsátás adóztatását is.

A vízterhelési díj a szennyvízkibocsátások kémiai és biológiai oxigénigénye, P, N, és nehézfémtartalma, toxicitási foka, sótartalma alapján kerülne kiszámításra. Ezek közül a nehézfém kibocsátások díjjal történõ terhelését az eddigi vélemények egyöntetûen elvetették azzal, hogy azok kummulálódási tulajdonsága miatt nem terhelési díj, hanem minden mérhetõ mérték után bírság és a kibocsátás megakadályozása szükséges.

A vízterhelési díj koncepciója tartalmazza továbbá a vizek hõenergiával történõ szennyezésének adóztatási lehetõségét is - egyelõre - 0 Ft értékkel.

A talajterhelési díj az élõvizeket nem érintõ, tehát csatornával el nem vezetett, szikkasztott szennyvizek, csurgalékvizek talajterhelõ hatására vonatkozna. Ez elsõsorban a lakóépületek szennyvízszikkasztóira, illetve minden olyan egyéb kibocsátásra vonatkozna, amelyekre a felszín alatti vizek minõségvédelmét szabályozó, hatályos kormányrendelet nem terjed ki.

A szennyezõ fizessen!

A környezetterhelési díj bevezetésének elméleti alapja a "szennyezõ fizet elve" és az, hogy ezek a terhelések a vállalatok és háztartások gazdálkodásában jelenleg külsõ költséget alkotnak, abban nem jelennek meg, így a környezet védelmét semmilyen gazdasági ösztönzõ nem segíti. A szennyezést kibocsátók ráadásul mentesülnek a környezet terhelése miatt harmadik félnek okozott károk, hátrányok, vagy a kibocsátás-csökkentés költségeinek viselésétõl, miközben a hátrányok elszenvedõinél jelentõs többletköltségek (egészségügyi kiadások, korróziós és épületkárok, mezõgazdasági, erdészeti hozamveszteség, a flóra és a fauna károsodása) merülnek fel. A díj lényegi különbsége a környezetvédelmi bírsággal szemben, hogy nem az elõírt határértéket meghaladó kibocsátás esetén merül fel, hanem a kijuttatott anyag vagy energia minden egysége után meg kell fizetni.

Terhelési Próba
Terhelési Próba

Kiemelkedõnek tartható az a konstrukciós megoldás, hogy a kibocsátás csökkentését célzó beruházás megkezdése és 5 éven belüli befejezése esetén 5 évi díj 92%-a a gazdálkodónál visszatartható lenne, tehát nem csupán a termék árában megjelenõ közvetett hatás, hanem a visszatartás lehetõsége miatt egy közvetlen gazdasági ösztönzõ is megjelenne, mely megfelelõ díjmérték esetén alkalmas a kibocsátás csökkentésére irányuló beruházási tevékenység generálására, a termelés technológiai korszerûsítésére.

A beszedett díjakból különbözõ szinteken és célcsoportoknak visszaosztva, kamatmentes kölcsönök felvételére volna lehetõség.

Miért ellenzi az OKT?

Az OKT két lépésben tárgyalta meg a KöM elõterjesztését. Elsõ lépésben egy albizottság elé került a dokumentum. Az albizottság ülésének jegyzõkönyve megállapítja, hogy megítélésük szerint "a társadalom még nincs felkészülve egy ilyen jellegû díj bevezetésére a jelenlegi adórendszer változatlanul maradása esetén". Az albizottság észrevételeit a zöld oldal képviselõje támogatta. Az alábbiakban felsoroltak a bizottsági jegyzõkönyv kivonatos, ám szó szerinti idézetei.

"1. A környezetterhelési díj, mint adó jellegû elvonás a hazai gazdálkodó egységeket az európai nagyvállalatokkal való versenyben versenyhátránnyal sújtja. Közvetett módon importösztönzést jelent, diszkriminál, vagyis a Versenytörvényt sérti, és így az egész nemzetgazdaságra nézve hátrányos.

2. A magyar lakosság környezettudatossága alacsony szinten áll. Egy ilyen díj bevezetése a helyzetet csak tovább rontja: a környezet- és természetvédelem ellen hangolja az embereket. (...) a környezettudatosság további csökkenése a környezet és természet állapotának romlásához fog vezetni.

3. A koncepcióból kiderül, hogy a tárca további környezetvédelmi célu forrásokat keres, azonban ez a cél egy átfogó adóreform keretén belül könnyebben elérhetõ.

4. A díjak mértékének kiszámítása nehezen érthetõ és túlságosan bonyolult. A koncepció további gyenge pontja az adatszolgáltatás a monitoring rendszer hiányosságai miatt."

Az albizottsági észrevételek, és a koncepció megvitatását követõen a Tanács a következõ határozatot hozta. Itt ismét szó szerinti idézet következik:

"A Tanács kijelenti, hogy ebben az állapotban a környezetterhelési díj bevezetésének sem az 'A', sem a 'B' alternatíváját nem tudja felelõsséggel választani. Ahhoz, hogy végleges álláspontját ki tudja alakítani, további anyagokra van szüksége...

Egységes álláspont, hogy a veszélyes hulladékokat hagyják ki a tervezetbõl, az más jellegû szabályozást követel meg...."

"Mindenki egyetért, kivéve Bödecs Barnabást, aki különvéleménye rögzítését kéri, ami a következõ: A környezetterhelési díj koncepciójának elõterjesztésérõl konkrét vita is folyhatott volna az elvi megfontolások helyett...."

"Az elhangzottakra az elõterjesztõk nem óhajtottak reagálni."

Mivel az Országos Környezetvédelmi Tanács ülései nem nyilvánosak, az ott elhangzottak nem idézhetõk és nem kommentálhatók. Így, mint a Tanács tagja, csak az albizottsági jegyzõkönyv és a Tanács határozatának szövegét idézhettem. Mint az a határozatból kiderül, a koncepciót a zöld oldalról egyedül én támogattam. No comment.